Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2013-ban zavarták el az egyiptomiak Mohamed Murszi elnököt, és terrorszervezetnek nyilvánították a Muszlim Testvériséget. A hatalomváltást Abdel-Fattáh esz-Szíszi, a hadsereg akkori főparancsnoka, a kormány védelmi minisztere hajtotta végre, jelenleg ő Egyiptom elnöke. A The National Interest cikke szerint az egyiptomiak most feltűnően hasonló problémákkal néznek szembe, mint három éve, Murszi elnöklése végén:
romlanak a gazdasági körülmények, és növekszik a feszültség az egyiptomi fiatalok és az ország vezetése között.
Hogy komoly lehet a baj, arra az is utal, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is Egyiptom megsegítésére sietne: az IMF egy hároméves hitelcsomag keretében 12 milliárd dollárt (körülbelül 3300 milliárd forint) adna Egyiptomnak, amit az öböl menti arab államok is kiegészítenének néhány milliárddal – legalábbis a Bloomberg cikke szerint.
A különböző makroadatokból már látszódik, hogy valami nincs rendben az egyiptomi gazdasággal, ugyanakkor a gazdasági növekedés 2014 közepe óta minden egyes negyedévben meghaladta a 3 százalékot. Makroszinten más pozitívum viszont nem igazán van.
Az egyiptomi gazdaság a turizmusra épül, az viszont 2011-ben beszakadt, és
azóta megfeleződött a havonta Egyiptomba érkező turisták száma,
a legutóbbi hónapokban pedig már csak 400 ezer körül volt az országba látogató turisták száma.
Ezek havi adatok: a 2010-es rekordévben volt olyan hónap, amikor majdnem 1,5 millió turista kereste fel az országot. Ez persze hatással van a turizmusból származó bevételekre is: Egyiptom 2010-ben még 12,5 milliárd dollárral lett gazdagabb a turizmusból, viszont ez az összeg 2014-ben már csak 7,5 milliárd volt.
A 2011-es krach a devizatartalékokra sem volt jó hatással: a több mint 36 milliárd dollárnyi devizatartalék több mint fele elpárolgott, 14 milliárd alá csökkent, jelenleg pedig 16 milliárd dollár környékén mozog.
Tehát a tartalékok megfogyatkoztak, az államadósság is megugrott – a 2010-es, a GDP-hez mért 73,7 százalékos adósságráta 2014-re 90,5 százalékra nőtt –, míg a legfontosabb bevételi forrás, a turizmus is komoly gondokkal küzd. Mindezek mellett
az egyiptomiaknak drágult az élet is: 2009 óta nem volt ilyen magas az infláció,
mint most, 15,5 százalékos.
A The National Interest összeállítása szerint tavaly őszhöz képest csak az alapvető élelmiszerek a ára harmadával nőtt.
A munkanélküliségi ráta ugyan csökkent a 2014-es rekordszintekhez képest, de még mindig nagyon magas, 12,5 százalékos szinten van. A körülbelül 85 milliós ország lakosságának mintegy 40 százaléka 10 és 20 év közötti. A cikk idézi a washingtoni székhelyű Brookings Institution egyik tudósának, Adel Abdel Ghafar kutatásainak eredményeit, amelyek szerint
az egyiptomi fiatalok körében 30 százalékos a munkanélküliség.
A szakértő tanulmánya szerint Egyiptomban minél magasabb képesítéssel rendelkezik valaki, annál nehezebb – a kvalitásainak megfelelő – munkát találnia. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők 34 százaléka nem talál tartósan munkát.
A költségvetési hiány csökkentése érdekében 2012-ben 20-ról 25 százalékra emelték a társasági adót, és szintén 20-ról 25 százalékra a személyi jövedelemadót a Trading Economics Egyiptomra vonatkozó adatai szerint.
Idén augusztus végén a parlament több hónapos vita után elfogadta azt a törvényt, amely szerint a 2016–2017-es pénzügyi évre 13, utána 14 százalékos áfakulcsot vezetnek be. Ez az eddig alkalmazott 10 százalékos, értékesítés után fizetendő adót (sales tax) váltja fel.
Egyiptomot mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő cég – a Standard & Poor's, a Fitch és a Moody's is – messze a befektetésre ajánlott sáv alatt, azaz a „bóvli” kategóriában tartja számon: Egyiptom mindhárom cégnél az erősen spekulatív kategóriában található.
Egyiptom egyszer újra egy olyan hely lesz, ahol érdemes befektetni – de addig nagyon sok mindennek meg kell változnia”
– idézi a Bloomberg cikkét a The National Interest. Hogy ez mikor lesz, azt most nagyon nehéz megmondani, ugyanakkor a magyar állam bízik Egyiptomban, ahol több magyar cégnek is jelentős befektetései vannak (például az egészségügyi vagy a vízügyi szektorban, de két éve a Magyar Nemzeti Kereskedőház is nyitott egy irodát Kairóban).
„A magyar–egyiptomi gazdasági kapcsolatok gyors és kiegyensúlyozott fejlődése mindkét ország érdeke. 2014 végére Egyiptom vált a magyar áruk legfőbb exportpiacává az arab világban” – mondta a nyáron Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy kairói üzleti fórumon. Szerinte a magyar–egyiptomi gazdasági együttműködésben komoly növekedési lehetőségek vannak. Ugyanezen a hivatalos látogatáson 9 magyar–egyiptomi üzleti megállapodást kötöttek. összesen 126 milliárd forint értékben.
