Ennyi pénzük van a magyar háztartásoknak összesen

Jelentősen nőtt a háztartások vagyona az idei év második negyedévében, összehasonlítva az első negyedévre vonatkozó adatokkal - derül ki a Takarékbank Origóhoz eljuttatott elemzéséből, amely felhasználja a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonatkozó adatsorait is.

A magyar háztartások pénzügyi vagyona az idei év második negyedévében jelentősen meghaladta az előző negyedév végének összesített vagyoni értékét.

Növekedésben a pénzügyi vagyon

2018 második negyedévének végére,

49 935 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona.

Az előző negyedévhez képest, ami 1339 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3 954 milliárd a gyarapodás.

A háztartások kötelezettségeinek szintje 8 737 milliárd forintra nőtt 168 milliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 183 milliárd forint emelkedés.

Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1171 milliárdos negyedéves növekedéssel 41 198 milliárd forintra nőtt.

Jelentősen nőtt a magyar háztartások pénzügyi vagyona negyedév alatt (illusztráció) Forrás: Shutterstock

Ezeknek köszönhető a gyarapodás

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság továbbra is felhalmozza a készpénzt: ennek állománya nagyon komoly mértékben,

297 milliárd forinttal növekedett az állomány negyedév alatt.

Ezen felül 278 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 27 milliárddal csökkent a lekötött betéteké.

A növekedést részletező további adatok:

• 118 milliárd forintért vásárolt hosszú lejáratú, 9 milliárdért rövid lejáratú - elsősorban állam - kötvényeket a lakosság a negyedév alatt. Ennek oka az lehet, hogy az infláció megjelenésével csökkent az érdeklődés a rövid lejáratú papírok iránt.
• Tőzsdei részvényt kiugró mennyiségben, 38 milliárdért vásárolt, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója mínusz 32 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 40 milliárd forintnyi állományt tett be a lakosság. Ezen felül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvények 5 milliárd forintot hoztak a konyhára összességében a negyedév alatt.
• A befektetési jegyek hozama kiugró, 66 milliárd forintos, a háztartások biztosításainak átértékelődése pedig mínusz 20 milliárd forint volt.
• Ezen felül jelentősen növekedett a nem nyilvános cégekben lévő háztartási vagyon értéke (konszolidált saját tőke értéke), 292 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig kiugróan jól, 129 milliárdot kerestek a háztartások az elmúlt időszakban látott forintgyengülésnek köszönhetően.
• A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon immár jelentős növekedésbe váltott 128 milliárd forinttal, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 18 milliárddal csökkent, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitelek állománya dinamikusan, 145 milliárddal nőtt.

A pénzügyi vagyon megoszlási aránya Forrás: MNB, Takarékbank

Régiós is szinten is jók az eredmények

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve.

A legutolsó rendelkezésre álló, 2016-os Eurostat adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona

az évi GDP 104,4 százalékán állt, ami 6,7 százalékka magasabb, mint egy évvel korábban.

Ez az arány a horvát háztartások esetében 87,5, a cseheknél 81,3, a görögöknél 80,5, az íreknél 76,2, a finneknél 74, a szlovéneknél 70,7, az észteknél 70,2, a lengyeleknél 65,4, a románoknál 50,8, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 41,2 százalék érte el.

A magyar adatok regionális szinten is kiemelkedőnek számítanak, a következő években folytatódhat a növekedés Forrás: Karelj / Wikipedia

A fejlettebb országok közé sorolt német 129,8 százalékos illetve az osztrák 128,8 százalékos szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a holland 212,7 százalékos vagy a svéd 205,1 százalékos szinthez még jelentős fejlődési utat kell bejárnia a magyar gazdaságnak.

Az elemzők megjegyzik: a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő években is.