Ezermilliárdos hitelprogramot indít a jegybank a kkv-k részére

A Magyar Nemzeti Bank központi épülete, a főváros V. kerületében, a Hold utcában.

Jó hír a kis- és középvállalkozásoknak, hogy a jegybank - a Növekedési Hitelprogramok új fejezeteként - január elsejétől ezer milliárd forint értékben beruházási hitelkeretet nyit a hazai kis- és középvállalkozások részére. A kamat maximum 2,5 százalék lehet, és minimum három, legfeljebb tíz évre vehető fel a hitel. 

Új, ezer milliárd forint keretösszegű beruházási hitelprogramot indít a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2019. január 1-től - jelentette be ma Nagy Márton alelnök. Mint elmondta, a vállalati hitel állományának növekedése már kedvező szintet ért el, de

kevés a fix kamatozású hitel a vállalati finanszírozásban, ezért a jelenlegi alacsony arányt szeretnék megduplázni.

Egy, a mostaninál egészségesebb szerkezetű állományt szeretnének elérni - mutatott rá. Az új Növekedési Hitelprogram fix (NHP fix) új hiteleket beruházások finanszírozására lehet majd felvenni, hitelkiváltásra nem használhatóak fel.

Nagy Márton rámutatott: a jegybank azt szeretné elérni, hogy a fix kamatozású vállalati kölcsönök mostani 16 százalékos arányát szeretnék 30 százalék fölé emelni.
A program kamata maximum 2,5 százalék lesz (a refinanszírozási kamata nulla százalék), egy kis-, illetve középvállalkozás több kölcsönt igényelhet, de maximum 1 milliárd forint értékben vehet fel hitelt. A futamidő minimum 3 év, maximum 10 év lesz.

A pénzügyi és gazdasági válság kitörését követően Magyarországon a vállalati hitelállomány nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő mértékű csökkenésen ment keresztül.

2013 elejére a hitelállomány a közel 5 éven át tartó, évi 5 százalék körüli visszaesés következtében a válság előtti szint 75 százalékára zsugorodott, jelentős részben a banki hitelkínálati korlátoknak köszönhetően.

A jegybanki alapkamat-csökkentéseket a bankok csak a kis- és középvállalkozások korlátozott körénél érvényesítették, a kkv-k jelentős része túlzottan magas kamatokkal szembesült, ezzel a monetáris transzmisszió sérült.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke Forrás: MTI/Kovács Tamás

A gazdaság az úgynevezett. „hitelösszeomlás" jelenségével állt szemben, ami mélyítette a gazdasági visszaesést, és hátráltatta a válságból való kilábalást - olvasható a jegybank honlapján.

A kkv-hitelpiacműködésének helyreállítása, a gazdasági növekedés elősegítése és a pénzügyi stabilitás megerősítése érdekében az MNB 2013 júniusában elindította a Növekedési Hitelprogramot (NHP).

Az NHP 2013. június és 2017. március közötti működése során sikeresen teljesítette az elindításakor kitűzött célokat: a kkv-hitelpiac helyreállítását és a gazdasági növekedés elősegítését.

A program nemcsak a kkv-hitelállomány mennyiségére gyakorolt jelentős hatást, de kedvező irányban befolyásolta a hitelállomány szerkezetét is, köszönhetően a hosszú, akár 10 éves futamidőre elérhető fix, alacsony kamatozású hiteleknek.

A program keretében közel 40 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz több mint 2800 milliárd forint összegben.

A program hozzájárult a hitelezési fordulat bekövetkezéséhez: a korábban tapasztalt csökkenő trend megállását követően a kkv-hitelállomány 2015-től növekedést mutat, amelynek dinamikája 2018 második negyedévére már elérte az évi 15 százalékot.

Az MNB becslései alapján a program gazdasági növekedésre gyakorolt hatása 2013–2017 között 2–2,5 százalék között lehetett egy olyan alternatív pályához képest, amelyben

az NHP hiányában csak lassabban állt volna helyre a hitelezés, a hitelösszeomláshoz mint alternatív pályához viszonyítva pedig akár a 6 százalékot is elérhette.

Az NHP harmadik szakaszával párhuzamosan az MNB 2016-ban elindította a Piaci Hitelprogramot (PHP), a piaci alapú – azaz jegybanki refinanszírozás nélkül megvalósuló – hitelezésre való gördülékeny visszaállás elősegítése, valamint a fenntartható gazdasági növekedés kkv-hitelezésen keresztüli biztosítása érdekében.

A bankok 2016-ban és 2017-ben is jelentősen túlteljesítették a program keretében tett hitelezési vállalásaikat, így az sikeresen hozzájárult a hitelállomány növekedéséhez,

annak szerkezetére azonban nem gyakorolt érdemben hatást, a hosszú, fix kamatozású hitelek aránya visszaszorult. A PHP 2018-ban még támogatja a kkv-hitelezés bővülését, de év végén lezárul.

A vállalati hitelezés volumene jelenleg megfelelő, de szerkezete nem elég egészséges.

A hosszú lejáratú hitelek aránya nemzetközi összehasonlításban alacsony, és a fix kamatozású hitelek aránya is alulmúlja a fejlettebb országokban jellemző arányt. Az NHP idejében teret nyertek a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek, a program kivezetését követően azonban ezek aránya visszaesett, amin a PHP sem tudott változtatni.

Mivel piaci alapon jelenleg nem jönnek létre széles körben hosszú lejáratú, fix és kedvező kamatozású hitelek, a vállalkozások érdemi része nem tudja kihasználni hosszú távra a jelenlegi kedvező kamatszintet, ezért a monetáris transzmisszió sérül, így ismét jegybanki beavatkozás indokolt.

Az elmúlt évek tapasztalati alapján az egészséges hitelezés jegybanki elősegítése az NHP-hoz való, célzottabb formában történő visszatérés útján valósulhat meg, mivel ez a program tudott érdemben kedvező hatást gyakorolni mind a hitelezés volumenére, mind annak szerkezetére.

Nem változik a monetáris politika iránya

Nagy Márton hangsúlyozta: a monetáris politika irányultsága nem változott, az inflációs cél elérése továbbra is 2019 közepétől várható, de a monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára.

Nagy Márton rámutatott: az inflációs cél elérése érdekében

a monetáris tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének és a laza monetáris kondícióknak a fenntartása szükséges.

Elmondta: a monetáris tanács a mostani döntéssel átalakította a monetáris eszköztárat azért, hogy felkészüljenek a normalizációra.
Ez nem a normalizáció szakasza, hanem a felkészülés folyamata - nyomatékosította Nagy Márton, hozzátéve, ha a normalizáció elkezdődik, akkor először a nem konvencionális eszközökkel kapcsolatos lépéseket teszi meg az MNB.

A 3 hónapos betétet december végével kivezetik, az új irányadó eszköz a kötelező tartalék lesz, az irányadó kamat a jegybanki alapkamat marad továbbra is

- mondta Nagy Márton, hangsúlyozva, hogy az MNB egyetlen horgonya az infláció.
A MIRS-eszköz (azaz a monetáris politikai célú kamatcsere-eszköz) és a jelzáloglevél-vásárlási program 2018 év végéig megszűnik. Ezzel párhuzamosan bevezetik az nhp fix konstrukciót, amihez preferenciális betéti konstrukció kapcsolódik.