A nagy adat elemzi az agyadat

IBM SEE BusinessConnect 2016.
Michael Paier, az IMB dél-kelet-európai régióért felelős vezetője
Vágólapra másolva!
Mit csinál ez a sok programozó és menedzser a Várkert Bazárban? No és Polgár Judit? Meg az a robot a színpadon? Mitől lesz manapság valaki nyertes? Miért jó a flow-s mobiljáték?
Vágólapra másolva!

„Morális szempontból azt látom, hogy

a kiélezett piaci verseny felerősítette az elszigetelődést,

kialakított egy ellenségképet mindenkiben. Gyakran tapasztalom szakmai rendezvényeken, hogy kitűnő előadások hangozhatnának el, csak éppen az a két-három legfontosabb gondolat hiányzik belőlük, amit azért nem publikálnak az előadók, mert érzik a versenyt, féltik a megszerzett tudást, tapasztalatot. Meg kell értetni a szakemberekkel, hogy a közös metszet megtalálásával, az együttműködési lehetőségek kihasználásával mindannyian gazdagodhatunk, létrejöhet egy mindenki számára hasznos, közös tudástár."

Deák Gábor 2012-ben mondta a fentieket egy interjúban, amikor megválasztották a Magyar Marketingszövetség elnökének (azóta már leköszönt). A fenti interjú jutott az eszünkbe, mialatt végigültük az IBM SEE Business Connect című, fényűző rendezvényét, amit a Várkert Bazárban tartottak meg hétfőn és kedden. Az előadások során voltak ugyan visszatérő motívumok, mint például az IBM saját mesterséges intelligenciája, a Watson vagy a nagy adat megszelídítésének fontossága, de a rendezvény igazából egymáshoz lazán kapcsolódó témák és gondolatok csapongása volt, és az igazi mesterfogásokat, a műhelytitkokat, a know-how darabkáit nem nagyon vitték fel a színpadra.

A közönség

A bazár félig archaikus (régi idők tégláiból épült megvilágított beugrók), félig hipermodern (plafonról lógó, jégcsap jellegű kétméteres lámpacsövek) rendezvényközpontjában első látásra

a kockák és a menedzserek tartottak találkozót nem együtt, hanem egymás mellett.

A jellemzően borostás, szemüveges, kockás inges, olykor rövidnadrágos programozó arcok ugyanis nem nagyon vegyülnek az öltönyös, de azért nyakkendőtlen bizniszmen archetípusokkal, és a kiskosztümös, magas sarkú cipőben cirkáló hölgyekkel.

IBM SEE BusinessConnect 2016. Forrás: IBM

Az átlagéletkor 35 körül lehetett, igazi startup feeling volt. Mindenki ötletekről, innovációról, piaci résekről magyarázott az ingyenkávé felett. Már aki nem a mobiljával volt elfoglalva. Nagyjából minden második ember telefonált, vagy scrollozott a képernyőn. A meghívottakat azért a QR-kódért cserébe engedték be, amit e-mailben kaptak a meghívóval. A rendszer néha kecskézett egy kicsit, nem mindig olvasta le engedelmesen a kódot, de 15 másodpercnél tovább senkinek sem kellett bénáznia vele.

A színházteremben élénk színekkel tarkított fekete lepel borította az asztalokat. A színpadon egy pódiumon kis robot ácsorgott türelmesen. Magasak az elvárásaink, mert a meghívóban azt ígérték, hogy a legújabb, leginnovatívabb üzleti megoldásokról rántják majd le a leplet.

Üdvözöl a robot

Döngő, monoton elektropop töltötte be a termet, ahogy a színházterem elsötétült, és a kivetítőn megjelent a világűr, ami előtt 10-től visszafelé elindult a visszaszámlálás. Utána az IBM vezetői jelentek meg a vásznon, és bizakodó dolgokat mondtak

a jövőről, a kreativitásról meg az innovációról.

A vetítés véget ért, és megszólalt a pódiumon álló kis robot. Vékony, gyermeki hangon üdvözölte a közönséget (Welcome, Wow so many people stb.), majd csatlakozott hozzá Michael Paier, az IMB dél- és kelet-európai régióért felelős vezetője, és tréfás hangulatban mesélték el, hogy a világban milyen sok az adat, és hogy ennek a 90 százaléka elszáll a szélben, mert senki sem rendszerezi, elemzi és használja.

Michael Paier, az IMB dél- és kelet-európai régióért felelős vezetője Forrás: IBM

Az előadások angol nyelven mentek, a bejáratnál ugyan lehetett kérni fülhallgatót, amiben magyarul is hallható volt, amit a szinkrontolmács élőben lefordított, de egy kezünkön össze tudtuk számolni azokat, akik fejhallgatós fejjel követték a műsort.

Győztesek és vesztesek

Kiderült, hogy mi fogja a jövőben elválasztani a győzteseket a vesztesektől. Michelle Unger, az IBM kognitív megoldásokért felelős európai igazgatója szerint az dönt, hogy ki mennyire hatékonyan tudja megérteni az adatot. De

a világban hömpölygő adat elképesztő erőforrás,

viszont hozzáértő elemzés és rendszerezés nélkül a hajunkra kenhetjük. Ez tehát a vízválasztó, az elemzés. Az, hogy valaki digitális, nem nagy cucc. Mindenki digitális. „Egy új világ született, ahol a legnagyobb taxitársaság (Uber) nem birtokol autókat, a legnagyobb ingatlanos cég (Airbnb) nem birtokol ingatlant, és a legnagyobb médium (Facebook) nem birtokol egy fia adatot sem.

Sikertörténetek

„A Ustream sikertörténete egyszerű. Megalapítottuk, azután Úristen! Úristen! Úristen!, és egyszer csak megvásárolt minket az IBM" - foglalta össze tömören Sipocz Csaba, majd egy fokkal részletesebben is kifejtette, de itt is igazából csak annyi derült ki, hogy azért volt nehéz az indulásuk, mert végig kellett szívniuk, amíg a technológia utolérte őket. A Ustream ugyanis 2006-ban kezdett el videóstreameléssel foglalkozni, de az akkori technológiai infrastruktúra még nem nagyon vitte el a hátán ezt a szolgáltatást.

Polgár Judit Forrás: IBM

A konferencián messze a legnagyobb ováció a legendás sakkozót, Polgár Juditot fogadta. Az előadása nagyon érdekes volt, a sakkozó embereket vetette össze a sakkozó mesterséges intelligenciákkal. Judit beszéd közben lazán gesztikulált, és magabiztosan mosolygott, mintha nem is egy konferencia színpadán, hanem egy házibuliban magyarázna arról, ami igazán érdekli. Kiderül, hogy a mai sakkmasinák már lehetséges lépések százmillióit elemzik egy másodperc alatt, nem zökkennek ki a koncentrációból, az embernek viszont van intuíciója, ösztöne, tapasztalata. Szerinte

nem igaz az a közvélekedés, hogy a technológia megölte a sakkot.

Inkább arról van szó, hogy a sportolók megtanultak együtt élni vele, mert mára a felkészülés és az utólagos elemzés fontos eszköze lett.

Csak a flow

Érdekes volt még Dr. Buzády Zoltánnak, a CEU professzorának előadása a flow-ról. Bár eleinte úgy tűnt, hogy a flow definíciójáról lesz csak szó (dióhéjban, a flow olyan állapot, amikor az egyén a kihívás és az érdeklődés olyan kombinációjában dolgozik, hogy teljes átéléssel, teljes boldogságban csinálja, amit csinál), a professzor a végén bedobta a Fligbyt. A Fligby egy mobilalkalmazás, a flow feltalálója (vagy inkább felfedezője), Csíkszentmihályi Mihály a szerzője.

Ez egy mobiljáték, amiben egy kitalált céget kell vezetni. A Fligbyben egyféleképpen lehet hatásunk a dolgokra, van 10 alkalmazottunk, és velük tudunk beszélgetni, tőlük tudunk kérdezni, meg persze utasításokat is adhatunk. Tehát nem úgy van, hogy valahova beírjuk, hogy ennyi meg annyi legyen a termék ára, hanem megbeszéljük az árpolitikát az illetékesekkel. Általában

mindenről van véleményük, amire vagy hallgatunk, vagy nem.

Van, hogy konfrontálódnak egymással, ilyenkor eldönthetjük, hogy melyik oldalra álljunk, vagy esetleg hagyjuk, hogy lejátsszák egymás között. A játék közben a legfontosabb visszajelzés, hogy melyik emberünk mennyire van flow-ban. A játék tehát arra tanítja a játékost, hogyan vezessen úgy egy céget, hogy az alkalmazottakat a flow-val tegye hatékonnyá.

Megmutatták, hogyan lehet sört rendelni mesterséges intelligenciától, de nem derült ki, mi az extra egy olyan automatikában, ami ad egy pohár sört, ha kérünk egy pohár sört, leszámítva, hogy már a kimondott szóra is hallgat.

Már a pénz is kognitív

A pénzügyi terület kognitívvá válását Terrence Lutes, az IBM globális bevételi igazgatója mutatta be. A folyamat a kormányzati és a magánszektorban egyaránt lezajlott. A két szektor kölcsönösen függ egymástól, és sok közös kihívással kell szembenézniük. A csalókat és a tolvajokat például fikarcnyit sem érdekli, hogy kinek a pénzét is lopják el. A helyzet annyiban rosszabbodott, hogy

a rendszer mára átível az országhatárokon, a hatóságok viszont nemigen.

Így ha valaki egy multinacionális stiklibe kezd, nehéz elkapni. Jó példa erre a híres bangladesi sztori, amiben egy helyi bank mellett az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és egy Fülöp-szigeteki pénzintézet is érintve volt. „A figyelmeztető jelek ott voltak minden érintett országban, de ha valaki időben átlátja a határokon átívelő folyamatokat, meg lehetett volna állítani a tetteseket" - véli Lutes.

Forrás: AFP/Imaginechina/Benjamin Gz

A globális adósságválság szintén közös probléma. Lutes egy Guardian-cikkre hivatkozva megemlítette, hogy

a globális adósságállomány háromszorosa a globális GDP-nek.

Lutes szerint a mostani kognitív rendszerekből olyan, úgynevezett blockchain hálózatok jönnek létre (mint például a Bitcoin), amelyeken teljesen átlátható a pénzmozgás, nehéz tehát az árnyékban ügyeskedni.

I=K+Cs

Miroslav Hazen kis túlzással a dizájn mindenhatóságát hirdette („good design is good business”). Az IBM régiós interaktív részlegének vezetője szerint az

Innováció = Kreativitás + Cselekvés.

Szerinte sokan fennakadnak a folyamat kreativitás részén, pedig legalább olyan fontos, hogy az ember felemelje az ülepét, ha innovátor akar lenni.

Ezek után hosszasan fejtegeti, hogyan is zajlik náluk a dizájnon keresztüli termékfejlesztés. Lényegében arról van szó, hogy a kreatív mókuskerekeket soha sem állítják le, a meglevő/működő ötleteknek is újra meg újra nekimennek, hogy javíthassanak rajta, és nagyon komolyan veszik a fogyasztói véleményeket.

- mondta Hazen, aki talán a kelleténél jobban belement a részletekbe. Amikor például elkezdte felsorolni, hogy a termékfejlesztésnél hányféleképpen pakolgatják fel a táblára a post-iteket, elvesztette a közönség nagy részét, akiket már inkább lekötött a fotocellás ajtó nyitogatásakor újra és újra bekúszó gulyásillat.