A Magyar Nemzeti Bank tevékenysége 2013 óta több csatornán keresztül gyakorol kedvező hatást a költségvetés egyenlegére és az államadósságra. Az MNB 2013 óta bevezetett hitelezési és növekedéstámogató programjai a gazdasági növekedés elősegítésével pedig közvetetten is pozitív hatással vannak a költségvetésre.
Az MNB kamatpolitikája és a külföld felé fennálló adósság arányát csökkentő Önfinanszírozási program olcsóbbá teszik az adósság finanszírozását
Az elmúlt négy évben a hazai állampapír-hozamok jelentősen csökkentek, amit a jegybanki kamatcsökkentések és az Önfinanszírozási program is elősegített.
A programok az állami finanszírozás költségének mérséklésén és az adósságon belüli devizaarány csökkentésén keresztül hozzájárultak hazánk külső sérülékenységének csökkenéséhez.
A hozamcsökkenés hatása a tényadatokban is tükröződik, hiszen
a kamatkiadások 2013-ról 2015-re a GDP egy százalékával mérséklődtek.
A 2012-es magas hozamszint fennmaradásához viszonyítva az állami kamatmegtakarítás 2018-ra meghaladhatja a GDP 1,5 százalékát,
az összes kamatmegtakarítás pedig 2018-ra elérheti a GDP hat százalékát,
hozzájárulva az államadósság csökkenéséhez.
A kamatmegtakarítás felhasználható a fiskális politika számára az egyenleg javítására és adósságcsökkentésre, illetve a gazdasági növekedést támogató keresletélénkítésre egyaránt.
Az államadósság csökkenését tehát a fegyelmezett fiskális politika mellett a jegybanki programok költségvetési hatása is támogatja. Az elsődleges költségvetési egyenleg stabil többlete a költségvetési politika fegyelmezett gazdálkodását mutatja, amely mellett
a kamatkiadások jegybanki programok által támogatott csökkenése hozzájárul az ESA-hiány csökkenéséhez.
A jelentős mértékű állami kamatmegtakarítás pedig támogatta az államadósság elmúlt években megvalósult dinamikus csökkenését, amelynek során
a GDP-arányos államadósság a 2011. évi 80,8 százalékról 2015 végére 74,7 százalékra csökkent.
Előrejelzésünk szerint 2016 végére a GDP 74 százalékára, 2018 végére pedig mintegy 72 százalékra csökkenhet az adósságráta.
Az Önfinanszírozási program támogatja az adósságkezelés kiemelt stratégiai célját, az államadósság devizaarányának csökkenését, ami így a 2011-es 52 százalékról 2018 végére 22 százalék közelébe csökkenhet.
A devizaarány csökkenése javíthatja hazánk országkockázati megítélését az államadósság árfolyam-érzékenységének mérséklésén keresztül. A jegybanki program elősegítette a devizatörlesztések forintkibocsátásból történő finanszírozását, ami a devizakibocsátások jelentős csökkenését okozta. A program ezen felül ahhoz is hozzájárult, hogy
az EU-IMF hitel utolsó részletének törlesztése érdemi devizaforrás-bevonás nélkül valósulhasson meg.
Az Önfinanszírozási program az adósságszerkezet kedvező irányú átalakulását is segítette, aminek hatására
az államadósságon belül a hazai szektorok tulajdoni hányada meghaladja a külföldiek arányát.
A pénzügyi válság kitörésekor a magyar állampapír-piacon tapasztalt folyamatok rámutattak arra, hogy milyen nagy kockázata van a külföldi tulajdonban fennálló adósságnak. A piaci turbulencia következtében ugyanis az ÁKK hónapokig nem volt képes kötvénykibocsátásra. Ennek ellenére, a nemzetközi szervezetektől felvett hitelek és a külföldi befektetőkre való támaszkodás következtében
2011-ben a magyar államadósságnak a korábbiaknál is magasabb részaránya, 67 százaléka állt külföldi tulajdonban.
Ezt követően azonban az ÁKK fontos adósságstratégiai céljává vált az államadósságon belüli hazai részarány növelése. Az Önfinanszírozási program hozzájárult a stratégia cél eléréséhez, mert támogatta a belföldi finanszírozási bázis növekedését. A program eredményességét mutatja, a
teljes államadósságon belül 34 százalékra csökkent a külföldi tulajdon aránya,
tehát szinte pontosan megfordult a külföldi és belföldi tulajdonosok aránya 2011-hez képest.
A Magyar Nemzeti Bank hitel- és növekedésösztönző programjai és eredménye is befolyásolják a költségvetést.
A jegybanki eszköztárban 2013 óta helyet kaptak olyan nem hagyományos intézkedések, melyek egyszerre több területen fejtették ki kedvező hatásukat.
A Növekedési Hitelprogram (NHP) egyidejűleg elősegítette a hazai kis- és középvállalkozások finanszírozását, a piaci zavarok elhárítását, a pénzügyi stabilitás megerősítését, az ország külső sérülékenységének csökkenését, valamint támogatta a gazdasági növekedést.
A Növekedési Hitelprogram három szakaszából 2016. szeptember végéig
csaknem 35 ezer vállalkozás jutott finanszírozáshoz, több mint 2300 milliárd forint összegben.
Az NHP harmadik, kivezető szakaszát a piaci hitelezésre való áttérés elősegítése érdekében a Piaci Hitelprogram egészíti ki, amely a hitelezést pozitív ösztönzőkkel támogató jegybanki eszközöket foglal magába.
Mindez a jegybank elsődleges célja, az árstabilitás veszélyeztetése nélkül történt, a jegybanktörvénnyel összhangban.
A Növekedési Hitelprogram az MNB számításai szerint 2013 és 2015 között a GDP növekedéséhez összesen mintegy 1,7 százalékponttal járulhatott hozzá.
A program nyomán megvalósított beruházásokkal kialakuló többlet kapacitások és a vállalatok bővülő tevékenysége ugyanebben az időszakban mintegy 17 ezer új munkahelyet teremtettek.
A költségvetésnek mind a forgalmi, fogyasztási adókból (áfa), mind a bérekhez kapcsolódó befizetésekből (személyi jövedelemadó, járulékok) jelentős többlet bevétele keletkezett.
Az MNB működése ugyanakkor 2013 óta stabilizáló, pozitív hatást is gyakorol a költségvetés helyzetére.
Az MNB eredménye 2013 óta pozitív, azaz évek óta nyereségesen működik.
A 2013-ban és 2014-ben elért 26-27 milliárd forintos eredmény az eredménytartalékot bővítette. A 2015. évi 95 milliárd forintos nyereségből idén júniusban, 2002 óta először
a jegybank 50 milliárd forintos osztalékot fizetett a költségvetés számára.
Az osztalék befizetése az államháztartás alacsonyabb finanszírozási igényén keresztül csökkenti a bruttó államadósságot, akár a GDP 0,15 százalékpontjával. Emellett
az eredménytartalék is csaknem 45 milliárd forinttal lett magasabb, ezzel átlépve a 100 milliárd forintos értéket.
Ez azért lényeges, mert ha a jövőben mégis veszteségbe fordulna a jegybank eredménye, a jelenlegi rekord nagyságú eredménytartalék biztosítékként szolgálhat a veszteség fedezésére.
Így a jegybank a következő években sem terheli a költségvetés kiadási oldalát nem várt, előre nem látható tételekkel.
Berta Dávid és Kicsák Gergely, az MNB közgazdászainak cikke