Így indíthatja be az űrgazdaságot a Hold jege

2018.08.21. 19:00

Megvan, mi lehet az első dolog, aminek bányászatához, illetve kitermeléséhez az ember nekiláthat a világűrben, pontosabban a Holdon. A Business Insider cikkéből és egy új, a Föld kísérőjéről szóló tanulmányból kiderül, a Hold jegének hasznosítása egyes szakértői állásfoglalások szerint megnyithatja az utat az űrgazdaság kiépítéséhez.

Az űr meghódítását célul kitűző magánvállalatok megjelenése is hozzájárult ahhoz, hogy az emberiség figyelme újra a kozmosz felé forduljon. A zajló technológiai forradalom eredményei azzal kecsegtetnek, hogy az ember akár belátható időn belül képes lehet beindítani az űrbányászatot a fogyatkozó földi nyersanyagok pótlására – például a Holdon vagy nagyobb aszteroidákon –, vagy néhány évtized múlva akár a Mars bolygó kolonizálását is megkezdheti. Ezeknek a céloknak az elérésében döntő jelentősége lehet annak, ha a Holdon sikerül megkezdeni a jégbányászatot.

Már van értelme űriparról beszélni

Az űr lehetőségeinek gazdasági természetű kiaknázása immár évek óta nem pusztán elképzelés vagy utópisztikus ötlet, hanem – úgy tűnik – a már nem is olyan távoli jövő racionalitása.

Például a kicsiny, de jómódú, Európa egyik pénzügyi központjának számító Luxemburg már 2016-ban jogszabályt készült alkotni arról, ami alapján lehetővé válik aszteroidák és más űrbéli képződmények nyersanyagainak kereskedelmi hasznosítása. Izael saját holdraszálló egységet fejleszt, azzal a céllal, hogy a negyedik ország lehessenek, amely elmondhatja magáról, leszállt az égitesten.

Egyes elemzések pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy az űripar a világ egyik leggyorsabban növekvő globális szektora.

A „Sparrow” névre keresztelt izraeli holdegység konceptrajzaForrás: Wikipedia/Oshratsl

Ahogy az Origo megírta, az űripar hihetetlen gyorsan növekszik, egy iparági szereplő szerint jelenleg mintegy 330 milliárd dolláros az üzletág.

Az aszteroidák fontos nyersanyagokat rejthetnek, és ezeket előbb vagy utóbb néhány vállalat elkezdheti majd kibányászni. Ennek hatásairól már több tanulmány is készült.

Például a Tel-Aviv-i Egyetem 20 diákja még 2014-ben részt vett egy szerep- és szituációs játékban. A feladatuk az volt, hogy egy képzeletbeli konferencián, a Committee on the Peaceful Uses of Outer Space-en (COPUOS), kellett bizonyos országokat képviselniük.

Azt szimulálták, hogy a különböző államok miként reagálnának erre a teljesen új bevételi forrásra. Deganit Paikowsky, a tanulmány vezető szerzője szerint a bányászat nagyban befolyásolja majd a világpolitikát.

A mostani bejelentés alapján az űriparnak újabb lökést adhat, hogy tudják, mit és hol érdemes keresni: jeget a Hold pólusainak régióiban.

A Holdon talált jég kulcsfontosságú lehet az űrben végzett emberi terjeszkedéshezForrás: AFP/Anthony Wallace

Jeget rejt a Hold felszíne

Közvetlen és megdönthetetlen bizonyítéknak nevezik szerzőik mindazt, amit a most megjelent, de máris nagy figyelmet kapó tanulmányukban bemutatnak a Hold felszínéhez közel, jég formájában megkötött vízzel kapcsolatban.

A kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) lapban, a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában közölték le eredményeiket. Eszerint – amerikai és indiai űreszközök adatai, valamint számítógépes szimulációk alapján – igazolni látják azt a feltételezést, miszerint a Hold felszínéhez közel fagyott víz van, mégpedig a korábban gondoltnál nagyobb mennyiségben. Azt is állítják, mivel a jégrétegek a felszínhez közel helyezkednek el, ezért viszonylag könnyen hozzáférhetők.

Az állítás amolyan vörös jelzés lehet az űriparban érdekelt vállalatok számára ahhoz, hogy terveket dolgozzanak ki a holdi jég kitermelésére.

A Lunohod-2 a Hold felszínén (művészi elképzelés)Forrás: leemage/©Steven Hobbs/Novapix/Leemage/Steven Hobbs

De mit lehet kezdeni a holdi jéggel?

A bejelentés kapcsán több szakértő lelkesedésének adott hangot a holdbányászat beindításával kapcsolatban, hozzátéve persze, hogy egyelőre még nem állnak rendelkezésre az ahhoz szükséges eszközök, illetve körülmények.

Az ugyanakkor biztos, hogy a jég jelenléte többről fog szólni a jövőben, mint arról, hogy legyen mit inniuk az asztronautáknak akkor, ha az emberiség valamely nemzete újra embert küld a Föld kísérőjére, ahogy azt néhány ország tervezi.

A jég kitermelése a Holdon az első lépés lehet ahhoz, hogy valódi űrgazdaságot építsünk – mondja Angel Abbud-Madrid, egy coloradói bányatudományi iskola űrnyersanyagokkal foglalkozó központjának igazgatója.

A tanulmány szerzői elemzésükben jelölték is azokat a helyeket, ahol az égitesten számításaik szerint, a legnagyobb arányban fordulnak elő „jégcsapdák”, általában kráterek belsejében, a pólusokhoz közel. Az is biztosnak látszik, hogy nem elsősorban a Földről ismert jéghegyekre lehetne bukkanni a Hold egyes részein, hanem változó vastagságú jégmezőkre.

Azt azonban, hogy pontosan mekkorákra, csak helyszíni vizsgálatokkal, holdjárókkal lehetne megállapítani. Ez a szakértők szerint az első lépés, mielőtt bármiféle konkrét kitermelési tevékenység beindulna a Föld 4,5 milliárd éves sziklakísérőjén.

Az biztos, hogy a jég lendületet adhat napjaink nagyratörő űrkolonizálási törekvéseinek. Az Amazon-vezér Jeff Bezos víziója az, hogy az ipari termelést elköltözteti a kék planétáról a világűrbe, és – a látnoki víziókban egyébként kétségkívül erős – Elon Musk álma is megvalósíthatóbbnak tűnhet az állandóan lakott marsi kolóniáról a holdi jéggel.

A Hold számos – akár több száz pontján – előforduló jég egyelőre ugyanis nem elsősorban vízforrásként, hanem rakéta-üzemanyagként jelent különösen értékes leletet.

Falcon Heavy rakéta: az Elon Musk érdekeltségébe tartozó SpaceX vállalat sikertörténete lett a hordozóForrás: AFP/Jim Watson

Igen egyszerűen arról van szó, hogy amikor a Holdon nappal van, a hőmérséklet akár forráspont körülire is emelkedhet a napsütötte oldalon. Ennek következtében a jég felengedhet, és szublimáció – azaz a köztes folyékony, „vízállapot” felvétele nélkül – révén, gázként kerülhet be a vákuumba.

A folyamatot a leginkább a szárazjég készítéséhez lehet hasonlítani.

Ami viszont a kutatóknak különösen fontos, hogy a gázhalmazállapot felvétele egyúttal azt is jelenti, hogy a jégben kötött víz alkotóelemeire, azaz hidrogénre és oxigénre bomlik.

A jövő rakétameghajtásai pedig ezekre az elemekre épülnek.

Így a Holdon talált jeget tulajdonképpen üzemanyagként hasznosítva, a jövőben lehetővé válhatna az űrjárművek holdi „feltankolása”, majd azok továbbindítása távolabbi célpontokra.

Már folyik a „brainstorming”

Idén júniusban a coloradói intézményben neves kutatók ültek egy asztalhoz, és vitatták meg a holdbányászat elvi megoldásait.

Azt, hogy a Holdon jég lehet, már évtizedekkel korábban is gyanították, a lokációk hozzávetőleges felmérése viszont új lendületet adhat a hasznosításhoz és a kitermeléshez. A szakértők egyetértenek abban, hogy a jégbányászat azért is jelentős lehet, mert abba lényegében alig kell energiát tenni: a napsugarak elvégzik a „piszkos munka” nagyját, azaz a felmelegítést, és az embernek lényegében csak „be kell fogni” a gázokat. A folyamat persze gyorsítható lehet naptükrökkel, de az elv adott.

IllusztrációForrás: AFP/Novapix/Leemage/Esa/D.Ducros

Persze ugyanakkor a holdbányászatnak sok kockázata is lehet, melyek közül az egyik a sugárzás veszélye. De nagy kihívást jelent a gázok tárolása is – ezzel kapcsolatban javaslat született arra, hogy a „tankolást” azt űrjárművek a Hold körül keringő „kutakra” csatlakozva végezzék, ám ezek technikai megvalósítása nyitott kérdés egyelőre.

Többen arra is figyelmeztetnek: minden biztató adat ellenére is, az ásványkincsbányászat a Földön sem volt sosem 100 százalékos eredményű. Az egyik szakértő arra emlékeztet, hogy a Földön minden hosszú távú, prosperáló kitermelő tevékenységre 500 és 10 000 közötti sikertelen próbálkozás jut. Hasonló arány éppúgy elképzelhető a Holdon is.

Mindazonáltal többen optimizmusuknak adtak hangot. Mint elmondták, a Hold még így is a legközelebbi égitest a Földhöz, kiszámítható mozgással, elérhetőbben, mint a mégoly értékes fémleletekkel kecsegtető, de távolabbi aszteroidák.