Milliók is áldozatul eshetnek egy igazán brutális napkitörésnek

napkitörés
This NASA image obtained November 6, 2014 shows an active region on the sun as it emitted a mid-level solar flare, peaking at 4:47 a.m. EST on November 5, 2014. This is the second mid-level flare from the same active region, labeled AR 12205, which rotated over the left limb of the sun on November 3, 2014. The image was captured by NASA's Solar Dynamics Observatory (SDO) in extreme ultraviolet light that was colorized in red and gold. Solar flares are powerful bursts of radiation. Harmful radiation from a flare cannot pass through Earth's atmosphere to physically affect humans on the ground, however -- when intense enough -- they can disturb the atmosphere in the layer where GPS and communications signals travel. This flare is classified as an M7.9-class flare. M-class flares are a tenth the size of the most intense flares, the X-class flares. The number provides more information about its strength. An M2 is twice as intense as an M1, an M3 is three times as intense, etc. AFP PHOTO/NASA/SDO/HANDOUT = RESTRICTED TO EDITORIAL USE / MANDATORY CREDIT: "AFP PHOTO HANDOUT-NASA/SDO"/ NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS/ – NO A LA CARTE SALES / DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS / = / AFP PHOTO / NASA / Handout
Vágólapra másolva!
Addig jó, amíg csak a filmesek fantáziájában létezik az a gondolat, hogy milyen lenne az Egyesült Államok vagy éppen a világ akkor, ha a nyugati típusú civilizáció hirtelen elektromos áram nélkül maradna. A hollywoodi forgatókönyvírók legvadabb elképzeléseit is felülmúló, globális gazdasági és társadalmi összeomlás elé nézne az emberiség akkor, ha egy hirtelen jött katasztrófa kiiktatná a villamos energiát. Pedig több esetben megtörtént már, hogy egy hirtelen behatás következtében a villany egyszer csak lekapcsolódott.
Vágólapra másolva!

Az áramkimaradások következményeinek létezik egy némileg naiv, romantikus olvasta. Eszerint a rövidebb időre (pár órára, 1-2 napra), egyik pillanatról a másikra megszűnő áramellátás következtében, kilenc hónap múlva kiugróan megnőne a világra jövő újszülöttek száma.

Az optimista forgatókönyv mellett azonban léteznek ennél sokkal kiábrándítóbb verziók is.

Ezek szerint semmi jóra nem lehetne számítani akkor, ha egy embertől független behatás alaposan odacsapna a féltve gondozott, és most már egyre zöldülő energiaellátásnak.

Kanadában már megtanulták az EMP-t

„Az ég mintha csak véres lenne, de általános gyulladás jeleit mutatja” – ezt írták Havannáról 1859-ben, amikor vélhetően az addig lejegyzett, legerősebb napkitörés következtében, százmillió tonnás plazmafelhő trafálta el a bolygót, belapítva a föld mágneses mezejét.

A NASA 2014-es felvételén egy közepes erősségű napkitörés fejleményei Forrás: AFP/Handout

Az akkori távíró vonalak lényegében mind használhatatlanná váltak a terheléstől, volt, amelyik szabályosan felrobbant, egyes távírászokat pedig áramütés ért.

A több napig tartó jelenség égbolti látványát egyszerre írták le minden képzeletet felülmúlóan gyönyörűnek és félelmetesnek.

A napkitörések a leginkább megjósolhatatlan jelenségek közé tartoznak. Az úgynevezett koronakidobódás során a Nap felszínén felcsavarodó mágneses mező hatalmas hurkokat hoz létre, melyben a gázfelhő akár egymillió Celsius foknál melegebbre is hevülhet.

A táguló ív végül akkora erővel pattan el, mintha több millió hiroshimai atombombát robbantanának egyszerre.

A hatalmas energiájú és sebességű részecsketömeg beborítja a naprendszert – többek között a sarkköri fényekért is a napszél a felelős.

Mi is áll az elektromágneses sokk mögött?

A Magyar Tudományban megjelent tanulmány szerint, az elektromágneses behatás mögött, a Földet körülvevő mágneses mező megváltozása áll. A napszéllel érkező töltött részecskék kölcsönhatásba kerülnek a földi mágneses térrel. A beérkező részecskék mozgása következtében az ionoszférában ilyenkor akár milliós amper erősségű áram is folyhat. Ez hatással van a Föld mágneses terére, ami miatt áram generálódhat a föld alatt, az óceánokban, de még az elektromos vezetékekben is. A terhelés ilyenkor olyan mértékű lehet, amekkorát a földi transzformátorállomások egyszerűen nem bírnak ki.
A napszél felelős ugyanakkor a sarkköri fények káprázatos jelenségéért is.

A legújabb kori gazdaságtörténet eddigi legnagyobb mágneses vihara 1989. március 13-án érte a Földet. Kanada Quebec tartományában mintegy 9 órán át tartó áramszünetet okozott, de volt, ahol csak 6 nap után tudták helyreállítani a szolgáltatást. A transzformátorok nem bírták a terhelést, az áramkimaradás okozta gazdasági kárt 5 milliárd dollárra teszik.

A 2009-es nagy áramszünet Sao Paulo-ban Forrás: AFP/Mauricio Lima

A modern biztosítékok és az időjárás-előrejelzés űri műszerekkel való támogatása révén a lakosság időben le tudná kapcsolni az áramot egy nagyobb napkitörés kapcsán, de

a nagyfeszültségű távvezetékek és az internetes kábelek így is helyre nem hozható károkat szenvednének el.

Egy igazán erős napvihar tönkretenné a műholdakat, de az atmoszférába érve a repülőgépek elektromos rendszereit is hazavágná, katasztrófák sorát eredményezve.

„You shook me all night long”

Az Egyesült Államok Szövetségi Energiaszabályozási Bizottsága szerint egy EMP-esemény (elektromágneses sokkhatás) katasztrofális következményekkel járna. Mert bár egyes eszközöket – például az elnöki különgépeket vagy telefonvonalakat – ellátnak speciális, EMP-védelemmel, az ország 128 ezer transzformátorállomása vélhetően mind áldozatul esne egy brutális, X-kategóriájú napkitörésnek. Ebből ugyan csak 2500 az, ami nagyméretű, központi elosztó, de

azok egyedi kialakítása miatt, évekbe tellene pótlásuk.

Folynak szimulációk EMP-események hatásainak mérésére, de nincs általános védelem azok ellen Forrás: Wikimedia Commons/Ernie Stone

A NASA szerint 2012-ben, óriási mázliként, egy olyan koronakidobódás kerülte el a Földet, melynek ereje az 1859-es eseménnyel megegyező volt, és igen jó eséllyel teljesen kiégetett volna minden hálózatra csatlakoztatott eszköz. A napkitörések hevességét több skálán is próbálják rendszerbe foglalni, az egyik legegyszerűbb és leggyakoribb besorolást a legnagyobb, X-kategóriájú napesemény jelenti, mint amilyen az 1859-es alkalom is volt, illetve amilyen a NASA szerint 2003-ban is történt.

Egyes számítások szerint, egy Földet eltaláló, X-kategóriájú napkitörés, napjainkban minimálisan is 2000 milliárd dollár kárt okozna, csak az Egyesült Államokban.

A legrosszabb forgatókönyvek szerint, egyhetes áramkimaradás elég lenne ahhoz, hogy egy ország a teljes összeomlás fele induljon el. Egymás után állnának le a közszolgáltatások, boltok, kórházak, mert a dízelgenerátorok nem elegendők a kieső áramszolgáltatás pótlására.

Víz és ellátás nélkül maradnának a legtöbben.

Ha néhány hónap után meg is kezdődik az áramellátás fokozatos visszaállítása, akkor is nagyjából 7-8 millió ember halálával kell számolni egy ilyen eseménykor az USA és Kanada területén.

Drága a védelem

Az Egyesült Államok a napkitörés okozta veszélyek miatt évek óta fontolgatja, hogy általános EMP-védelemmel látja el az elosztóhálózat kritikus elemeit. A Fehér Ház rendszereinek teljes EMP-védelmét még Barack Obama rendelte el, de ezidáig sem a közüzemi szolgáltatók, sőt a minisztériumok sem emeltek be semmilyen szabványt rendszereikbe, illetve nem írják elő EMP-védelem megvalósítását például egy infrastrukturális beruházás esetében.

Egy korábbi, 2008-as szakbizottsági jelentés szerint,

a legnagyobb amerikai transzformátorállomások sebezhetőségének csökkentése nagyjából 4 milliárd dolláros költséget jelentene.

Ez egy alsó hangon adott becslés, a jelenlegiek ennél nagyobb összeget jelölnek meg a hálózat kritikus pontjainak védelmére. De a teljes hálózat megóvása nélkül is, a több száz kritikus transzformátort mindenképpen védeni kellene a napkitörés hatásaitól. Igaz,

a legalapvetőbb megoldás is darabonként nagyjából 1 millió dollárba kerülne.

Az ellátórendszerek legsebezhetőbb pontjai a transzformátorok Forrás: Flickr

Paul Singer, az egyik legnagyobb hedge fund alap menedzsere, azt nyilatkozta, hogy az esetleges EMP-események okozta áramkimaradás okozta veszteségeket tartja jelenleg a legnagyobb gazdasági veszélynek.

Különösen azért, mert EMP-esemény az ember által, felső légköri atomrobbantással, célzottan is előidézhető.

Emlékezetes, hogy Észak-Korea idén április végén 71 kilométer magasságban végzett rakétarobbantást. A szakértők szerint a magasság és az erő is elegendő arra, hogy célzott elektromágneses sokkot hozzanak azzal létre. Ez a megállapítás természetesen nemcsak a mostanában egyre fenyegetőbben fellépő Észak-Korea, hanem valamennyi olyan ország vonatkozásában is lényeges, mely rendelkezik az előidézéshez szükséges technológiával illetve - nem is feltétlenül atom - töltetekkel.

Mindeközben egyesek arra is emlékeztetnek: a villamosenergia-hálózatok meghibásodása a napszél nélkül is képes jelentős, milliós károkat okozni a gazdaságnak.

A cikk megjelenését az MVM Edison Program támogatta!