Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Moody's most közzétett jelentése szerint a három legnagyobb technológiai vállalat – az Apple, a Microsoft, és a Google – összesen mintegy
464 milliárd dollárnyi
készpénzt birtokol. Ez kb. 120 ezer milliárd forint: annyi, mint négy évnyi magyar GDP.
Az Apple egymaga majdnem 250 milliárd dollár készpénzzel rendelkezik, az évekig tartó óriási nyereségének, és néhány jelentősebb felvásárlásnak köszönhetően – ez elég pénz ahhoz, hogy akár háromszor is megvegye a Netflixet. És bizony ez sokkal több pénz, mint ami bármely nagyipari cég mérlegében található, kivéve a technológiai és egészségügyi vállalatokat.
A nem pénzügyi amerikai vállalatok összesen 1840 milliárd dollár készpénzt vittek ki az elmúlt év végéig.
Ez majdnem két és félszerese a válság előtti, 2008-as szintnek, és 11 százalékkal magasabb, mint a 2015-ös szint a Moody's által megvizsgált vállalatoknál.
Körülbelül 1300 milliárd dollárt, vagyis a teljes összeg 70 százalékát tartják a tengerentúlon, ahol már nem lát rá az amerikai adóhatóság.
Az Apple, a Microsoft, a Cisco, az Oracle, valamint a Google tulajdonosa, az Alphabet készpénzeik 88 százalékát tartják külföldön. A Moody's véleménye szerint a külföldi készpénzparkoltatás pontosan tükrözi, hogy mennyire negatív hatása van annak, hogy a megtermelt profitot hazahozzák, majd magas kulcs mentén jól megadóztassák azt az Egyesült Államokban.
A Trump-kormányzat egyszeri adóamnesztiát ajánlott, hogy ösztönözze a vállalatokat a készpénz hazahozatalára.
Steven Mnuchin pénzügyminiszter szerint az, hogy az Apple-nek ennyi pénze van csak a tünete a magas amerikai társasági adókulcsnak a külföldi valutákhoz viszonyítva.
Miért is hoznák haza a pénzüket, és fizetnének utána hatalmas adókat?"
– kérdezte korábban Mnuchin.
Az, hogy az amerikai nagyvállalatok ennyi készpénzzel rendelkeznek, azt mutatja, hogy mennyivel egészségesebb lett a működésük a gazdasági válság óta. Azonban a vállalatok nem nagyon akarják ezt a pénzt a gazdaság a fellendítésére szánni, vagyis ez a pénzmennyiség nem megy munkahelyteremtésre, sem bővítésre, sem fejlesztésre.
A nagy mennyiségű pénz ellenére az amerikai vállaltok tőkekiadása tavaly 18 százalékkal mérséklődött, 727 milliárd dollárra.
A csökkenés részben az olajipar visszaesésének volt köszönhető, amely az energiavállalatokat arra késztette, hogy a beruházások késleltetésével takarékoskodjanak. Előfordult, hogy nem fizettek osztalékot, lemondták a készletvásárlásokat, valamint elálltak felvásárlásoktól is a Moody's szerint.
A Wall Street abban reménykedik, hogy a Kongresszus összefog a kormányzattal, és így ösztönöznék majd a vállalatokat, hogy a tengerentúli készpénzüket visszahozzák az Egyesült Államokba. Az adókedvezmény támogatói azzal érvelnek, hogy
a pénzek hazahozatalával fellélegezhet az amerikai gazdaság, és elindulhatnak a befektetések.
A kritikusok szerint ez nem így lenne, mert a cégek a részvényesek osztalékára, valamint készletvásárlásokra fogják inkább fordítani az összeget.
Az átfogó adóreform rendkívül komplikált lenne, tekintettel a számtalan egymással versengő érdekre. Egyes elemzők szerint éppen ezért egyre kevésbé lehetséges a Trump elnök és a Kongresszus közötti egyszeri adóreform-megállapodás. Így az olyan készpénzt felhalmozó cégek, mint az Apple továbbra is folytatják eddigi politikájukat és külföldön parkoltatják profitjukat.
