Még mindig a párnacihában tartjuk a pénzt

NEM HASZNÁLHATÓ!

Még mindig dagad a párnaciha, a lakosság egyre több készpénzen ül a Magyar Nemzeti Bank statisztikája szerint. Tavaly év végén 3601 milliárd forint készpénz volt a lakosság birtokában. Ez a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése óta folyamatosan emelkedik - 2013-ig a lakosságnál lévő készpénz 1900-2100 milliárd körül volt, azóta azonban folyamatosan emelkedik az állomány.

A Nemzetgazdasági Minisztérium most igyekszik ezt lejjebb nyomni azzal, hogy állami támogatással segítené a POS-terminálok számának bővítését. A tervek szerint tízezer terminál kiépítéséhez egyenként legfeljebb 80 ezer forint támogatást lehet kérni.

A kártyahasználatot emellett azzal is ösztönözné a kormány, hogy a kártyahasználatért legfejlebb egy százalékos díjat lehetne vonni.

A kártyatársaságok ennek jellemzően többszörösét kérik a kereskedőtől, többek között ez is az oka annak, hogy a jellemzően kis forgalmú boltoknak nem éri meg kártyaelfogadó terminált telepítni.

Varga Mihály miniszter szerint a készpénzhasználat drága - hiszen a bankjegyek fizikai szállítása rendkívül költséges -, ráadásul a feketegazdaságot erősíti.

Hiszen a számlák közötti pénzmozgás mindig transzparens és ellenőrizhető, s szükségszerűen be is kell ütni a pénztárgépbe ezeket a tételeket. A készpénzes fizetés azonban a számlamentes, adózatlan ügyletek melegágya.

Forrás: MTI/Faludi Imre

Persze nem csak a feketegazdaságot olajozza a lakosság, hiszen a betétállomány is bővül: 6133 milliárd forintot tett ki az állomány. Ez nagyjából megfelel az elmúl évek utolsó negyedévi adatának, december végére ugyanis rendre 6000 milliárd forint fölé ugrott a betétállomány - majd ez viszacsúszott néhány százmilliárd forinttal. A forintbetétekhez képest jóval kisebb, ám folyamatosan növekedő értéket mutat: 2014 óta évi százmilliárd forinttal emelkedik az állomány, 2016 végére így az 1100 milliárd forintot is meghaladta.

A megtakarítások közül az államapírok állománya is rendre emelkedik, az év végére meghaladta a 4500 milliárd forintot. Emellett számottevő még a 3784 milliárd forintot elérő biztosításokhoz kapcsolódó díjtartalék. Ez messze nem mutat olyan bővülést, mint az állampapírállomány: a biztosítások három év alatt mutattak akkora bővülést, mint az állampapír egy esztendő alatt.

Állampapír Forrás: Origo

A készpénz és betétállomány emelkedése mellett a hitelállomány csökkenése is folytatódott minden szegmensben.

A devizahitelek aránya elenyésző, néhány tízmilliárd forint

nagyságrendet ér el az egyes hiteltípusoknál. Az ingatlanhitelek állománya lassú, de biztos csökkenést mutat: egy év alatt 3014 milliárdról 2930 milliárd forintra csökkent az állomány - a devizahitelek értéke nem éri el a tízmilliárd forintot sem.

A fogyasztási hitelek értéke 2744 milliárd forint volt, a csökkenés itt is szerény, de állandó - a devizahitelek ebben a szegmensben népszerűbbek, de így is 40 milliárd forint alatt maradt.

Egyetlen szegmens van, ahol érezhető bővülés. ez a nem hitelintézetek által nyújtott fogyasztási hitelek köre. A növekedés elenyésző, de folyamatos, az év végére 960 milliárd forint közelébe kúszott az állomány. Ide tartoznak tipikusan a gyorshitelek.