Tavaly január–decemberben a bruttó átlagkereset 263 200 forint volt, 6,1 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt.
2016-ban a nettó keresetek emelkedése – a személyijövedelemadó-kulcs 1 százalékpontos csökkenése következtében – a bruttó bér átlagát meghaladó mértékű, 7,8 százalék volt.
A decemberi 1,8 százalékos inflációval számolva a nemzetgazdaság egészét számolva 5,4, a közfoglalkoztatottak nélkül 5,3 százalékkal nőttek a reálbérek éves összevetésben.
A vállalkozásoknál a bruttó bérek 4,4, a nettó 6,0 százalékkal nőtt az előző év decemberével összehasonlítva, a költségvetési szférában 8,5, illetve 10,2 százalékos volt a növekedés.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint idén 10 százalékkal nőhetnek a bérek a bérmegállapodás, a minimálbérek 15, a garantált bérminimum 25 százalékos növelése, valamint az egyre fokozottabb szakemberhiány miatt. Ez a várt 2,4 százalékos infláció mellett 7,6 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet,
2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3 százalékkal nőhetnek a reálbérek.