Elsősorban a globális gazdasági növekedés fokozásáról beszéltek a G7 Sima városában, Japánban tartott csúcstalálkozóján. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kanada, Olaszország és a házigazda Japán közös közleményükben hangsúlyozták, hogy a globális gazdaság növekedése továbbra is mérsékelt, és a lehetőségek alatt teljesít. Ezért ígéretet tettek arra is, hogy tartózkodnak a kompetitív devizaleértékeléstől, valamint közös és egyéni lépéseket tesznek a korrupció elleni harc fokozására.
A 70-es években létrejött G7 fejlett ipari országokat tömörít, akik összesen a világ GDP-jének mintegy 67 százalékát termelik. Az államok vezetői évente találkoznak, elsősorban gazdasági kérdésekről tárgyalnak, de ezek kapcsán rendre szó esik politikai, katonai krízisekről is. Így volt ez az idei találkozón is: bár a központi téma a növekedés beindítása volt, szó esett Észak-Korea nukleáris fegyverkezéséről,
a kelet-ukrajnai konfliktusról, a terrorizmus elleni fellépésről és a menekültügyről is.
A G7 pénteken kiadott nyilatkozatában azt írták: a világgazdaság a lehetőségeken alul teljesít, ráadásul ezt a növekedést is veszélyeztetik a különböző geopolitikai kockázatok. Ezek miatt egyes résztvevők szerint egy új világgazdasági válság kockázata is reális. Abe Sinzó japán miniszterelnök arról beszélt:
2014 óta a nyersanyagárak 55 százalékkal csökkentek.
Hasonló árcsökkenés előzte meg a Lehman Brothers amerikai bank bedőlését is a 2008–2009-es válság idején. A válság kockázatát azonban nem miden vezető látta ennyire súlyosnak, emiatt a közös nyilatkozatokat többször újra kellett fogalmazni. A megoldások kapcsán is voltak nézeteltérések, Japán a gazdaságélénkítés és a kibocsátás növelésében látja a megoldást, míg Németország a nagyobb pénzügyi szigorban.
A végső nyilatkozatba végül az került be, hogy „minden politikai – monetáris, fiskális és strukturális – eszközt felhasználnak, hogy országok szintjén és kollektívan is erősítsék a globális keresletet, válaszoljanak a kínálati oldal korlátaira, és fenntarthatóvá tegyék az államadósságokat.”
A csúcstalálkozón élesen kritizálták Nagy-Britannia Európai Unióból való esetleges kilépésének, a brexitnek a lehetőségét, olyan jelenségek között emlegették, mint „az eszkalálódó geopolitikai konfliktusok, a terrorizmus és a menekülthullám” – a G7
a brexit mellett ezeket tartja azoknak a fő kockázati tényezőknek,
amik miatt lassulhat a világgazdaság növekedése. „Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból visszafordíthatja az egyre globálisabb kereskedelem felé haladó trendet. Ezzel
a brexit komoly veszélyt jelent a növekedésre, a befektetésekre és az általuk teremtett munkahelyekre”
– olvasható a G7-ek közleményében.
David Cameron egyénileg továbbra sem foglalt állást a kérdésben, bár cáfolta, hogy „titkos brexittámogató” lenne. „Nem titkolózom semmiről.
Nagyjából most is azt gondolom Európáról, amit akkor gondoltam, amikor elkezdtem a politizálást.
Mindig is úgy véltem, hogy jobb nekünk az EU-n belül, de egyben azt is, hogy meg kell próbálnunk megreformálni a szervezetet, és erősítenünk kell Nagy-Britannia különleges státuszát az EU-n belül” – mondta.
Nemcsak Cameron beszélt hazája belpolitikájáról a találkozón, Barack Obama amerikai elnök egy sajtótájékoztatón Donald Trump választási sikereit kommentálta. Mint mondta, az USA stabilizátori szerepet tölthet be a gazdaságban, ezt azonban veszélyeztetheti a republikánus elnökjelölt esetleges győzelme. Donald Trumppal kapcsolatban úgy fogalmazott, bár
nem lehet tudni, mennyire gondolja komolyan, amiket mond”,
jó okkal nyugtalanítja a világ más vezetőit, mivel választási ígéretei „a világpolitikával kapcsolatos tudatlanságról” tanúskodnak.
A Hetek más világpolitikai ügyekben is állást foglaltak: felszólították Észak-Koreát, hogy teljesítse az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendeletét, és állítsa le a kísérleti atomrobbantásokat, a rakétakísérleteket és más provokatív lépéseket.
A csoport emellett elítélte a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolását,
amit „illegális annexiónak” neveztek. A zárónyilatkozatban további szankciókat helyeztek kilátásba Moszkva ellen. Hozzátették, ha Oroszország teljesíti az USA és az európai országok korábbi feltételeit, és tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását, felfüggeszthetik a fennálló szankciókat.
A csoport a japán–kínai szigetviták kapcsán is állást foglalt. Ugyan Kína neve egyszer sem hangzik el a szövegben, azonban nyilvánvalóan a Kína és Japán, valamint több délkelet-ázsiai ország területi vitáira utal az a rész, ami
a „tengeri ellentétek” békés rendezéséről szól.
Mint írták, az érintett államoknak tiszteletben kell tartaniuk a szabad hajózásról és repülésről szóló egyezményeket. Egyben felszólították azokat az országokat, amelyek „egyoldalú, a feszültségeket növelő cselekményeket hajtanak végre”, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a viták békés rendezésére.
Kína korábban ugyanehhez a vitához kapcsolódva kritizálta a G7-találkozót.
A Japánban szervezett G7-csúcs olaj a tűzre a dél-kínai-tengeri vitában,
pedig a régió stabilitása szempontjából most nem lenne szerencsés fokozni a feszültségeket” – mondta Hua Csun-jing, a kínai külügyminiszter szóvivője. Kínával nem ez volt az egyetlen diplomáciai súrlódásuk a G7-tagoknak: a kínai külügy azért is tiltakozott, amiért Barack Obama – elsőként a regnáló amerikai elnökök sorában –
meglátogatta a hirosimai atomtámadás áldozatainak emlékhelyét.
Pekingnek nem ezzel önmagában volt problémája, hanem azzal, hogy Obama nem beszélt a kínai–japán háború és a második világháború alatt elkövetett japán háborús bűncselekményekről, amelyek egy jó részét Japán máig nem hajlandó elismerni.