Pénteken elszállt a BUX

Budapesti Értéktőzsde 2016 április 5-én Budapesti Értéktőzsde
Budapesti Értéktőzsde 2016 április 5-én
Vágólapra másolva!
Ismét a nemzetközi trendekkel ment szembe a hazai tőzsde, csak ezúttal pozitív irányba. Míg a nemzetközi tőzsdék lefelé tartottak, a BÉT-en megugrottak a részvényárak, így végre felülteljesítő volt a BUX. A korábbi hetekhez hasonlóan, amikor esett a magyar piac, most sem látott napvilágot érdemi hír vagy új információ, az emelkedést a hazai részvények kirívó alulértékeltsége indokolhatta.
Vágólapra másolva!

Az emelkedés a hét második felében gyorsult fel, minden nap más-más részvény vitte hátán a piacot. A hét során 3,88 százalékot emelkedett a BUX, a mélypontot hétfőn érte el 35563 pontnál, míg pénteken 37171 pontos csúcson zárt. A héten nem volt piacbefolyásoló adat, a munkaerőpiaci adatok illeszkedtek a kedvező képet festő gazdasági adatokhoz.

Nagyot ment az OTP és a Mol

Az OTP eséssel kezdte a hetet, a mélypont 9785 forint volt, ezt oldalazás követte, majd pénteken óriási forgalom mellett váratlanul feltámadt a bankrészvény, a szárnyalás 10320 forintig vitte a részvényeket.

Egy hét alatt összességében 3,6 százalékkal emelkedett a bankpapír, így ismét a lélektani 10000 forint fölé került az árfolyam.

Ennek ellenére továbbra is alulértékelt mind a célárakhoz, mind a versenytársakhoz, mind a kilátásokhoz képest.
A Mol hétfőtől csütörtökig folyamatosan emelkedett feltehetően az emelkedő olajáraknak köszönhetően, a pénteki átmeneti korrekció után kereken 3000 forinton zártak a részvények.

Az olajpapír így 6 százalékos nyereségre tett szert egy hét alatt.

Jelentős hullámzások közepette a Richter is 3,2 százalékkal drágult a múlt héten, de az 5235 forintos szintről kétszer is visszapattant. A Richterrel kapcsolatos pozitív hír volt, hogy a cariprazine hatóanyagú Vraylar gyógyszert egy negyedik betegségtünet kezelésével kapcsolatban kezdte el vizsgálni az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA).

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A vezető részvények közül a Magyar Telekom teljesített a leggyengébben. Több hullámban 394 forintig esett a telefontársaság árfolyama, de végül sikerült visszakapaszkodnia 400 forint fölé. Ezzel együtt is 0,4 százalékkal gyengültek a részvények.

Az esés hátterében az állhatott, hogy a kormány a jövő év közepére tervezi kiírni az 5G-szolgáltatáshoz szükséges frekvencia-pályázatokat, ami igen költséges lehet.

Ez azonban nem jelent újdonságot, így már beárazhatták a befektetők.

Továbbra is stabil a forint

Lényegében 323 és 324,50 között oldalazott a forint az euróval szemben, a hetet sikerült enyhe, 0,4 százalékos nyereséggel zárni. A forintra gyakorlatilag nem volt hatással a Fed várva várt 25 bázispontos kamatemelése, mint ahogy a kamatok előrejelzése sem, ami a legutóbbi közleményhez képest nem tartalmazott újdonságot.

A Fed az idén még decemberben egy, jövőre három, 2020-ban pedig további egy kamatemeléssel számol.

A forintot pénteken csak átmenetileg billentette meg a piacok által igen rosszul fogadott jövő évi olasz költségvetési terv, mivel az új kormány az eredetileg tervezett háromszorosára, a GDP 2,4 százalékára emelte a tervezett hiány mértékét.

A forint azonban 0,9 százalékkal gyengült a dollár ellenében, mivel az euró 1,2 százalékot veszített értékéből a zöldhasú ellenében. Az euró gyengélkedését részben a várhatóan tovább emelkedő amerikai kamatok, részben pedig az olasz költségvetéssel kapcsolatos igen erős aggodalmak okozták.
Szűkebb régiónkban a zloty jobban, a cseh korona rosszabbul teljesített.

Az amerikai kamatemelés és a dollár erősödése ellenére a sérülékenyebb feltörekvő devizák erősödtek a múlt héten, különösen nagyot izmosodott a török líra, mivel a török diplomácia a külügyi konfliktusok elsimításába kezdett.

Átmenetileg megremegtek a nemzetközi tőzsdék

Nem mutattak egységes irányt a nemzetközi részvénypiacok a hét első felében, miközben a hangulatot a kereskedelmi háború továbbra is nyomás alatt tartja, a befektetők a Fed szerdai kamatdöntésére vártak. A kereskedelmi háború újabb szakaszába érkezett, miután hétfőn kölcsönösen életbe léptek az amerikai-kínai védővámok.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem tett jót a hangulatnak, hogy Kína közölte: nem ül tárgyalóasztalhoz mindaddig, amíg az amerikai kormány fenyegetőzik.

Noha a Fed szerda esti kamatemelése teljesen megfelelt a várakozásoknak és az amerikai jegybank döntéshozói által előre jelzett kamatpálya sem tartalmazott újdonságokat, a piacok átmenetileg megremegtek, mivel a közleményből kikerült, hogy a monetáris politika „támogató” marad.

Csütörtökön azonban gyorsan magukhoz tértek a részvénypiacok, mivel a befektetők értékelték a Fed amerikai gazdasággal szembeni optimizmusát.

Pénteken ezzel szemben meredek lejtőre kerültek az európai tőzsdék, a zuhanást a milánói tőzsde vezette, mert a piacok rosszul fogadták, hogy az új olasz kormány a korábban tervezett háromszorosára emelte a deficitcélt.

Emellett nagyot estek a német autógyártók is a német kormánnyal folytatott tárgyalások miatt,

mivel a német kabinet azt szeretné, hogy a német autógyártók viseljék annak költségét, hogy az utakon futó környezetszennyező dízelüzemű személygépkocsik károsanyag-kibocsátását csökkentsék annak érdekében, hogy ne tiltsák ki azokat az egyes német városokból. Így a frankfurti DAX 1,5 százalékot esett a múlt héten, míg a hét vesztese a milánói tőzsde volt 3,8 százalékkal.

A vezető amerikai indexek közül nagy hullámokkal a Dow Jones 1,1, az S&P 500 pedig 0,5 százalékkal került lejjebb, azonban a Nasdaq 0,7 százalékkal emelkedni tudott.