Brexit: Az MNB szorosan követi a helyzetet

Nagy Márton, MNB, interjú

Nagy-Britannia Európai Unióból történő kilépésére a régiónk és főként Magyarország gazdaságilag kevésbé érzékeny – többek között erről beszélt az Origónak adott interjújában Nagy Márton. Az MNB alelnöke szerint a növekedést érintő esetleges negatív hatások mérséklése fontos feladat. Nagy Márton arról is beszélt, hogy az európai piacokra termelő vagy szolgáltató vállalat esetében felmerülhet a kapacitásoknak az EU-ba, azon belül is akár a kelet-közép-európai régióba történő telepítése, ami viszont már számunkra is komoly növekedési lehetőségeket jelenthetne.

• Nagy Márton, az MNB alelnöke szerint a következő hetekben még fennmaradhat a piaci volatilitás.
• Az eurózóna sérülékenysége nagyobb.
• A régió és főként Magyarország sérülékenysége alacsony – mondta az Origónak Nagy Márton.
• A növekedést érintő esetleges negatív hatások mérséklése kiemelt feladat.
• Nagy szerint az idei év költségvetési hiánya a tervezettnél jobban alakul, ami jelentős mozgásteret ad.

Mint gazdasági szakember, hogyan látja az elmúlt napok történéseit?

Ami a nemzetközi pénzügyi piacokon eddig történt, az egyelőre a klasszikus gazdaságpszichológia témakörébe tartozik. Az Egyesült Királyság európai uniós (EU-s) tagságsága kapcsán tartott népszavazás nem várt és hosszabb távú hatásait tekintve még egyáltalán nem ismert eredménnyel zárult. A megnövekedett bizonytalanságra a piaci szereplők

rövid távon heves reakciókkal reagáltak,

amelyek során befektetési pozícióikat igyekszenek a kockázatosabb, a döntés által negatívan érintett eszközök irányából a kockázatmentes vagy az alacsonyabb kockázatú eszközök irányába elmozdítani. Nézzük csak meg a menedékdevizák, mint a svájci frank és a japán jen, árfolyamának erősödését, vagy éppen az arany árának megugrását. Eközben a tőzsdék esése miatt több ezer milliárd dollár vagyon égett el, a legnagyobb vesztesek a bankpapírok voltak.

Nagy Márton szerint a legnagyobb vesztesei a brexitnek a bankok Fotó: Mudra László - Origo

Meddig maradhat fenn ez a volatilitás?

A következő hetekben és hónapokban még egészen biztosan.

Egyrészt múlt pénteken több nemzetközi piac még nem vagy csak alacsony likviditás mellett működött, sokan távol maradtak az üzletkötéstől. Másrészt azok a szereplők, akiket meglepetésként ért a szavazás eredménye, a hétvégén egészen biztosan lázasan dolgoztak befektetési stratégiájuk átalakításán. Ezek eredményeit a következők hetek piaci reakcióiban látjuk majd. Harmadrészt a következő napokban az EU vezető politikusai megpróbálnak sietve megfelelő politikai választ adni a kialakult helyzetre, ez az EU jövője miatt ugyancsak jelentősen megmozgathatja majd a piacokat. Negyedrészt az Egyesült Királyságon belüli belpolitikai feszültség következményei nem ismertek, a brit kilépési folyamat részleteiről egyelőre semmit nem tudunk, hisz a tárgyalások még csak most kezdődnek el.

„A tárgyalások még csak most kezdődnek” Fotó: Mudra László - Origo

Azok az információk, amelyek az EU és az Egyesült Királyság közötti tárgyalások időzítéséről, a jövőbeli integráció formájáról és mélységéről napvilágra kerülnek, folyamatosan újabb és újabb piacmozgató hatással bírnak majd. Az EU a bizonytalanság csökkentése miatt jelenleg minél gyorsabb és zökkenőmentes átmenetet szorgalmaz, de a részletek kidolgozása még hátravan a belső piachoz való hozzáférés, a munkavállalás vagy éppen a banki szolgáltatások szabályozása tekintetében. Végül a tárgyalások a társadalmi hatások mellett komoly geopolitikai, gazdaságstratégiai és üzleti érdekeket érintenek, így nem lehet kétségünk, hogy egy elhúzódó folyamatra kell felkészülnünk, amelyben komoly lobbierők mozdulnak meg, nemcsak a politika, hanem a gazdasági élet szerepelői körében is.

Ezek a mozgások mely piacokat, mely régiókat érinthetik leginkább?

Ez első körben leginkább az Egyesült Királyság és a fejlett EU-s gazdaságok története, hisz a gazdaság és pénzügyi kapcsolatok ezen relációkban a legerősebbek. Sajnos nem felejthetjük el, hogy az EU és az eurózóna gazdasága még a legutóbbi 2008/2009-es válság számos következményével sem tudott megküzdeni. A több gazdaságban megfigyelhető változatlanul jelentős és növekvő adósságállomány, a magas munkanélküliség, az európai bankok magas nem teljesítő állománya, a versenyképességi problémák

az európai gazdasági növekedés törékenységét jelzik.

A kialakult pénzpiaci turbulencia lecsillapítását most mindenki az angol jegybanktól és az Európai Központi Banktól várja. Ugyanakkor hosszabb távon az európai kormányoknak is fel kell gyorsítaniuk a kívánatos strukturális reformok végrehajtását.

„Érdemes elgondolkodni az EU-n belüli gazdasági konvergencia felgyorsításán” Fotó: Mudra László - Origo

Ezek szerint a mi régiónk tekintetében megnyugodhatunk?

Természetesen amikor a tengeren vihar tombol, az akár a legbiztonságosabbnak hitt kikötőkben is verhet hullámokat. De

ezen hullámok mérete esetünkben sokkal kisebb.

Ezt láthattuk idáig a visegrádi régió esetében is. Akár a devizaárfolyamok, akár a hozamok, akár a tőzsdék esetében az elmozdulások egyelőre mérsékeltebbek voltak, mint az Egyesült Királyság vagy egyes eurózóna-gazdaságok esetében. Ez nem véletlen. Egyrészt a régió közvetlen gazdasági kapcsolatai mérsékeltebbek a brit gazdasággal szemben, másrészt a visegrádi országokat fundamentálisan erősebb makrogazdasági pozíció jellemzi, mint az EU legtöbb gazdaságát. Fontos, hogy 2008 őszével szemben a piacok már hazánkat is ezen stabil fundamentumokkal rendelkező csoporthoz sorolják. Ez óriási érték, amelynek a megőrzéséért kell dolgoznunk.

Mit jelent az aktuális helyzet a Magyar Nemzeti Bank szempontjából?

A Magyar Nemzeti Bank már jóval a szavazást megelőzően felkészült minden lehetséges kimenetre és forgatókönyvre. A pénteki eseményeket felkészülten vártuk, nem ért meglepetés minket. Jelenleg az elemzési fázisban vagyunk. Szorosan nyomon követjük a pénzügyi piacokon és a pénzügyi rendszerben zajló folyamatokat. Az eszközök széles tárházával rendelkezünk, hogy fenntartsuk és biztosítsuk a hazai pénzügyi rendszer stabilitását.

A jegybank minden eszközzel fenntartja a hazai pénzügyi rendszer stabilitását Fotó: Mudra László - Origo

Főként négy kulcsfontosságú piac megfelelő működését és likviditását figyeljük, az azonnali forint-, a devizacsere-, az állampapír- és a bankközi piacokat. Ezek közül

mindegyik pénzügyi piac megfelelően átjárható, azaz stabil.

Ami az ármozgásokat illeti, a pénteki adatok alapján a forint mindössze 1 százalékot mozdult el az euróval szemben, miközben például a zloty 2 százalék körüli, az angol font több mint 6 százalékos leértékelődést mutatott ugyanezen relációban. A hosszú állampapír-hozamaink pedig alig változtak. Végül fontos megállapítani, hogy a hazai bankrendszer tagjai is előre felkészültek a brexitre.

Milyen Magyarország megítélése a feltörekvő régión belül?

Egyértelműen kedvező. A 2010 óta követett gazdaságpolitika, fiskális majd monetáris fordulat következtében hazánk sérülékenysége a feltörekvő gazdaságokon belül a legnagyobb mértékben javult. Külső és belső adósságmutatóink trendszerűen csökkennek, a gazdaság egyensúlyi pozíciója egészséges, az infláció stabilan alacsony, az elmúlt években újraindult gazdasági felzárkózásunk, miközben a bankrendszer helyzete mind a likviditás, mind a tőke oldalán erős. Gyakorlatilag

ezen eredményeinket ismerte el a Fitch is

a közelmúltban hozott felminősítésével.

Az elmúlt években meghozott döntések gazdaságstabilizáló hatása már eddig is hangsúlyosan megmutatkozott. Ezek közül kiemelendő a jegybank Önfinanszírozási programja, ami elősegítette az állam devizaadósságának jelentős csökkenését és azt, hogy ma már az állampapírok nagyobb részét külföldi szereplők helyett a belföldi szereplők tartják. Feltehető az a kérdés is, hogy vajon milyen lenne a magyar forint, az állampapírpiac, a hazai bankrendszer jelenlegi megítélése a devizahitelek sikeres kivezetése hiányában? A választ nem szükséges részletezni. Sikeres erőfeszítések értéke pontosan az ilyen turbulens időszakban értékelődik fel.

Nagy Márton: A Fitch is elismerte a magyar gazdaságpolitika sikereit Fotó: Mudra László - Origo

Melyek lehetnek a közép- és hosszú távú hatások?

A középtávú hatások esetén a legfőbb kérdés, hogy az Egyesült Királyság milyen formában hagyja majd el az uniót. Milyen szintű integráció marad fenn a két régió között. A hosszabb távú hatásokat illetően a tét az európai integráció jövője és annak sikeressége. Az már most érzékelhető, hogy a brit példa más országok esetében is komoly kérdéseket fog felvetni. Mélyreható reformokra van szükség az európai intézményrendszerben és az EU-ban követett gazdaságpolitikai irányultságban. Nem lehet tovább a problémákat a szőnyeg alá söpörni, mert, mint azt

a brit példa is mutatja, lassan nem lesz elegendő a szőnyeg.

Ebből a szempontból különösen veszélyesek azok a magyarázatok, amelyek egyszerűen érzelmi döntésként aposztrofálják a brit népszavazás eredményét. Európának új, innovatív megoldásokra van szüksége, mert láthatólag az eddig adott hagyományos, ortodox válaszok nem hozták meg a várt eredményt. A magyar reálgazdaságra gyakorolt hatások tekintetében három fő csatornát érdemes megkülönböztetni: a külkereskedelmi hatásokat, a hazautalások változását és az uniós pénzek várható alakulását. A hazai gazdaságpolitikának fontos jövőbeli kihívása, hogy

ezeket a csatornákat pontosan feltárja, és az esetleges negatív hatásokat mérsékelje.

Nagy Márton: Európának új, innovatív megoldásokra van szüksége Fotó: Mudra László - Origo

Mire számíthatunk a külkereskedelem területén?

Elsőként az Egyesült Királyság és a fejlett EU

üzleti és bizalmi indikátorait kell figyelnünk,

valamint a beruházások esetleges elmaradása, relokációja lehet fontos fejlemény. Az Egyesült Királyság azonban nem tartozik a legnagyobb külkereskedelmi partnereink közé. A hazai exportban az Egyesült Királyság súlya nem éri el az 5 százalékot, így e tekintetben a kérdés leginkább az, hogy a brexit hogyan érinti majd a legnagyobb eurózóna-gazdaságokat, azon belül is főleg Németországot.

A rövid távú, közvetlen hatások tekintetében optimista vagyok. A hazai exportszektor az Oroszországgal kapcsolatos külkereskedelmi korlátozások időszakában is bizonyította, hogy képes rugalmasan reagálni és az egyik piacon kieső keresletet új piacokkal pótolni. Természetesen ha a közvetett hatások erősödnek fel, akkor az már nehezebb ügy, de ezt csak a tárgyalások ismeretében lehet majd megítélni.

Nagy Márton: A gazdasági lehetőségeket kell meglátnunk Fotó: Mudra László - Origo

Az átutalások ennél nagyobb hatást gyakorolhatnak?

Valóban itt talán nagyobb hatásokra is lehet számítani. A részleteket természetesen itt is majd a szabad munkavállalást mint EU-s jogot érintő tárgyalások fogják meghatározni. A brit munkapiac számos szegmensben munkaerőhiánnyal küzd, így jelenleg kivitelezhetetlennek tűnik az Egyesült Királyságban dolgozó többnyire jól képzett és nagy arányban kelet-közép-európai munkavállalók mindegyikének helyettesítése. Az valós veszély, hogy előretekintve

a munkavállalás feltételei szigorodhatnak.

Emellett akár a font is tartósan és jelentősen veszíthet értékéből. Ez természetesen azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság pénzügyi intézményeiben eddig felhalmozott megtakarítások és a hazautalt jövedelmek forintban kifejezett értéke is csökken. Évente százmillió eurós nagyságrend, ami hazautalások formájában Nagy-Britanniából érkezik. Ez a folyó fizetési mérlegünkre és a fogyasztáson keresztül a GDP-re is kedvezőtlenül hathat.

És mi lesz az EU-s pénzekkel?

Ez az a terület, ahol egyelőre nagyon sok a kérdőjel. Az Egyesült Királyság az aktuális költségvetési ciklusban évente átlagosan nettó 5 milliárd eurót fizet be a rendszerbe. Mivel a hétéves uniós ciklus költségvetését már elfogadták, így ezen változtatni nehéz. Kérdés, hogy a britek mint nettó befizetők meddig fizetik a rájuk eső részt, illetve amennyiben a befizetésük megszűnik, a bennmaradó tagállamok hogyan osztják újra a terheket. Nagyon nagy bizonytalansággal lehet becsülni, hogy mekkora reálgazdasági hatása lesz az egész folyamatnak, de érdemi hatásoktól rövid távon nem kell tartanunk.

„Inkább hosszabb távon lesz hatása a brexitnek” Fotó: Mudra László - Origo

Osztják-e az NGM számításait, miszerint 0,3-0,4 százalékponttal lehet kisebb a növekedés a brexit után?

A tárgyalások részleteinek ismerete nélkül korai lenne erről bármit mondani. Nagyon sokrétűek lehetnek a hatások, emellett pedig már említettem, hogy a gazdaságunk is rugalmasan alkalmazkodhat a fejleményekhez. Csak egy példa annak érzékeltetésére, hogy elsőre egyértelműnek tűnő helyzetekben akár még a várható hatások iránya is nehezen prognosztizálható: elképzelhető, hogy a kereskedelmi kapcsolatok szigorodása miatt Nagy-Britannia és az EU gazdasága is valóban lassul. Ez természetesen a hazai exportkilátásokat is negatívan érintené. Ugyanakkor az érem másik oldalaként számos – az európai piacokra termelő vagy szolgáltató – vállalat esetében felmerülhet a kapacitásoknak az EU-ba, azon belül is akár a kelet-közép-európai régióba történő telepítése, ami viszont már

számunkra is komoly növekedési lehetőségeket jelenthetne.

Mindezek fényében akkor nem módosítanak a gazdasági növekedési várakozásaikon?

Nem fog változtatni az MNB, és egyelőre nem is indokolt. Ha megnézzük a hazai növekedés szerkezetét, akkor azt láthatjuk, hogy a gazdaságunk jelenleg hangsúlyosabban a belső keresleti faktorokra támaszkodik. A 2016–2017-es év legfontosabb növekedési tényezői várhatóan a lakossági fogyasztás erőteljes bővülése, a lakáspiac élénkülése, a vállalati – azon belül is hangsúlyosan a kkv – hitelezés erősödése, valamint a jövő évi költségvetés keresletösztönző hatásai lehetnek. Ezek nem vagy csak nagyon áttételesen vannak kapcsolatban a brit eseményekkel.

Bízhatunk benne, hogy az első negyedévi átmeneti lassulást követően

gazdaságunk ismét élénkül, és a növekedésünk erős marad.

E tekintetben ráadásul különösen fontos, hogy a nem várt eseményekre vannak még tartalékaink is. A jegybank aktuális prognózisa szerint az idei év államháztartási hiánya a kormányzati céloknál kedvezőbben, a GDP arányában 1,6-1,8 százalék között alakulhat, ami szükséges esetben

érdemi költségvetési mozgásteret jelenthet.

Lesz-e további kamatcsökkentés a népszavazás után, mivel a Bank of England és a Fed is monetáris lazításra készül piaci információk szerint?

A MNB már a népszavazást megelőzően reagált a pénzpiaci turbulenciák előfordulásának lehetőségére. A Monetáris Tanács közleményeiben rendre kifejtette, hogy a pénzpiacon várható volatilitás miatt a monetáris politikai döntésekben óvatosság indokolt. Az alapkamattal kapcsolatos döntéseinkben egyetlen horgonyunk van, az infláció és az inflációs cél középtávú elérése. Az inflációs kilátásokat illetően egyelőre nem látunk olyan jelenséget, ami az alapkamatnak bármilyen irányú elmozdulását indokolná. A kialakult nemzetközi környezetben a fejlett országok jegybankjai nagyon gyorsan reagáltak. Ezt nagyon helyesen tették. Reményeink szerint a fejlett piaci jegybankok lépései a következő hetekben megfelelően enyhíthetik majd a pénzpiaci feszültséget.

Nagy Márton: A fejlett országok jegybankjainak kell elsőként reagálniuk Fotó: Mudra László - Origo

A pénzügyi szektor lehet a brexit legnagyobb vesztese, önök is tartanak ettől?

Nálunk az angol bankok szerepe csekély. Reális probléma lehet, hogy

London mint pénzügyi központ veszíthet a súlyából,

és nagy befektetési bankok elköltözhetnek. Emellett az Egyesült Királyságban nagy súllyal jelen lévő bankok visszafoghatják az EU-ban lévő aktivitásukat, az „egységes banki útlevél” megszűnése és a gazdasági integráció csökkenése miatt. Mindezt jól mutatják a tőzsdei fejlemények is, mivel valóban a bankpapírok estek legjelentősebb mértékben. A régiónk szempontjából viszont jó hír, hogy Közép-Európában a bankpapírok árfolyamának csökkenése 10 százalék alatt maradt, miközben a fejlett EU-ban 10–20 százalék közötti, az Egyesült Királyságban pedig 20 százalék felett volt az esés.

A brexittel a magyar euró közelebb vagy távolabb került?

A helyzet e tekintetben nem változott. A kormány korábban már többször is kifejtette, hogy a sikeres eurózóna-tagsághoz nem elegendő a maastrichti úgynevezett nominális kritériumok teljesítése, hanem megfelelő reálgazdasági konvergenciára és érettségre is szükség van. A MNB teljes mértékben osztja ezt az álláspontot.

Az idei évben ennek szellemében készítettük el Versenyképesség és növekedés című tanulmánykötetünket, amelynek célja a sikeres felzárkózáshoz szükséges versenyképességi fordulat támogatása volt. A sikeres csatlakozáshoz természetesen arra is szükség van, hogy egy erős, versenyképes és hatékony eurózónához tudjunk csatlakozni. A helyzetet e szempontból sem változtatta meg a brexit. Még hosszú és komoly lépéseket tartalmazó az az út, amin keresztül az EU és eurózóna ezt elérheti.