Az MNB idén 2,3 százalékos, jövőre 2,5 százalékos inflációt vár

A Magyar Nemzeti Bank központi épülete, a főváros V. kerületében, a Hold utcában.

Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható, a Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges – olvasható a monetáris testületnek a keddi kamatdöntés után kiadott közleményében.

A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását – hangsúlyozták.

A Tanács kedden nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén és a kamatfolyosón sem. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,9 százalék, az egynapos jegybanki betét kamata pedig – amit a szeptemberi ülésen csökkentettek tíz bázisponttal – mínusz 0,15 százalék maradt.
A jegybanki alapkamat mértéke 2016. május 25. óta nem változott.

Az MNB épülete Forrás: MTI/Balaton József

Az MNB a kamatdöntő ülését követően a honlapján tette közzé a legfrissebb inflációs jelentés fő számait. Ennek alapján az MNB elemzői az idén 2,3 százalékos, jövőre 2,5 százalékos inflációt várnak, 2019-ben 2,9 százalékos inflációval számolnak. A jegybank szerint 2017-ben és jövőre is 3,9 százalékkal, míg 2019-ben 3,2 százalékkal bővül a GDP.

A legfrissebb inflációs jelentés fő számai alapján az idei inflációs várakozását 0,1 százalékponttal csökkentette a jegybank, míg a gazdasági növekedésre vonatkozó számait ez évre és a jövő évre is megemelte.

A jegybank szakértői a szeptemberi inflációs előrejelzésben 2017-re 2,4 százalékos, jövőre 2,5 százalékos, 2019-ben 2,9 százalékos inflációt prognosztizáltak.

Az MNB a szeptemberi jelentésben azzal számolt, hogy a GDP az idén 3,6 százalékkal, jövőre 3,7 százalékkal, 2019-ben pedig 3,2 százalékkal nő.

A monetáris tanács a kamatdöntés utáni közleményében kitért arra, hogy az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében kedvező volt. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalásokkal kapcsolatos hírek, a kedvező globális növekedési előrejelzések és az európai politikai események befolyásolták. A Fed decemberben az alapkamat további emelése mellett döntött, ugyanakkor a piaci szereplők által árazott kamatpálya nem változott érdemben. Az Európai Központi Bank részéről előretekintve tartósan laza monetáris kondíciók várhatók.

Kitértek továbbá arra, hogy a hazai pénz- és tőkepiaci hozamok is historikus mélypontjukra csökkentek. A rövid lejáratú papírok hozamai nulla vagy az alatti szinten vannak.

A rövid hozamokra jelentős hatást gyakorolt a három hónapos betét állományának korlátozása miatt kiszoruló likviditás, az egynapos jegybanki betét kamatának csökkentése, valamint a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapállomány emelkedése és átlagos futamidejének megnövekedése.

Jelezték, a hosszú futamidejű papírok hozamai az elmúlt három hónapban jelentősen mérséklődtek, ami leginkább az MNB iránymutatásának és a jegybanki kamatcsere-eszközök, illetve a jelzáloglevél-vásárlási program novemberi meghirdetésének az eredménye. A magyar állampapírok hozamgörbéje régiós összevetésben is érdemben lefelé mozdult, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban továbbra is meredek.

A Tanács célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. Ennek érdekében novemberben a monetáris tanács két nemkonvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik.

Az új eszközök hatékonyan járulnak hozzá a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradásához. A döntés értelmében a tanács feltétel nélküli, öt és tíz éves futamidejű kamatcsere-eszközt (IRS) vezet be, amelynek 2018 első negyedévére vonatkozó keretösszegét 300 milliárd forintban határozta meg.

Az MNB egy célzott programot is indít, amelynek keretében három éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol. A tanács az intézkedéstől a jelzáloglevél-kibocsátás emelkedését és a piaci aktivitás élénkülését várja. Az értékpapír-vásárlási program keretösszege a piacon lévő mindenkori jelzáloglevél-állomány felét teszi ki. Mindkét program segíti a hosszú futamidejű, fix kamatozású hitelek arányának növekedését is, és hozzájárul a pénzügyi stabilitás javulásához.

A banki konzultációkat követően a programok operatív részleteire vonatkozó döntését a MNB december 22-ig hozza meg, és erről közlemény formájában tájékoztatja a piaci szereplőket – olvasható a monetáris tanács közleményében.