Óriási károkat szenvednek el a terrorizmustól sújtott országok

Fighters with Afghanistan's Taliban militia stand with their weapons in Ahmad Aba district on the outskirts of Gardez, the capital of Paktia province, on July 18, 2017. Civilian deaths in Afghanistan hit a new high in the first half of 2017 with 1,662 killed and more than 3,500 injured, the United Nations said July 17. The majority of the victims were killed by anti-government forces -- including the Taliban and in attacks claimed by the Islamic State, the report said. / AFP PHOTO / FARIDULLAH AHMADZAI

Decemberben amerikai csapatok felszabadították Musa Qala körzetét Afganisztán Helmand tartományában a tálibok uralma alól. Kandahár területe mellett, Afganisztánnak ez a másik olyan része, amely az iszlám szélsőségesek elleni harc legfontosabb színtere lett azóta, mióta 2014-ben megindult a szövetséges erők kivonása az országból – írja az Asia Times. Bár várható, az amerikai katonai jelenlét újra növekszik majd az országban, a tálibok afganisztáni befolyása nem egyszerűsíthető le csak a terrorizmus kérdéskörére. Éppen megerősödésük az, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a terrorizmushoz köthető problémák sorában az elszenvedett gazdasági veszteség az egyik legfontosabb tényező.

A terrorizmus okozta globális gazdasági kárérték 2014-ben érte el eddigi csúcsát. Az azt követő két évben némileg kevesebb veszteség keletkezett - írja a Global Terrorism Index 2017 jelentés. Az Institute for Economics Peace (IEP) intézetének évente kiadott tanulmányából az is kiderül, melyik tíz ország gazdasága szenvedte el a legnagyobb károkat.

A 2001-es terrortámadás emlékmúzeumában készült felvétel, New Yorkban Forrás: AFP/2017 Getty Images/Drew Angerer

9/11-gyel kezdődött

A 2001-es, az Egyesült Államokat ért terrortámadásokat, illetve az azt követő időszakot tartják a globális gazdaság szempontjából is értelmezett első, nagy szakasznak, napjaink terrorizmusának történetében. A számítások szerint az akkori támadássorozat közvetlen kárértéke – a halálesetekből számított értékeket és az infrastruktúra pusztulását is figyelembe véve –,

2016-os dollárértéken számolva 65 milliárd dollár volt.

Az erre rakódó közvetett gazdasági veszteséget a számítások 190 milliárd dollárra teszik, ami az USA GDP-jének közel 1 százaléka.

A másik nagy szakasz 2007-ben kezdődött, és legfontosabb jellemzője az al-Kaida nevű terrorszervezet iraki megerősödése volt. 2013 óta a rendkívül erőszakos cselekményeiről is ismert Iszlám Állam megjelenéséhez köthető a gazdasági károkozás Szíriában és Irakban.

A legnagyobb veszteséget 2014-ben kellett elkönyvelni, mintegy 104 milliárd dollárt.

Harci helikopter az Iszlám Állam elleni bevetésen Forrás: AFP/Aris Messinis

Ez több mint 2700 milliárd forintnyi összeg. S bár 2016-ban a károk „csak" 84 milliárd dollárra rúgtak, az al-Kaida utáni legveszélyesebb fenyegetés, az ISIS, kiterjesztette működését alapvetően békés országok területére is.

Tíz ország, ahol a legnagyobbak a károk

A terrorizmustól leginkább sújtott országok többsége a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és a szubszaharai régióban, valamint Dél-Ázsiában található. Az IEP módszertani megfontolása alapján, célszerű az egyes országokban történt eseményeket szakaszokra bontva, külön-külön értékelni, mert ennek alapján pontosabban meghatározható a nagy egész értéke. Az elemzők szerint, a kicsi és fejlődő országok gazdaságai jobban megsínylik a terrorcselekményeket, mint a nagyobb, diverzifikált gazdasággal rendelkező államok.

2016-ban ennek a tíz országnak a gazdasága veszített a legtöbbet a GDP-jük arányában a terrorizmusnak köszönhetően:

1. Irak 17,3%
2. Afganisztán 16,8%
3. Szíria 8,3%
4. Jemen 7,3%
5. Líbia 5,7%
6. Dél-Szudán 4,8%
7. Nigéria 4,5%
8. Pakisztán 2,8%
9. Niger 2,1%
10. Közép-Afrikai Köztársaság 2,1%

Viszonyításként: Irak bruttó nemzeti összterméke 171,5 milliárd dollár, Afganisztáné alig 20 milliárd dollár volt 2016-ban.

Sebesültszállító autó Afganisztánban, egy afgán katonai bázist ért tálib támadás után Forrás: Anadolu Agency/2017 Anadolu Agency/Sayed Khodaberdi Sadat

A listán Irak mellett épp Afganisztán a másik olyan állam, ahol a GDP-arányos veszteség meghaladta a 10 százalékot. Bár 2010 óta több ország – köztük Pakisztán és India – kötött szerződést a szövetségesek támogatta afgán vezetéssel, ahogy az Origo is megírta, nincs könnyű dolga a nemzetközi közösségnek.

A szemléletformálás és a főként mezőgazdaságra, azon belül is a máktermesztésre berendezkedett gazdaság szerkezetének rétegzetté tétele is nehézkesen halad.

A helyzetet bonyolítja, hogy a közép-keleti ország lehetőségei iránt érdeklődő két potenciális partner, India és Pakisztán riválist lát egymásban, és mindkettő magára nézve biztonsági fenyegetésként értékeli a másik afganisztáni térnyerését.

Támadásban a Vörös Egység

A szövetségesek mellett, az Iszlám Állam a másik erő, amellyel az al-Kaidának és a talibok vezetőinek szembe kell nézniük. A közelmúltig önhatalmúan kikiáltott kalifátust létrehozó és működtető terrorszervezet ugyanis – pakisztáni csatornákon keresztül – előszeretettel csábítja át a tálib harcosokat és katonai középvezetőket soraiba.

Tálib milicisták Afganisztánban: náluk jobban felszerelt és magasabban képzett harcosokból áll a tálibok "Red Unit" nevű elitosztaga Forrás: AFP/Faridullah Ahmadzai

Ám minden jel arra mutat, a tálibok - és más terrorszervezetek - nemhogy lemondtak volna elképzeléseikről egy szélsőségesen ortodox iszlám berendezkedés megvalósítása érdekében, hanem újra megerősödtek.

2016-ban megalakult a legtöbbször „Red Unit" néven emlegetett tálib katonai alakulat.

A „Vörös Egységre" általában úgy hivatkoznak, mint a tálibok saját elitosztagára. Helmand és Kandahár tartományban nagyjából 1200 harcost szerveztek meg úgy, hogy sokan közülük közvetlen társaikról sem tudtak, illetve nem voltak tisztában azzal, kit választottak ki még arra vezetőik, hogy elit iszlamista harcos legyen. A beszámolók szerint, az egység tagjai mind képességeiket, mind felszereltségüket tekintve, felette vannak az átlag tálib harcosoknak. De veszélyt jelentenek az afgán biztonsági erők tagjaira nézve is, akiknek felszereltsége és kiképzettsége is gyakran gyengébb a tálibok kommandójának tagjaiénál.

Éjjellátó szemüvegek, nehézgéppuskák, orosz gyártmányú 82 mm-es rakéták, de amerikai M4-es karabélyok is megtalálhatók arzenáljukban.

Ezeket pedig nem is félnek használni, amikor éjjelente rajtaütnek egy-egy katonai ellenőrzőponton.

Ilyen felszereltséggel bíró ellenfelekkel szemben az afgán és a szövetséges erők is kénytelenek a legjobb alakulataikat bevetni. Kérdés, mire lesz képes az afgán vezetés akkor, ha a nemzetközi támogatás nem áll már mögöttük.

Messze nincs még vége a terrorizmus elleni küzdelemnek, nemcsak az Iszlám Állam, hanem Afganisztán vonatkozásában sem Forrás: AFP/Faridullah Ahmadzai

A tálibok szóvivője arra hivatkozott a decemberi összecsapások után, hogy fegyvereiket az afgán hadseregtől zsákmányolták. A szövetségesek ezzel szemben úgy vélik, hogy

egy pakisztáni feketepiacról szerezték be a többségében orosz gyártmányú eszközöket.

Azt, hogy a terrorizmus elleni globális fellépés közel sem ért még a győzelmi szakaszba, jól mutatják az afgán állapotok. Ez attól függetlenül így van, hogy a decemberi összecsapásokban az afgán és a szövetséges alakulatok végeztek a Vörös Egység egyik magas rangú vezetőjével. Ám miközben a nemzetközi figyelem még az Iszlám Állam maradványainak felszámolására irányul, addig a komoly áldozatokat követelő és óriási gazdasági kárt okozó, szélsőséges tálib befolyás elleni meccs sincs lefutva.