Az orosz szankciókról is döntött a G7

G7 Ise-Shima Summit Japan SUMMIT 2016 Angela Merkel British Prime Minister David Cameron May : U.S. President Barack Obama Ise City Japanese PM Shinzo Abe G7 Ise-Shima Summit SQUARE FORMAT
ISE, JAPAN - MAY 27: Italian Prime Minister Matteo Renzi (L-3), European Council President Donald Tusk (R-2), British Prime Minister David Cameron (R-4), U.S. President Barack Obama (L-5), Canadian Prime Minister Justin Trudeau (L-10), European Commission President Jean-Claude Juncker (R-9), Japanese Prime Minister Shinzo Abe (R-6), UN Secretary General Ban Ki-moon (L-2) and French President Francois Hollande (L-8) attend a meeting during the G7 leaders summit at the Shima Kanko Hotel in Ise, Japan on May 26, 2016. Ministry of Foreign Affairs of Japan/ Handout / Anadolu Agency
Vágólapra másolva!
A britek EU-ból való kilépésének lehetősége, Észak-Korea és Donald Trump is szóba került a G7-országok idei, Japánban tartott csúcstalálkozóján. A felek megegyeztek a korrupció elleni fellépésben és a globális kereset fokozásában, de arról is, hogy Oroszország ellen további szankciókat vethetnek be Ukrajna miatt. 
Vágólapra másolva!

Elsősorban a globális gazdasági növekedés fokozásáról beszéltek a G7 Sima városában, Japánban tartott csúcstalálkozóján. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kanada, Olaszország és a házigazda Japán közös közleményükben hangsúlyozták, hogy a globális gazdaság növekedése továbbra is mérsékelt, és a lehetőségek alatt teljesít. Ezért ígéretet tettek arra is, hogy tartózkodnak a kompetitív devizaleértékeléstől, valamint közös és egyéni lépéseket tesznek a korrupció elleni harc fokozására.

Durva árzuhanás

A 70-es években létrejött G7 fejlett ipari országokat tömörít, akik összesen a világ GDP-jének mintegy 67 százalékát termelik. Az államok vezetői évente találkoznak, elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalnak, de ezek kapcsán rendre szó esik politikai, katonai krízisekről is. Így volt ez az idei találkozón is: bár a központi téma a növekedés beindítása volt, szó esett Észak-Korea nukleáris fegyverkezéséről,

a kelet-ukrajnai konfliktusról, a terrorizmus elleni fellépésről és a menekültügyről is.

A G7-csúcs résztvevői és megfigyelő tagjai tárgyalás közben Forrás: Anadolu Agency/2016 Anadolu Agency/Ministry Of Foreign Affairs Of J

A G7 pénteken kiadott nyilatkozatában azt írták: a világgazdaság a lehetőségeken alul teljesít, ráadásul ezt a növekedést is veszélyeztetik a különböző geopolitikai kockázatok. Ezek miatt egyes résztvevők szerint egy új világgazdasági válság kockázata is reális. Abe Sinzó japán miniszterelnök arról beszélt:

2014 óta a nyersanyagárak 55 százalékkal csökkentek.

Hasonló árcsökkenés előzte meg a Lehman Brothers amerikai bank bedőlését is a 2008–2009-es válság idején. A válság kockázatát azonban nem miden vezető látta ennyire súlyosnak, emiatt a közös nyilatkozatokat többször újra kellett fogalmazni. A megoldások kapcsán is voltak nézeteltérések, Japán a gazdaságélénkítés és a kibocsátás növelésében látja a megoldást, míg Németország a nagyobb pénzügyi szigorban.

A végső nyilatkozatba végül az került be, hogy „minden politikai – monetáris, fiskális és strukturális – eszközt felhasználnak, hogy országok szintjén és kollektívan is erősítsék a globális keresletet, válaszoljanak a kínálati oldal korlátaira, és fenntarthatóvá tegyék az államadósságokat.”

Cameron: Nem vagyok brexitpárti

A csúcstalálkozón élesen kritizálták Nagy-Britannia Európai Unióból való esetleges kilépésének, a brexitnek a lehetőségét, olyan jelenségek között emlegették, mint „az eszkalálódó geopolitikai konfliktusok, a terrorizmus és a menekülthullám” – a G7

a brexit mellett ezeket tartja azoknak a fő kockázati tényezőknek,

amik miatt lassulhat a világgazdaság növekedése. „Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból visszafordíthatja az egyre globálisabb kereskedelem felé haladó trendet. Ezzel

– olvasható a G7-ek közleményében.

David Cameron Angela Merkellel a tavalyi G7-csúcson Forrás: AFP/Michaela Rehle

David Cameron egyénileg továbbra sem foglalt állást a kérdésben, bár cáfolta, hogy „titkos brexittámogató” lenne. „Nem titkolózom semmiről.

Mindig is úgy véltem, hogy jobb nekünk az EU-n belül, de egyben azt is, hogy meg kell próbálnunk megreformálni a szervezetet, és erősítenünk kell Nagy-Britannia különleges státuszát az EU-n belül” – mondta.

Kockázati tényezők

Nemcsak Cameron beszélt hazája belpolitikájáról a találkozón, Barack Obama amerikai elnök egy sajtótájékoztatón Donald Trump választási sikereit kommentálta. Mint mondta, az USA stabilizátori szerepet tölthet be a gazdaságban, ezt azonban veszélyeztetheti a republikánus elnökjelölt esetleges győzelme. Donald Trumppal kapcsolatban úgy fogalmazott, bár

jó okkal nyugtalanítja a világ más vezetőit, mivel választási ígéretei „a világpolitikával kapcsolatos tudatlanságról” tanúskodnak.

A Hetek más világpolitikai ügyekben is állást foglaltak: felszólították Észak-Koreát, hogy teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendeletét, és állítsa le a kísérleti atomrobbantásokat, a rakétakísérleteket és más provokatív lépéseket.

A csoport emellett elítélte a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását,

amit „illegális annexiónak” neveztek. A zárónyilatkozatban további szankciókat helyeztek kilátásba Moszkva ellen. Hozzátették, ha Oroszország teljesíti az USA és az európai országok korábbi feltételeit, és tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, felfüggeszthetik a fennálló szankciókat.

Peking megsértődött

A csoport a japán–kínai szigetviták kapcsán is állást foglalt. Ugyan Kína neve egyszer sem hangzik el a szövegben, azonban nyilvánvalóan a Kína és Japán, valamint több délkelet-ázsiai ország területi vitáira utal az a rész, ami

a „tengeri ellentétek” békés rendezéséről szól.

Mint írták, az érintett államoknak tiszteletben kell tartaniuk a szabad hajózásról és repülésről szóló egyezményeket. Egyben felszólították azokat az országokat, amelyek „egyoldalú, a feszültségeket növelő cselekményeket hajtanak végre”, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a viták békés rendezésére.

Barack Obama az első regnáló elnök, aki meglátogatta a hirosimai áldozatok emlékhelyét Forrás: AFP/Johannes Eisele

Kína korábban ugyanehhez a vitához kapcsolódva kritizálta a G7-találkozót.

pedig a régió stabilitása szempontjából most nem lenne szerencsés fokozni a feszültségeket” – mondta Hua Csun-jing, a kínai külügyminiszter szóvivője. Kínával nem ez volt az egyetlen diplomáciai súrlódásuk a G7-tagoknak: a kínai külügy azért is tiltakozott, amiért Barack Obama – elsőként a regnáló amerikai elnökök sorában –

meglátogatta a hirosimai atomtámadás áldozatainak emlékhelyét.

Pekingnek nem ezzel önmagában volt problémája, hanem azzal, hogy Obama nem beszélt a kínai–japán háború és a második világháború alatt elkövetett japán háborús bűncselekményekről, amelyek egy jó részét Japán máig nem hajlandó elismerni.