A Forbes listájának top huszas részlegébe így is csak két nő tudott bekerülni: Alice Walton, aki apja után örökölte a Walmartot a tizenhatodik helyen áll 46 milliárd dolláros vagyonnal, míg
Françoise Bettencourt Meyers a L'Oréal jelenlegi vezetője a tizennyolcadik a maga 42,2 milliárd dolláros vagyonával.
A női milliárdosok nagy része családi örökség révén került fel a listára, és csupán 72 olyan név szerepel rajta, ahol a sikeres ember maga kovácsolta szerencséjét. Közülük is Zhou Qunfei hongkongi milliárdos a leggazdagabb – cége az okostelefonok kijelzőjével foglalkozik –, vagyonát 7,8 milliárd dollárra becsüli a magazin.
Nem meglepő módon a legtöbb női milliárdos az Egyesült Államokban és Kínában van, vagyis a világ első és második legnagyobb gazdaságában.
Ugyan sok nő örökölte a vagyonát, kitartó munkájukkal az örökséget tovább tudták vinni és fejleszteni, például az ausztrál bányászmágnás, Gina Rinehart (17,2 milliárd dolláros vagyonával a 69. helyen áll) vagy a német ipari vezető, Susanne Klatten (25 milliárd dollárral a harminckettedik).
A listán szereplő legfiatalabb női milliárdos a 21 éves norvég Alexandra Andresen, aki az 1.650. helyen áll 1,47 milliárd dollárral, és a családi tulajdonban lévő fedezeti alapban tevékeny. A legidősebb pedig a 93 éves perui Ana Maria Brescia Cafferata, akinek a cége a világ halkitermelésének nagy részét irányítja, és ezzel az 1.561. helyen áll a maga másfél milliárdos vagyonával.
De nemcsak a milliárdosok körében változott a nemek aránya: a Mastercard Női Vállalkozói Indexe második alkalommal vizsgálta a világ országainak női tulajdonú, vagy nők által vezetett cégeit. A kutatás szerint az erős alappal induló, új női vállalkozások világszerte fejlődést mutatnak, mindezt annak ellenére, hogy jelentős akadályokkal kell megküzdeniük, amelyeket a nemi alapú hátrányos megkülönböztetés állít eléjük a különböző társadalmakban.
Az indexből kiderül, hogy az erős támogatói háttérrel rendelkező fejlett országokban is tetten érhető a nők hátrányos megkülönböztetése. Új-Zélandon például a társadalom kevéssé elfogadó a női vállalkozókkal szemben, akik ennek ellenére az Index legelső helyéig emelték az országot immáron második éve.
Magyarország az összesített index 41. helyén végzett. Ez az eredmény több alpontszámból áll össze, ezekben pedig felemás eredményeket jeleznek a magyar mutatók.
A női vállalkozások aránya hazánkban 28,1 százalék, vagyis szinte minden harmadik üzlet tulajdonosa vagy vezetője nő. Ezen felül sok női vezető található a cégek élén.
A női tulajdonú vagy nők által vezetett vállalkozások magas arányának köszönhetően ebben a tekintetben a 12. helyen szerepelünk világviszonylatban. Ám nem olyan jó a helyzet, ha például azt vizsgáljuk, hogy a nők a férfiakhoz képest mennyire könnyen jutnak pénzügyi támogatáshoz, mennyi megtakarításuk van, vagy segítik-e őket vállalkozói programok. Ebben a tekintetben Magyarország a 43. helyen áll a listában.
A kutatás szerint a vállalkozók lehetőségei nem feltétlenül vannak összefüggésben az adott ország gazdasági fejlettségével.
Az olyan fejlődő országok, mint Ghána (46.4 százalék, ez a legmagasabb arány), Malawi, Nigéria vagy Uganda (33,8 százalék) és Vietnám (31,3 százalék) esetében magasabb a női vállalkozók aránya több fejlettebb országéhoz képest is.
Ezekben az országokban a nők a szükségtől vezérelve vállalkoznak, őket a pénzügyi tőke és a támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférés hiánya mellett a túlélés is ösztönzi.
Érdekesség hogy a női tulajdonú vállalkozások aránya az összes vállalkozáson belül Oroszországban a második legmagasabb – 34,6 százalékkal, míg az index lista első helyezett Új-Zélandnál 33 százalék ez az arány.