Egy automatikus rendszertől magasabb lehet a nyugdíja

MODEL RELEASED. Walking frame. 72 year old woman using a walking frame.

Az államtól várja az emberek többsége a nyugdíjuk finanszírozását, globálisan 53 százalékuk egyetért azzal, hogy a várható élettartam növekedése miatt emelni kell a nyugdíjkorhatárt, a magyarok kétharmada viszont erről hallani sem akar. De van megoldás, az Aegon nyolc pontba szedte, hogyan lehet magasabb a nyugdíjunk.

Az emberek többsége úgy készül, hogy 20 évet fog leélni nyugdíjasként. De ez az idő akár több is lehet. A világ lakosságának 5,8 százaléka érzi felkészültnek magát a nyugdíjas évekre. Magyarországon csak az emberek 5 százaléka érzi azt, hogy nyugodt évek várnak rá idős korában. Ez a szám azt jelzi, hogy a magyarok többsége csak sodródik és elképzelése sincs arról, hogy a várhatóan nagyon alacsony tb-nyugdíj mellett miből fog megélni nyugdíjas éveiben.

Nyugdíjfelkészültség Forrás: Aegon Magyarország

A nyugdíjra való felkészültségben egyébként a csúcstartó India, 7,3 százalékos felkészültséggel, de a brazilok is jó helyen vannak. A legfelkészületlenebbek pedig a japánok az Aegon Nyugdíjfelkészültségi Kutatása szerint.

Forrás: Science Photo Library/HELEN MCARDLE/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Helen Mcardle

Másként gondolkodnak az emberek arról is, hogy kinek a felelőssége a nyugdíjas évekről gondoskodni. A többség (71 százalék) úgy érzi, hogy azért, hogy ne legyen megélhetési gondja 65 éves kora után az a saját felelőssége. Magyarországon viszont csak valamivel több, mint az emberek fele (53 százalék) mondja azt, hogy személyes felelőssége az, hogy miből fog megélni idős korában.

Az Eurostat tavaszi kutatása szerint óriási lyuk tátong a fejlett országok nyugdíjrendszerében. A jövőben nagyrészt megszűnhet az állami ellátás, amit a magánnyugdíjakkal leszünk kénytelenek pótolni. Magyarországon épp az ellenkező irányba halad a jogalkotás, pedig 2026-ra már nem lesz fizetőképes a nyugdíjalap.

Az öregségi nyugdíjak összege és vásárlóereje az EU-ban és az EU partnerországaiban Forrás: Eurostat

A magyar nyugdíjak mértéke egyébként OECD-összehasonlításban nem kimagasló. A magyar állam az elmúlt években a GDP 11 százaléka körüli összeget költött nyugdíjakra, ezzel az OECD-országok sorában a középmezőny élén áll, az OECD-átlag 7,9 százalék. A listát Olaszország és Görögország vezetik 15 százalék körüli ráfordítással, a lista végén Mexikó és Izland áll 2 százalék körüli értékekkel.

A magyar Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege még pozitív – kérdés, hogy ez meddig lesz fenntartható. A Közgazdasági Szemle decemberi számában több szakértő segítségével modellezték a nyugdíjrendszer várható egyenlegét a mostani demográfiai trendek alapján. Az elemzés szerint 2026-tól már hiányt halmozhat fel a nyugdíjalap, húsz év múlva már közel

300 milliárd forint is hiányozhat

az állami nyugdíjkasszából.

Az időskori függőségi ráta addigra ráadásul már 40 fölött lesz, vagyis 100 aktív korú személyre jut majd átlagosan 40 nyugdíjas korú, 65 évnél idősebb ember. A nyugdíjfizetés szempontjából az államnak nem jó hír, hogy egyre nő a születéskor várható időtartam, a mostani

75 év helyett 2026-ra már 79 év is lehet az átlagéletkor.

Amiről hallani sem akarunk

Tartósabb megoldást a nyugdíjkorhatár emelése jelentene, de erre például csak a magyarok 14 százaléka válaszolt igennel. A többség szerint már így is sokat dolgozunk, és azzal sem ért egyet a magyarok többsége, hogy csökkenjenek a nyugdíjak. A válaszadók csupán 15 százaléka mondta azt, hogy az államnak hozzá kell nyúlni a nyugdíjak összegéhez és azon faragni kell, hogy ne kerüljön sor adóemelésre.

A nyugdíjkorhatár emelése sok országban felmerül, hiszen egyre magasabb a születéskor várható élettartam. A munkavállalók elképzelése a nyugdíjazásuk várható időpontjáról nagyon lassan változik.

Van, ahol csökkentik a nyugdíjkorhatárt

Az Aegon 2012-es felmérésében a munkavállalók átlagosan 65,7 évesen szerettek volna nyugdíjba menni, 2016-ra ez az életkor 65-re csökkent.

Aggodalomra ad okot, hogy egyes országokban nemhogy stagnálnak, hanem inkább visszájára fordulnak a nyugdíjkorhatár kitolásával kapcsolatos változások. Franciaország 2010-ben ígéretet tett a nyugdíjkorhatár 60 évről 62-re történő emelésére, de ezt a tervezetet 2012-ben visszavonták. 2016-ban

Kanada újonnan megválasztott kormánya

azt ígérte, csökkentik a nyugdíjkorhatárt az országban. Hollandiában ezzel szemben a kormány a jelenlegi 65 évről 66-ra emeli a nyugdíjellátásra való jogosultság alsó határát 2018-ra, és 2021-ig 67 éves korra.

Forrás: Dreamstime

Nagyon kevesen, világszerte csak a munkavállalók 13 százaléka rendelkezik írásos nyugdíjtervvel – mondta Horváth Gyula az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese. Magyarországon a munkavállalók 25 százaléka takarít meg rendszeresen. Az Aegon friss kutatása 15 országban készült, (Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, Magyarország, India, Japán, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország, Törökország, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok) 16 ezer munkavállalót és nyugdíjast kérdeztek meg.

Forrás: Aegon

A megkérdezettek mindössze 26 százaléka véli úgy, hogy jó úton jár a nyugdíjjal kapcsolatos jövedelmi céljai elérésében. A megtakarítási szokások terén a kutatásból kiderült, hogy világszerte a munkavállalók mindössze 38 százaléka „rendszeres megtakarító”, 23 százalékra tehetők az „alkalmi megtakarítók” száma.

Automatikus beléptetés

Sokan támogatnának (65 százalék) egy olyan rendszert, amiben rá lennének kényszerítve egy megtakarításra. Vagyis a munkáltató automatikusan levonna a fizetésből egy összeget és átutalná egy nyugdíjkasszába. Magyarországon a válaszadók kétharmada ezt jó ötletnek tartja. Horváth Gyula szerint a mostani cafeteriadöntés sajnos nem ezt támogatja. A rugalmas nyugdíjazásra is az emberek több mint fele igent mondana.

Így lesz magasabb a nyugdíja:

1. A munkáltatókat bátorítani kell a munkáltatói nyugdíjprogramok bevezetésére
2. Automatikus levonások nyugdíj-előtakarékossági célra
3. A pénzügyi kultúra és tudatosság népszerűsítése
4. Egyéni nyugdíjstratégiák kialakítása
5. Egy életen át kitartó nyugdíj stratégia
6. Vészforgatókönyv váratlan eseményekre
7. Az emberek bátorítása a hosszabb idejű munkavégzésre
8. Az egészséges életmód növeli a nyugdíjas kori biztonságba vetett bizalmat.

A dolgozók több mint fele szeretne a nyugdíjas kora után is dolgozni. Az okok között a válaszadók 70 százaléka a jövedelmi viszonyokra hivatkozott, 37 százalék pedig arra, hogy szereti a munkáját - mondta Horváth Gyula.