Adómentes lakáscélú támogatás jár-e mellékállásban?

House with blueprints and key

Van-e olyan megkötés, hogy az 5 millió forintos adómentes lakáscélú támogatás csak főállású munkavállalónak adható, mennyi ledolgozott év szükséges hozzá az adott munkáltatónál, és meddig kell ott maradnia a dolgozónak a cégnél, hogy ne kelljen visszafizetnie?

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásra vonatkozó szabályokat, az adómentesség feltételeit a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) 1. számú melléklet 2.7. és 9.3 pontja, valamint a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet tartalmazza - írja Surányi Imréné okleveles közgazdász az Adózóna.hu hasábjain.

A törvényi szabályozás nem említ olyan korlátot, amelyben szóba kerülne a munkavállaló teljes vagy részfoglalkoztatása, vagy az, hogy a cégnél mennyi munkaidőt kell eltöltenie, illetve mennyi ideig kell ott dolgoznia azért, hogy ne kelljen visszafizetnie.

Ha a jogszabály ezt nem is szabályozza, a munkáltató kitérhet rá, és megszabhatja, hogy a támogatásért cserébe milyen hűségidőt kell vállalnia a cégnél.

A lakáscélú munkáltatói támogatásnál nem feltétel a dolgozó cégnél eltöltött ideje, nincs kötelező munkaviszony vállalása, és az sem számít, hogy főállású-e a dolgozó - az igazolásoknak viszont a határidőre hiánytalanul meg kell lenniük a munkáltatónál Forrás: Picture-Alliance/AFP/Verwendung weltweit, usage worldwide/Klaus Ohlenschläger

A jogszabály azt viszont előírja, hogy akkor adómentes a lakáscélú munkáltatói támogatás, ha a munkáltató a támogatás folyósításának évét követő év május 31-éig, vagy lakás építéséhez, építtetéséhez, alapterületének növeléséhez, korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez adott támogatás esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig begyűjti a munkavállalótól a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet szerint szükséges igazolásokat, köztük a vételár kiegyenlítésére történt felhasználást igazoló okiratot.

Ha ez nem történik meg, tehát a munkáltató a jogszabály által megszabott határidőben nem rendelkezik a szükséges igazolásokkal, úgy a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül, és a támogatási összeg 1,2-szerese után 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást kell fizetnie a munkáltatónak, a munkavállalónak pedig 15 százalékos személyi jövedelemadót, valamint az egyéni járulékokat.