Meglepő helyen tört ki az elektromos buszok forradalma

2018.01.03. 17:03

Kína nem titkolt szándéka, hogy az elektromos közlekedés jövőjének úttörője, sőt piacvezetője legyen az elkövetkező években. Azonban senki sem gondolta volna, hogy már napjainkban megvalósulhat az, hogy egy óriási város csak elektromos buszokat üzemeltet, ráadásul több mint 16 ezret. Ez elképesztő lépés az elektromos közlekedés történetében, amelynek még magyar szála is van.

A világ egyre több pontján ismerik fel, hogy a kiapadó kőolajkészletek és a környezetszennyezés miatt a hagyományos hajtású járművek a múltat képviselik. Persze az átállás elektromos járművekre nem megy végbe egyik napról a másikra, de van egy hely, amely példát mutat a világ nagyvárosainak.

A kínai Sencsen megoldotta, hogy a város utcáin közlekedő összes busz elektromos legyen.

Ezt még december 27-én jelentette be a városi közlekedési vállalat vezetője, amely számszerűsítette, hogy összesen 16 359 elektromos buszból áll a város teljes járműparkja.

BYD elektromos autóbuszok SencsenbenForrás: AFP/Imaginechina/Stringer

Hogy mekkora számról beszélünk, azt jól szemlélteti a Quartz cikke, amely összeszedte Észak-Amerika öt legnagyobb városának teljes buszparkját (elektromos+hagyományos), és rájött, hogy összesen nincs ennyi busz ezekben a metropoliszokban, mint Sencsenben.

Sencsen összesen 510 nagyobb töltőközpontot állított fel, valamint 8 ezer kisebb töltőállomást – írja egy kínai forrás.

Egy buszt 2 óra alatt lehet teljesen feltölteni, és egy központ összesen 300 buszt tud naponta kiszolgálni.

Emeletes verzió is létezikForrás: AFP/Imaginechina/Stringer

Az elektromos buszok 72,9 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a dízelek, így a szén-dioxid-kibocsátást 1,35 millió tonnával lehet csökkenteni évente.

Felhőkarcolók SencsenbenForrás: Imaginechina/Zhu min - Imaginechina/Zhu Min
Kína aranybányája
Sencsen 1979-ig egy aprócska falu volt, azonban városi rangot kapott, majd az akkori állami vezetés az egyik első különleges gazdasági zónának minősítette. Az elképzelés lényege az volt, hogy az ország - saját területén - így gyűjtsön tapasztalatot a kapitalista piacon, de úgy, hogy közben megőrizze a kínai szocializmus vívmányait. Nemsokára ipartelepek nőttek ki a földből, és megindult a kereskedelem a szomszédos – akkor még brit gyarmati státuszban lévő – Hongkonggal.
A város robbanásszerűen nőtt, lakossága külterületekkel együtt ma már eléri a 23 millió főt, és Kína egyik legfontosabb gazdasági központja. Sencsen lett a legnagyobb forgalmú kínai kikötő, de számos hightech cég is ide tette át a székhelyét, sőt tőzsde is nyílt itt.
Sencsenre gyakorlatilag (Kantonnal együtt) Kína Szilícium-völgyeként tekintenek. A pekingi kormány víziója pedig az, hogy gyakorlatilag egy órás repülőúton belül elérhető legyen a kínai Las Vegas (Makaó), a kínai San Francisco (Sencsen), a kínai New York (Hongkong) és a kínai Orlando (a víziparkjáról híres Henghszing) is.

Ráadásul a kínai város itt nem áll meg, a következő lépésben az összes taxit elektromosra cserélik. A 17 ezer taxi 63 százaléka már most is elektromos egyébként. Az erre kijelölt céldátum 2020.

TöltőállomásForrás: AFP/Imaginechina/Stringer

Mint ismert, Kína komolyan ráfeküdt az elektromos piacra, és szeretnének a világ vezető hatalma lenni ezen a téren. Sencsent ennek a projektnek a keretén belül választották ki még 2009-ben, amely egyfajta tesztvárosként üzemel az országos bevezetés előtt.

Az elektromos buszokat a kínai BYD vállalat gyártja a városnak, amely a teljes kínai e-busz piac 20 százalékáért felel. A cég komoly terjeszkedésbe kezdett, bár Ázsián kívül közel sem halad olyan ütemben, mint Kínában.

Az első komáromi BYD buszForrás: MTI/Krizsán Csaba
A magyar szál

Érdekesség, hogy a BYD áprilisban nyitotta meg komáromi buszgyárát, amely a vállalat első kontinentális európai buszgyára (Londonban van még egy). A magyar üzemben a teljes kapacitás elérésekor évi 400 járművet gyártanak, és 300 embernek adnak munkát.

Az első magyar-kínai elektromos busz 2017 októberében készült el, a teljes beruházás értéke 6,2 milliárd forint volt.

Los Angeles 85 darab BYD elektromos buszt akar forgalomba állítani a következő öt évben, míg Seattle 120 elektromos buszt vesz a következő három évben. A dél-kaliforniai Foothill Transit 2030-ra kíván átállni teljesen elektromos buszokra.

Két óra alatt feltöltForrás: AFP/Imaginechina/Stringer

A londoni fekete taxik is kínai kézben van, a tervek szerint idővel azok is elektromos hajtásúak lesznek.

A kínai elektromos autógyártással az Origo többször is foglalkozott. Kína nemcsak gazdasági hasznot remél az iparágtól, hanem a környezetszennyezés visszaszorítása miatt is égető a probléma.

Emiatt hatalmas állami pénzek áramlanak a szektorba,

Peking legfőbb célja, hogy az ország útjain 2025-ra már 7 millió ilyen autó legyen.

A Goldman Sachs szerint 2030-ra már Kína állítja elő a világ elektromos autóinak 60 százalékát, mert a legfontosabb szabványok az ő kezükben vannak.

Idővel nemcsak a buszok, hanem a taxik is elektromosak lesznekForrás: AFP/Imaginechina/Stringer

Becslések szerint Kína Üzbegisztán GDP-jének megfelelő összeget költ 2015 és 2020 között a szektorra, összesen 60,7 milliárd dollárt.

Szintén írtunk arról, hogy Kína bemutatta a saját Tesláját, és megindította a Nio ES8 modell tömeggyártását.

Презентация компании NIO, первый кроссовер ES8 #es8 #nio

@ atlas_41 által megosztott bejegyzés,

A kínai elektromos autó a Tesla Model X árának feléért lesz kapható, 67 ezer dollárba (17,3 millió forintba) fog kerülni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK