A szállodák forgalma rekordszinten, de a jövedelmezőség lassan nő
Hévízgyörk, 2010. május 11.
A Rogner Hotel & Spa Lotus Therme szállodakomplexum szabadtéri fürdője Hévízen.
MTI Fotó: Manek Attila
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A pénzügyi válság vége óta a hazai szállodák forgalma jelentősen nőtt, ennek ellenére a legtöbb hotel nem képes a szükséges felújításokat elvégezni, és magasabb bérezéssel kompenzálni a növekvő munkaerőhiányt. Elsősorban azért, mert míg az adóterhek magasak, addig a szállodai szobaárak nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsonyak.
A magyar szállodák kihasználtsága tavaly történelmi rekordot ért el 54 százalékkal. Ezen belül a budapesti szállodaszobák közel háromnegyedét (átlagosan több mint 69 százalékát) kihasználták, ami 12 százalékponttal több, mint 2000-ben volt.
Ezek a számok európai összehasonlításban a legjobb 10 között vannak
– mondta Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) főtitkára.
Ugyanakkor a budapesti szállodák átlagos szobaárainál csak öt kelet-európai főváros (Pozsony, Varsó, Szófia, Vilnius és Riga) olcsóbb az STR szállodapiaci jelentésében vizsgált 31 európai főváros közül. Ha nemcsak a fővárosi, hanem az országos átlagárakat vesszük, akkor a magyarországi szállodáknál csak Bulgária, Litvánia, Lengyelország és Szlovákia szállodái olcsóbbak. Az ötcsillagos hotelek nettó szobaárai nem változtak 2000-hez képest, a négycsillagosoké átlagosan 11 százalékkal emelkedtek, míg a háromcsillagosoké 53 százalékkal nőttek.
A magyarországi szállodákban tavaly az első fél évben átlagosan bruttó 16 743 forintba (nettó 14 189 forintba) került egy szoba éjszakánként.
Ez idén az első fél évben 636 forinttal nőtt a KSH adatai szerint.
Átlagos nettó szobaárak változása
Magyarország továbbra is „olcsó desztinációnak” számít a külföldi turistáknak, mert a Malév csődje óta a fapados légitársaságok döntően korlátozott fizetőképességű vendégeket vonzottak Budapestre.
Az alacsony áraknak az az előnyük, hogy
sok külföldi turista érkezik az országba:
a szállodákban a külföldivendég-éjszakák részaránya mintegy 10 százalékkal, 55 százalékra nőtt a belföldiekkel szemben az elmúlt 15 évben. Ám ebből a növekedésből kizárólag Budapest profitált. A vidéki szálláshelyeken tavaly is nagyjából annyi külföldi vendég volt, mint 15 évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy eközben a vidéki szállodai szobakapacitás 40 százalékkal nőtt, számos fürdőfejlesztés történt, konferenciaközpontok épültek, és bővült az autópálya-hálózat.
A fővárosban az alacsony fizetőképességű keresletnek megfelelő kínálat alakult ki. A turista-, az ifjúsági szállók, illetve a magánlakások kínálatában robbanásszerű a növekedés. 2010 óta ezekben a szállásokban
kiadó szobák, helyiségek száma több mint megnégyszereződött, a külföldivendég-éjszakák száma a kilencszeresére emelkedett.
A KSH adatai szerint a fővárosban 2015-ben 4047 lakásnak volt rövid távú kiadásra vonatkozó engedélye, az Airbnb-n pedig több mint ötezer, a Bookingon nagyjából kétezer lakást hirdettek bérbeadásra. Miközben a turista- és az ifjúsági szállók, illetve a magánlakások kínálata ugrásszerűen nőtt, 2010-15 között Budapesten a szállodai szobák száma csak 5 százalékkal lett több.
| Üzleti célú magánszállások forgalma Budapesten (KSH) | ||
| szobák száma | külföldi vendégéjszakák száma | |
| 2010 | 2123 | 131 587 |
| 2011 | 2541 | 144 983 |
| 2012 | 3409 | 279 908 |
| 2013 | 3476 | 395 146 |
| 2014 | 5377 | 743 457 |
| 2015 | 8848 | 1 106 099 |
2000 óta a szállodai szobák száma országosan mintegy 40 százalékkal lett több, vidéken főleg állami és európai uniós támogatással, a fővárosban magánbefektetések révén. Az új hotelek nagyobb része négycsillagos, így míg az átlagos csillagszám 2000-ben még 2,95, 2012-ben már 3,6 csillag volt, és azóta ez tovább emelkedett – írja a szállodapiac 2016-os helyzetértékelésében az MSZÉSZ.
A magasabb kategóriájú szállodák részarányának növekedése miatt is tekinthetők alacsonynak a szobaárak.
Olcsóság helyett úgy is fogalmazhatunk, hogy a hazai szállodák ár-érték aránya elég jó.
Például a Bank Austria júliusi kimutatása azt állapította meg, hogy Magyarországon az osztrák állampolgárok 100 euróért átlagosan 172 eurós értékű szolgáltatást kapnak, és ennél jobb ajánlat nincs Európában.
Tovább árnyalja viszont a képet, hogy 2008-ban még a szállodákban regisztrált külföldi vendégek közül minden hatodik (16 százalék) üzleti céllal érkezett, tavaly már csak minden 17. (5,6 százalék). Miközben csökkent a nagyobb fizetőképességű üzleti utazók száma, nőtt a kisebb költőképességű, szabadidős turistáké.
A négycsillagos szállodák (+13,9 százalék) és a közösségi szálláshelyek (+12,7) után a gyógyszállók forgalma (+10,3) nőtt leginkább tavaly, ez utóbbiak foglaltsága volt a legnagyobb. A főváros után a külföldi vendégek legkedveltebb célpontjai továbbra is a fürdővárosok, elsősorban Hévíz és Bükfürdő, a belföldi turisták viszont leginkább Hajdúszoboszlót, Zalakarost és Gyulát keresik fel.
Többet nyaralunk már idehaza
Míg a Magyarországra látogató külföldi vendégek kétharmada budapesti, egyharmada vidéki szállodákban száll meg, addig tíz belföldi vendégből kilenc vidéki hoteleket keres. Így
a vidéki szállodák életben maradásához elengedhetetlen a belföldi turizmus növekedése.
2000–2015 között a belföldi vendégéjszakák száma több mint kétszeresére (229 százalék) nőtt a vidéki szállodákban, miközben a külföldieké 15 év alatt szinte nem változott. A növekedésben fontos szerepet játszik a Szép kártya: nagyjából minden ötödik magyar szállodavendég pihenőkártyával fizet, és ez országos adat, tehát ha csak a vidéki szállodákat vesszük, ott még több belföldi vendég használja a Szép kártyát.
Jelentős átalakulás figyelhető meg abban is, hogy mely országokból érkeznek a vendégek a magyar szállodákba.
15 év alatt a német vendégéjszakák száma a felére csökkent, bár még mindig ők jöttek a legtöbben tavaly, majdnem másfél millióan.
A legdrasztikusabban, közel 70 százalékkal a Balatonnál csökkent a Németországból érkezők száma, de a régió az osztrákok és a svájciak körében is veszített vonzerejéből. A német nyelvterületről érkező vendégek helyét a csehek, a szlovákok és az oroszok vették át.
A cseh és a szlovák vendégek száma a hétszeresére, az orosz és az ukrán vendégeké több mint a hatszorosára nőtt 2015-ben 2000-hez képest.
A „magyar tenger” továbbra is a magyarokból él
A Balaton külföldi vendégeinek körében tehát jelentős átrendeződés volt, azonban a balatoni szállodák külföldi vendégforgalma nem nőtt a 15 év alatt: a „magyar tenger" továbbra is a belföldi turizmustól függ. A próbálkozások ellenére a Balaton még mindig nagyon szezonális. Két nyári hónapban – júliusban, augusztusban – keletkezik a szállodák éves árbevételének mintegy 40–50 százaléka. Ugyanakkor egy egész évben nyitva tartó hotel beruházása nagyjából ugyanannyiba kerül, mint egy megyeszékhelyen vagy a fővárosban. Ráadásul a Balaton nem tud versenyezni a pénzesebb külföldi vendégkör megnyerésében a tengeri üdülőhelyekkel, például Horvátországgal, Görögországgal vagy – ha éppen nincs terrorveszély – Tunéziával és Egyiptommal.
A szomszédos országokból – elsősorban Csehországból, Szlovákiából, Romániából és Lengyelországból – érkező vendégek jellemzően inkább a vidéki hoteleket keresik fel:
nyáron főleg a balatoni régiót, egyébként pedig a gyógyfürdőket.
A budapesti szállodákban viszont inkább a britek lettek többen: tavaly háromszor annyian szálltak meg a fővárosban, mint 15 évvel ezelőtt. Őket jellemzően a buliturizmus vonzza, a fesztiválok, a koncertek és a romkocsmák Budapestje, ahol a szigetországhoz képest körülbelül harmadáron tudnak enni és alkoholt venni. A lengyelek és az oroszok is közel háromszor annyian jönnek Budapestre, mint az ezredfordulón.
Elsősorban a jobb kihasználtság és a magasabb szobaárak miatt a szállodákban
egy szobára tavaly átlagosan 70 százalékkal nagyobb bevétel esett, mint 15 évvel ezelőtt.
2000 óta viszont nagyjából 93 százalékot romlott, inflálódott a pénz értéke Magyarországon. Ráadásul a szállodai szobakiadás és a vendéglátás áfakulcsa is nőtt időközben: előbbi 12-ről 18, utóbbi 27 százalékra. (A szobakiadás adója volt 20 százalék is, 2009 közepén került a kedvezményesebb 18 százalékos sávba.)
Ezért a szállodások már évek óta lobbiznak áfacsökkentésért. Ez jövőre részben meg is valósul, hiszen a vendéglátás áfáját a kormány 18 százalékosra csökkenti, majd 2018-ban 5 százalékosra, amihez még egy 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulás tartozik.
A kereskedelmi szálláshelyek bevételeinek megoszlása (2015)
Ez a szállodák jövedelmezősége szempontjából kedvező. A szállodák árbevételének azonban jóval több, mint fele szobaárbevétel, vagyis igazából az segítene, ha a szobakiadás jelenlegi 18 százalékos áfakulcsa csökkenne – mondta Kovács István. A szállodaszövetség főtitkára megjegyezte: 2014-ben a Századvég Gazdaságkutató Zrt. már kidolgozott egy javaslatot. Eszerint a szobakiadás áfakulcsát 6 százalékosra lehetne csökkenteni, és a forgalom szerint további 5 százalékos illetéket fizetnének a szállodák a költségvetésbe, amit a nemzetközi reklámra kellene költeni.