Dollár és DNS: összefüggés a genetikai adottságok és a vagyon között?

2018.06.20. 15:49

Közgazdászok egy csoportja arra vállalkozott, hogy feltárja, van-e összefüggés a sikeresség, a gazdagság és az intellektuális képességek között. Vagyis megpróbálták legalább részben megválaszolni az örökzöld kérdést, miszerint kivételesen okos és képzett emberek miért nem gazdagodnak meg, írja a Quartz.

Amikor magasan képzett tudósok kimozdulnak elefántcsonttornyaikból, és sikeres emberekkel találkoznak, gyakran arcukba kapják a kérdést: „Ha ilyen okos vagy, miért nem vagy még gazdag?” Az eddigi legjobb replikájuk ez a visszakérdezés volt: „Ha ilyen gazdag vagy, miért nem vagy okos?” Mostantól viszont – köszönhetően egy friss tanulmánynak – felkészültebben kezelhetik ezeket a helyzeteket.

Gének vagy szociokulturális környezet?

Az már korábban is ismert volt, hogy bizonyos genetikai tulajdonságok kapcsolódnak a vállalkozószellem meglétéhez és a meggazdagodáshoz. Az azonban nem határozható meg egyértelműen, hogy a sikeres vállalkozói lét megvalósulásához, a genetikán túlmenően, mennyiben járulnak hozzá a környezeti hatások.

Van-e korreláció a genetikai adottságok és a sikeresség között? (illusztráció)Forrás: AFP/Image Source/InStock

Azaz a vállalkozói érvényesülést támogató szocializáció, a szülők anyagi támogatása és további külső körülmények.

A Daniel Barth, Nicholas Papageorge és Kevin Thom kutatók jegyezte tanulmány szerzői megkísérelték elválasztatni egymástól a két vonatkozást, azaz meghatározni azt, milyen súllyal esnek latba a sikerességben és a meggazdagodásban az adottságok és a külső feltételek.

Ehhez a közgazdász kutatók korábbi tanulmányokhoz nyúltak.

Egyes genetikai markerek súlyozott átlagát vették alapul, amelyek kifejezik a genetika és az oktatás kapcsolatát.

Ezzel egy olyan mutatóhoz jutottak, melyet talán „oktatási hajlamosításnak” (EA-val rövidítették) lehetne fordítani. Minél magasabb ez a pontszám, az egyén genetikája annál inkább elősegíti az oktatásban, képzésben való részvételt, az erre való hajlandóságot.

A kutatók a további elemzéshez hozzárendeltek egy mintegy 5700 fős, amerikai mintát jövedelemről, vagyonról és képzettségről.

Korrelációt keresve

A közgazdászok ezt követően azt vizsgálták, az EA-pontok mutatnak-e korrelációt a nyugdíjas évek vagyoni helyzetével, az aktív keresőévek és a képzésekben való részvétel lezárása után.

A minta szórásának kifejezésére az úgynevezett standard devianciát alkalmazták. Egy egységnyi pozitív irányú eltérés az EA-pontokban 14 százalékkal jobb vagyoni helyzettel függött össze.

A kutatóknak ez a konklúziója azonban nem végleges.

Ugyanis azt is megállapították elemzéseik alapján, hogy az igazán magasan képzett, nagyon okos személyeknél, az összefüggést kifejező emelkedő görbe iránya megfordul. és leszállóágba kerül. Az igazán okos és képzett emberek pedig inkább az akadémiai szintéren vannak illetve voltak jelen, és nem a sikeres vállalkozások világában.

Vagyis a meggazdagodáshoz elég jó intellektuális képességűnek kell lenni, de nem érdemes túl okosnak lenni.

Ez ugyanis inkább a szórakozott, de nem túlságosan jómódú professzorok karrierpályáját, és nem az anyagi értelemben sikereseket kínálja fel az egyén számára.

Atomtudósok egy washingtoni konferencián: az elemzés szerint az igazán okos emberek inkább az akadémiai színtéren érvényesülnek, és nem a vállalkozások világábanForrás: AFP/Win Mcnamee

Jobb magasabb pontszámúnak lenni az öngondoskodó társadalmakban

Az elemzők azt is megnézték, mitől függ az EA-pont értéke, és általában miért korrelál a vagyoni helyzettel. Arra jutottak, hogy az EA-pontszám több dologtól függ, nem csak a genetikától, noha ez az egyik leglényegesebb befolyásolója. A szerzők szerint a külső körülmények csak felerősítik annak lehetséges hatását, és fordítva. Azaz a magas EA-pontszám valószínűsíti, hogy az egyén szüleinél is magas volt ez a mutató, és a jobb módúak közé tartoztak.

A kiértékelés további fontos tanulságokat hozott.

Kiderült, hogy a magas EA-ponttal rendelkezők nem lesznek automatikusan jobb megtakarítók.

Ellenben a mutató összefüggésben áll kockázatvállalási hajlandóságukkal, ez utóbbi pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki meggazdagodhasson.

A közgazdászok azt is hozzátették, a magas EA-pontszámmal rendelkezők jellemzően felmutatják azokat tulajdonságokat, amelyeket általában a sikeres vállalkozóról élő képhez csatolnak mások. Vagyis az igény arra, hogy valaki a maga ura legyen, vagy a bizonytalan kimenetelű helyzetek miatti feszültség jobb tűrése.

Az öngondoskodást elváró társadalmakban nő a vagyoni egyenlőtlenség (illusztráció)Forrás: Origo

A szerzők még egy fontos megállapítást közöltek: az olyan társadalmakban, ahol az emberek maguk hozzák meg döntésüket a jövőről, illetve a nyugdíjukba való előzetes befektetésről, nő a vagyoni egyenlőtlenség. Azok a társadalmak pedig, ahol megkövetelt az öngondoskodás, kiélezik az egyenlőtlenségeket, amiben a magas EA-pontszámmal rendelkező, jobban keresőknek van előnyük.

A magasabb jövedelem révén - természetszerűleg - ezek az emberek többet tudnak félretenni a már nem aktív éveikre is.

Az eredmények kapcsán ugyanakkor Thom azt mondja, egyes következtetéseiket maguk is spekulatívnak tartják, és szeretnék az azok alapjául szolgáló eredményeket szélesebb statisztikai mintán, jobb elő- illetve utókövetéssel vizsgálni.

Így lehet, hogy a jövőben a professzorok a statisztikai adatokon túl mással is riposztozhatnak a „ha okos vagy, miért nem vagy gazdag?” kérdésre.