Fizetésemelést javasol járulékcsökkentéssel a Számvevőszék elnöke

2017.10.12. 14:22

A nyugdíjasok mellett a munkavállalóknak is részesülniük kellene egyfajta prémium formájában a gazdaság bővüléséből, erre az egyik lehetőség a dolgozók bérét terhelő 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulék 0,5 százalékra csökkentése, ami az átlagfizetéseknél vélhetően havi 2000 forintos emelkedést jelente - mondta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke a Magyar Időknek.

Domokos László szerint már nincs szükség ennek a járuléknak a teljes összegére. Korábban ezt a közterhet azért alakították ki, mert a munkanélküliség tíz százalék felett járt és ez egyfajta szolidaritási adóként működött, azért vonták le a dolgozók béréből, hogy a költségvetés kifizesse a munkanélküliek juttatásait.

Kifejtette, ma viszont négy százalék körüli a munkanélküliségi mutató, több ágazatban egyenesen szakemberhiány van. Hozzátette, ezért döntött úgy az ÁSZ elnökként és a Költségvetési Tanács tagjaként felveti ezt a lehetőséget.

Domokos László az ÁSZ elnökeFotó: Polyák Attila - Origo

Ugyanakkor megjegyezte, olyan szabályt kellene kialakítani, ami lehetővé teszi, hogy a munkaerőpiaci járulék újra 1,5 százalékra emelkedjen, ha a munkanélküliség meghalad egy bizonyos szintet. Domokos László a személyi jövedelemadó (szja) alakulásáról kifejtette, hogy az alacsony szja a gazdaság egyik fontos tartópillére. A szervezet elnöke szerint

az szja-emelés a kivándorlást ösztönzi, hiszen a magas adó miatt, aki tehetné, elkerülné az adófizetést vagy külföldre vinné a jövedelmét, esetleg az országot is elhagyná, míg az adó csökkentése a magyarországi munkavégzést segíti.

Az ÁSZ elnöke közölte: helyes célnak tartja a kormány elképzelését, hogy egyszámjegyű legyen - 10 százalék körüli értékre csökkenjen - a magánszemélyek személyi jövedelemadója, de Domokos László szerint kiszámíthatóbbá tenné a tervezetet, ha a kormány meghatározna egyfajta menetrendet, hogy az adócsökkentéshez milyen feltételeknek kell teljesülniük és mindez milyen ütemben, hány év alatt valósulna meg.

Szólt arról is, hogy a számvevőszék a napokban fejezte be a tavalyi költségvetés ellenőrzését, amelyből kiderült, hogy az Európai Bizottság tavaly a reméltnél kisebb összeget folyósított Magyarországnak, emiatt komoly összegek hiányoztak. A magyar gazdaság azonban még ezzel együtt is 2,2 százalékkal bővült, ami azt jelenti, hogy a magyar modell az uniós támogatások nélkül is működik.