Varga Mihály jelezte: ha az Országgyűlés elfogadja, az adminisztráció-csökkentés mellett jövőre több százmilliárd forintot hagynak az adócsökkentések a családoknál, a lakosságnál és a vállalkozásoknál.
A kormány adócsökkentési politikája jövőre is folytatódik - emelte ki Varga Mihály.
Jövőre is biztosítja a kormány az Európában egyik legalacsonyabb 15 százalékos személyi jövedelemadót és a vállalkozások számára Európa legalacsonyabb, 9 százalékos társasági adóját - tette hozzá a pénzügyminiszter.
A családi adókedvezmény tovább bővül.
A következő évben a kétgyermekes családok adókedvezménye havi ötezer forinttal - összesen már havi 40 ezer forintra - emelkedik, amely 20 milliárd forintot hagy mintegy 380 ezer családnál.
Folytatódhat a vállalkozások által fizetendő úgynevezett szociális hozzájárulási adó mérséklése is. A közteher a mostani 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökkenhet jövőre. Egy év alatt az egy százalékpontos csökkentés 130 milliárd forintot hagy a gazdaságban - mutatott rá Varga Mihály.
A kormány céljával összhangban, hogy a legfontosabb élelmiszereket a lehető legalacsonyabb adó terhelje, jövőre - a baromfihús, sertéshús, a friss tej és tojás után - egy újabb alapvető élelmiszer forgalmi adója csökken: az UHT és az ESL tej áfája jövőre a legalacsonyabb mértékű - ötszázalékos - lesz.
Ezzel a módosítással 20 milliárdot spórolhatnak a családok.
A nyugdíjas munkavállalók, illetve az őket foglalkoztató vállalkozók is jobban járnak jövőre, ugyanis az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után 2019-ben már csak a 15 százalék személyi-jövedelemadót kell fizetni. Jelenleg mintegy 70 ezren dolgoznak nyugdíj mellett, számuk a kedvező adószabályok miatt jövőre jelentősen megnőhet - mutatott rá a változás egyik leglényegesebb hozadékára a tárcavezető.
Öt adófajta szűnik meg jövőre - jelentette be a pénzügyminiszter.
A javaslat szerint 2019-től már nem kell senkinek 75 százalékos különadót, hitelintézeti különadót vagy kulturális adót fizetnie. A baleseti adó és az eho (egészségügyi hozzájárulás) is megszűnik, az előbbi a biztosítási adóba, az utóbbi a szociális hozzájárulási adóba olvad.
A csökkenő szociális hozzájárulási adóval négy év múlva - amikorra akár 11,5 százalék lehet a mértéke - sokkal jobban járnak az ehós jövedelmet szerzők.
Jövőre kedvezőbb lesz a felső-határszámítási szabály is. Így ha valaki például a minimálbér dupláját keresi, annak nem kell az osztalék után szociális hozzájárulási adót fizetnie. Az új szabályozás tehát összességében kimondottan kedvező például azoknak a vállalkozóknak, akik nem a minimálbérre jelentik be magukat - magyarázta a tárcavezető.
Jövőre újabb adópolitikai eszközök segíthetik az egészség megőrzését és védelmét: 2019-től az egészségügyi kockázatot jelentő ételek, italok (pl. cukros üdítők, chipsek, csokoládék, szeszes italok) esetében átlagosan 20 százalékkal nő a népegészségügyi termékadó mértéke. Mindezek mellett csökken a motorkerékpárok regisztrációs adója,
az online fizetések ösztönzése érdekében pedig 20 ezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól
- fejtette ki.
A vállalkozások adózással töltött idejének jelentős csökkentését szolgálja többek között az, hogy jövőre az adóhivatal a kifizetők adatszolgáltatását alapul véve az egyéni vállalkozóknak is szja-bevallási tervezetet készít.
Bonyolultsága miatt számos kritika érte a cafeteria-rendszert is. A jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak, ezért - a vállalkozások kérésének engedve - jövőre a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem.
Az egyszerűsítés mellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal - húzta alá Varga Mihály hozzátéve, hogy a lehető legnagyobb összegű béremelést számos adó- és munkajogi intézkedéssel segíti a kormány.
A vállalkozások segítése érdekében a szociális hozzájárulási adó kedvezményrendszerét is átalakítjuk"
- mondta.
A megváltozott, kedvezőbb munkaerőpiaci környezetben a szabályozás már nem a munkahelyek védelmére kell, hogy koncentráljon, hanem újabb emberek bevonására a munkaerőpiacra.
Új kedvezményként jelenik meg a munkaerőpiacra lépők kedvezménye,
amely a pályakezdők, a tartós munkanélküliek és az anyasági ellátások után visszatérők mellett a korábban inaktív munkavállalók számára is elérhető lesz.
Jövőre az adatszolgáltatás iránya is megfordul: a meglévő adatok alapján a NAV fogja értesíteni a vállalkozót, hogy melyik dolgozója után vehet igénybe adókedvezményt. További kedvező változás, hogy a kedvezmények már nemcsak 100 ezer forintig, hanem a mindenkori minimálbér összegéig érvényesíthetőek.
Tekintettel arra, hogy az új foglalkoztatást bővítő struktúra támogatja a pályakezdőket, megszűnik a 25 év alattiak után járó automatikus kedvezmény. A másik lényeges szerkezeti változás az 55 éven felüliek foglalkoztatásának támogatását érinti, amelyet többek között azért sem szükséges fenntartani jövőre, mert a nyugdíjasok foglalkoztatása jövőre még kedvezőbb lesz, ugyanis egyáltalán nem kell szochót fizetnie a munkáltatónak - hangsúlyozta a tárcavezető.