Gigantikus tengeri bázis épülhet a lagúnák városánál

2018.03.13. 15:44

Elsősorban olasz és kínai pénzből, de az Európai Unió támogatásával, köz- és magánszféra részvételével valósulhat meg az a nagyberuházás, melyet az olaszországi Veneto tartományba terveztek. Hatalmas, a legnagyobb hajók fogadására is képes tengeri kikötő és szárazföldi raktárbázis épülne a kínai import- és az európai exportforgalom támogatására Velence városánál.

Új célpontja lehet a kínai konténerforgalomnak akkor, ha megépül a Velence közelébe álmodott tengeri kereskedelmi bázis. Az Asia Times egyszerűen csak „szuperkikötőnek" nevezi azokat az új fejlesztéseket, amelyek a tengeri árufuvarozás fogadásával kapcsolódnának rá Kína Új Selyemútjára. Az egyik legfontosabb lehet ezek közül a Velencéhez tervezett óriásberuházás, melynek kapcsán azt ígérik: a tengerbe telepített mesterséges szigetek és hullámtörők segítik megóvni a világ egyik leghíresebb városát is a tenger romboló hatásaitól.

Hatalmas beruházással létesülne új tengeri kikötő és raktárbázis VelencénélForrás: AFP/Miguel Medina

Stratégiai prioritások sora

Kína hihetetlen sebességgel építi új selyemútját, vagyis azokat az infrastrukturális fejlesztéseket, melyek révén lényegében az egész világot egyetlen nagy kereskedelmi hálózatba próbálja összefűzni. Ebben persze országok és nemzetközi tömörülések is partnerei.

Ahogy az Origo is beszámolt arról, Skandináviában már tervezik azokat a vasúti fejlesztéseket, amelyekkel a sarkköri tengeri áruforgalomra állnának rá, és arról is, hogy az erősödő Kína már a parányi óceániai szigetállamokra is úgy tekint, mint olyan területekre, ahová érdemes segélyt és kölcsönöket folyatni, valamint saját fejlesztéseket megvalósítani.

Kína gőzerővel építi az Új Selyemutat, ennek egyik legfontosabb része az, hogy transzkontinentális vasúti fejlesztéseket valósítanak megForrás: AFP/Xinhua News Agency/Zhu Xiang

Az utóbbi hónapok egyik fontos, hazai vonatkozású bejelentése volt az is, hogy jelentős kínai források érkeznek a Budapestet Belgrádon és Szkopjén át Pireusszal összekötő vasúti korridor 3 milliárd dollárba kerülő fejlesztésére.

De az Európai Unió is kiemelt fontosságot tulajdonít azoknak a fejlesztéseknek, amelyek révén növelhető a mobilitás a tagországok között, legyen szó akár áruforgalomról, akár az emberek mobilitásáról. A TEN-T, azaz a Transzeurópai Közlekedési Hálózat 2030-as céldátumú korridorjai közül az imént említett mellett, Kína számára különösen fontosak azok a vasúti összeköttetések, melyeken egészen az Ibériai-félszigetre átrakodás nélkül eljuthatnak az áruk Kínából.

Az elmúlt években Kína fektette be a legtöbbet EurópábanForrás: AFP/Imaginechina/Xie Zhengyi
Ilyen az, amikor Kína kerül Marco Polo-s hangulatba
A közgazdaság történetének, avagy a történelem közgazdasági vonatkozásainak egyik legérdekesebb vonatkozása az, ahogy Kína látványosan erősödik az elmúlt években. Olyannyira, hogy már nem nagyon van olyan mérvadó szakmai álláspont, amely megkérdőjelezné, hogy az USA-é mögött a kínai a globális világ második legerősebb gazdasága. Egyesek szerint ebben semmi meglepő nincs: egészen a 19. század közepéig, azaz a brit ágyúdiplomácia fénykoráig, Kína gazdasági teljesítménye felért az európai kontinensével, így ami most zajlik, az értékelhető egy sajátos gazdaságtörténeti korrekcióként is.
Valóban, az Európába érkező külföldi befektetések 60 százalékát – ideértve a vállalati egyesüléseket és felvásárlásokat is – az elmúlt években Kína adta, míg az USA csak 25 százalékkal, a világ többi része pedig 15 százalékkal részesült ebből.
Az elmúlt három évben Kína felfoghatatlan pénzeket ölt az európai gazdaságba. Csak néhány példa: 44 milliárd dollárt költöttek egy svájci vegyipari óriás konszolidációjára, több mint 7 milliárdért vették meg a Pirellit. Különösen sokat költöttek Franciaországban, ezt pedig Olaszország követi. Itt 2010 és 2015 között 300 vállalatba, több mint 10 milliárd dollárnyi befektetést helyeztek el.

A vasútvonalak és a közúti fuvarozás fejlesztése mellett, elérkezett a kikötők ideje – pontosabban a szuperkikötők csatájának ideje. A velencei projekttel ugyanis nem titkoltan az Kína célja, hogy új kontinentális bejáratot létesítsen a Budapest-Pireusz mellett, valamint hogy Rotterdam és Hamburg kikötőjét hívja versenyre.

Olaszország a kínai tengeri árufuvarozás egyik legfontosabb célállomása lettForrás: AFP/XINHUA/Lu Boan

Kikötő és raktárbázis Európa szívéért

Az Európa és Ázsia közötti kereskedelem 85 százaléka jelenleg tengeren zajlik. Peking számára is a legkézenfekvőbb megoldás volt eddig a Szuezi-csatorna használata. Pireusz mellett azonban az utóbbi években mind jobban felértékelődött Velence és térsége. Innen Szlovéniába és Magyarországra is viszonylag könnyen eljuttathatók az áruk, de Kína igazi célja Svájc és Németország kiszolgálása.

Kína nem most kezdett el érdeklődni az olasz kikötők iránt. Például a genovai konténerterminál 40 százaléka már kínai befektetők kezében van.Genovában van Marseille után a Földközi-tenger második legnagyobb kikötője.

Nagy európai kikötőkkel konkurálna az új létesítményForrás: AFP/dpa Picture-Alliance/Verwendung weltweit, usage worldwide/Daniel Reinhardt

Amit azonban olasz mérnökökkel és beruházókkal közösen Velencébe megálmodtak, az vélhetően az elmúlt évek egyik legnagyobb kínai vállalkozása lesz Európában.

Az Európai Unió nyilvántartásai szerint a projekt teljes költségvetése 2200 millió euró, azaz majdnem 700 milliárd forint körül mozog, noha egyes források szerint a végleges költés – a keretszerződések alapján – ennél jóval nagyobb lesz.

Ebből a pénzből a következő paraméterekkel rendelkező kereskedelmi bázis létesülne Veneto tartományban:

  • Offshore, azaz tengerre telepített terminál, 8 tengeri mérföldre a partoktól, legalább 20 méteres mélységgel. Ezt egy 4 kilométer hosszú külső töltés védené, ami lehetővé tenné azt, hogy a platformot a legnagyobb konténerszállító hajók is igénybe vegyék, egyúttal üzemanyag-utánpótlást is felvéve.
  • A telephelyet 90 hektáros szárazföldi bázis egészítené ki, az átrakodás direkt és folyamatos lenne a „submersible barge transport" nevű megoldásokkal. Ezekbe nehézuszályok és az itt látható úszó darus hajószörnyetegek is beletartoznak.
  • Hangsúlyos, hogy a platform a legnagyobb úszó konténerszállítókat is képes lenne fogadni. Velence teherkikötője jelenleg 12 méteres mélységig fogadja a 7000 TEU-s hajókat (a tengeri áruszállításban használt sajátos mértékegységről itt írt az Origo). A legnagyobb, rivális kikötők viszont minden gond nélkül megbirkóznak a 18 ezer TEU-s hajókkal is. A velencei platformot szintén felkészítik majd ekkora hajókra, sőt, később 22 ezer TEU-ra emelik a kapacitást.
  • Fontos szempont természetesen a gazdaságosság: az előzetes számítások szerint, egy TEU-n akár a 400 dollárt is megközelítő megtakarítás érhető el, és 5-6 nappal kevesebb időt venne igénybe a tengeri út megtétele.
  • A projekt az amúgy is esedékes velencei kikötőmodernizáláshoz illeszkedik, illetve azzal összehangoltan valósul meg, ám akkora volumenű, hogy az Európai Unió is külön fejlesztésként kezeli.
Hamburgi kikötő: a velencei projektet Hamburggal és Rotterdammal kívánják versenyeztetni a fejlesztőkForrás: AFP/dpa Picture-Alliance/Daniel Reinhardt

Óvnák a lagunák városát vele

A hatalmas beruházás Voops néven fut, ami a Venice Offshore Onshore Port System rövidítése. A fejlesztők azt ígérik: minden vonatkozó rendelkezést betartanak annak érdekében, hogy a közeli Velence városa ne szenvedjen még nagyobb károkat a teherforgalomtól.

Így például az olajtankereket a lagúnákon kívül fogadnák. De fejlesztik a Mose-t, azaz a Modulo Sperimentale Elettromeccanico-t, az árvízi védekezéshez kapcsolódó védművek rendszerét is.

A megépítendő hullámtörőkkel és gátakkal kapcsolatban pedig azt ígérik, azok szintén segítenek megvédeni a világ egyik legkülönlegesebb városát a magas vízállástól.  

A beruházás keretében fejlesztik az árvízi védműveket isForrás: AFP/Marco Sabadin

Ismeretes, hogy Velence óvárosa amellett hogy süllyed, időnként áldozatául esik a tengernek és az időjárási körülményeknek is. Néhány éve a szélsőségesen a magas vízállás miatt bokáig lehetett volna gázolni a Szent Márk téren a kiömlő és csapadék formájában lezúduló vízben, ha a hatóságok nem zárták volna le.

Velence turisztikailag a világ egyik legértékesebb városa, ám az óváros folyamatosan kitett a tenger romboló hatásainakForrás: AFP/Gabriel Bouys

A hatóságok mindenesetre optimisták. Paolo Costa, aki a Velence Kikötői Hatóság, vagyis az egyik illetékes szerv vezetője, azt mondta, a Voops kapacitása kiváltja több kisebb olasz tengeri kikötő forgalmát is. Egyúttal elősegíti azt, hogy Olaszország rajta maradjon a főbb tengeri kereskedelmi útvonalak térképén, és nem utolsó sorban megkönnyíti az európai export számára a hatalmas felvevőpiacnak számító Kína elérését.

A projektet bemutató rövid animációs videó itt tekinthető meg: