Megindult a roham a nyaralóbiztosításokért

2018.09.14. 11:00

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint a nyári hónapokhoz képest 25 százalékkal nő azok száma, akik nyaralóbiztosítást kötnek ősszel. Ez nem meglepő, hiszen a nyaralóövezetek fokozatosan kiürülnek, emiatt pedig megnő a betörések kockázata, valamint az elemi károkat és egyéb meghibásodásokat is később veszik észre a tulajdonosok.

Baksa Melinda, a FBAMSZ elnökségi tagja arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyaralóbiztosításról célszerű időben, hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni, hiszen a kiválasztott biztosító ugyanis 15 nap alatt döntheti el, valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, kockázatviselése pedig csupán a döntést követően kezdődik el.

Pótdíj a nem állandóan lakott ingatlanoknál

Az állandó lakók hiánya, illetve a lakott területtől való távolság is jelentősen növeli a nyaralókkal kapcsolatos károk kockázatát. A magasabb kockázat ráadásul magasabb díjjal jár. A biztosítók döntő többsége ilyen ingatlanokra is vállal fedezetet, ám ezért 30 és 100 százalék közötti mértékű pótdíjat számol fel.

Egy siófoki 100 négyzetméteres ingatlanra átlagos paraméterek mellett már évi 18 ezer forinttól is lehet lakásbiztosítást kötni, ha ugyanezt az épületet nyaralóként használják, az egyes biztosítók éves díjai 30 ezer forinttól indulnak.

IllusztrációForrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A nyaralókban ugyanakkor általában kisebb értékű ingóságot kell biztosítani, ami mérsékli a fizetendő díjat.

A biztosítási feltételekben általában minimum 180 nap ott tartózkodást jelent a lakottság. Ezt sokan próbálják meg úgy kijátszani, hogy valamelyik családtag állandó lakhelyként jelöli meg a nyaralót, ezzel azonban nem érdemes trükközni, hiszen a közműszámlák alapján ezt könnyű ellenőrizni. Ha pedig a kárvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a biztosított lakóház valójában nyaraló, akkor a biztosító jogszerűen visszatarthatja akár a teljes kártérítés összegét is.

Speciális kockázatok

  • Nyaralók esetében a biztosítók általában kizárják kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is.
  • Az állandó lakók hiánya miatt egy természeti csapásról, betörésről, csőtörésről, de akár egy tűzesetről is gyakran csak hetekkel később értesülnek a tulajdonosok, ez pedig jelentősen emeli a kárösszeget.
  • Mindezek miatt a biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a kármegelőzés érdekében.

Magyarországon a lakásbiztosításoknak mintegy 10 százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része eleve nem biztosítható, az ártéren található épületekre például a biztosítók eleve nem vállalnak fedezetet.