A „Teaming” programban a két konzorcium összesen 8 milliárd forintnyi forrást nyert el, de kiegészítő hazai forrással és a résztvevő intézmények hozzájárulásával együtt több, mint 22 milliárd forintból gazdálkodhatnak.
Hazánk szellemi tőkéjét, innovációs sikereit a világban régóta elismerik. Nem csupán a nagy feltalálóinkra kell gondolni, hanem az olyan, kiemelkedő sikert elérő garázscégként indult jelenkori vállalkozásokra is, mint a Prezi, az Ustream vagy a LogMeIn. Fejlesztés nélkül nincs haladás – szokták mondani.
Az innovációs folyamatok egyik mércéjeként szolgálhat a nemzetközi szervezetek felmérése: az ENSZ Innovációs ranglistáján hazánk 2016-ban 128 országból a 33. helyen állt, a Visegrádi Országok közül csak Csehország áll egy picit jobban. A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjtése szerint 2015-ben
hazánk a teljes bruttó hazai termék 1,39 százalékát költötte kutatás fejlesztésre,
amely nagyságrendileg 481 milliárd forint. Ennek csaknem felét a vállalatok adják, nagyjából egyharmada állami, a fennmaradó rész pedig külföldi forrás. A nemzetgazdasági célok között szerepel, hogy 2020-ra a GDP arányos költést 1,8 százalékra tornázzuk fel.
Az adatok azt mutatják, hogy a hazai vállalkozások egyre több pénzt fordítanak az innovációra:
2015-ben kilenc százalékkal növelték ilyen irányú kiadásaikat, így az összes kutatás-fejlesztési kiadás 49,7 százaléka származott vállalati forrásból. Érdekes kérdés, hogyan oszlik el ez a kutatási összeg a vállalkozások mérete szerint.
A céges beszámolók szerint az Audi Hungária 2015-ben hozzávetőleg 130 milliárd forintot költött K+F-re, a Richter 2014-es beszámoló alapján 35 milliárdot, a Teva pedig 13,2-t. A három nagyvállalat adja tehát a teljes innovációs kiadás 83 százalékát. Ezt támasztja alá a KSH statisztikája is, amely szerint 2015-ben is a külföldi tulajdonú vállalkozások fordítottak a legtöbbet kutatásra, fejlesztésre (47,1 százalék). Míg a magyar tulajdonú vállalkozási kutatóhelyeken a K+F foglalkoztatottak 41,8 százaléka dolgozott, addig a K+F-ráfordításoknak mindössze 25,8 százalékát költötték el itt.
A 2015 elején alakult Nemzeti Fejlesztési, Kutatási és Innovációs Hivatal (NKFIH) lapunk megkeresésére úgy tájékoztatott, hogy a korábbi évekhez képest
jelentősen nagyobb, összesen 83 milliárd forint összegű támogatást kaptak
2016-ban a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaphoz (NKFI Alap) pályázó kutatóhelyek és vállalkozások. Ez több mint kétszerese a 2014-ben regisztrált 35 milliárd forintnál.
A Hivatal egyes stratégiai jelentőségű kutatásfejlesztési tevékenységek ösztönzésére célzottan, konkrét tudomány- és szakterületekhez kötve is közzétesz felhívásokat. Kiemelten kezelik a pályáztatásnál az energetika, a járműipar, az agrárinformatika, a molekuláris biológia, az anyagtechnológia, a növénytermesztés, az infokommunikáció és a gyógyszeripar szakterületeit – írja tájékoztatójában az NKFIH.
A felmérések azonban azt mutatják, hogy éppen ez a jelenlegi pályázati rendszer az, ami elveszi a kisebb cégek kedvét a fejlesztésektől. A Deloitte 2016-os Innovációs jelentésze szerint a vállalkozások közel fele tisztában van azzal, hogy milyen innovációs pályázatok állnak rendelkezésükre, ám
nem egyértelmű, hogy a támogatást az adóhatóság vagy más hatóság miként bírálja el.
Az adókedvezményekre jogosító tevékenységek beazonosítása is rengeteg fejtörést okoz a cégeknek – áll Deloitte vállalatok megkérdezésével készült tanulmányában.
A fejlett országokban a kutatás-fejlesztés nagyobb múlttal rendelkezik.
Az Európai Unióban a teljes kutatási, fejlesztési ráfordítások 30 százaléka csak Németországban realizálódik. 2015-ben csaknem 84 milliárd eurót költöttek a szövetségi államban erre a célra. Nem véletlen tehát, hogy a PricewaterhouseCoopers (PWC) felmérése szerint
a német Volkswagen költ a világon a legtöbbet évente fejlesztésre:
2016-ban 13,2 milliárd dollárt. Az európai uniós tagállamok között GDP arányosan Svédország (3,26 százalék) és Ausztria (3,07 százalék) számít a leginnovatívnak.
A PWC már említett leginnovatívabb vállalatokról készült 2016-os jelentése megemlíti, hogy az információs technológia egyre nagyobb szerepet kap a kutatás-fejlesztésben. A vállalatok sokat szánnak olyan szoftverek kifejlesztésébe, amelyekkel növelhetik termékeit minőségét, teljesítményét, vagy éppen használhatóbbá teszi őket. Ez a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: a PWC szerint a vállalatok kevesebb ipari-műszaki mérnököt és több szoftverszakembert fognak alkalmazni, és ez nem csak az információs technológiában, hanem a klasszikus iparágkban tevékenykedő vállalatokra is igaz lesz.
A kutatás-fejlesztésre legtöbbet költő vállalatok, 2016
helyezés | vállalat | ország | iparág | költés (milliárd dollár) |
1. | Volkswagen | Németország | járműipar | 13,2 |
2. | Samsung | Dél-Korea | számítástechnika | 12,7 |
3. | Amazon | USA | szoftver és internet | 12,5 |
4. | Alphabet | USA | szoftver és internet | 12.3 |
5. | Intel Co | USA | számítástechnika, elektronika | 12,2 |
6. | Microsoft | USA | számítástechnika | 12 |
7. | Roche | Svájc | egészség | 10 |
8. | Novartis | Svéjc | egészség | 9,5 |
9. | Johnson & Johnson | USA | egészség, kozmetika | 9 |
Forrás: PWC
A cikk megjelenését támogatta az MVM Edison program.