Újabb mélypont, de ennek most örülhetünk

Nyáregyháza, 2015. június 22. Közmunkások borsót szednek Nyáregyházán 2015. június 22-én. A Pest megyei település munkanélkülijei a Váci egyházmegye vidékfejlesztési programjában vesznek részt, amely tizenkét közmunkással és napi húsz-huszonöt önkéntessel működik a helyi plébánián. A héthektárnyi termőföldön közel ötven jószággal megtermelt élelmiszert ruhaadományokra cserélik és a falu rászorulói között szétosztják. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Elemzők szerint 12 éves mélyponton van a munkanélküliség Magyarországon. Elemzők szerint az éves munkanélküliségi ráta akár egy százalékkal is eshet a tavalyi 6,8 százalékhoz képest. Az adatokban szerepet játszik azt is, hogy egy év alatt újabb 13 ezer magyar ment külföldre dolgozni.

A február eleje és április vége közötti időszakban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottak száma pedig megközelítette a 4,3 millió főt. Bár ezek az adatok is javulást jelentenek éves szinten, az egyik legkedvezőbb adat a friss adatsorból, hogy az elsődleges munkaerő-piacon éves összevetésben és az előző negyedévhez képest is javult a helyzet – mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

13 ezren mentek külföldre

A fő adatok jelentős javulást tükröznek, ám ebben szerepe van annak is, hogy a közfoglalkoztatásban 28,2 ezerrel dolgoznak többen, a

külföldön munkát vállalók száma pedig 13,3 ezerrel növekedett egy év alatt.

„A mostani adatsorban azonban inkább az a kedvező, hogy a tendenciákat legjobban tükröző, úgynevezett elsődleges munkaerőpiacról kedvező adatok érkeztek. Ezen a piacon ugyanis 3,957 millióan dolgoztak február eleje és április vége között, ami éves szinten 111 ezer fős növekedés jelent. Az első negyedévhez képest pedig több mint 23 ezer fős - 0,6 százalékos - emelkedésnek felel meg” - mondta Németh Dávid.

A közmunkások és a külföldön dolgozók is beleszámítanak a KSH-adatokba Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az adatok azt mutatják, hogy az elsődleges piac egyre több munkaerőt volt képes felszívni, ami látszik a bérek emelkedésében is. „Az azonban továbbra a kérdés, hogyan lehet ösztönözni azt, hogy a közmunkaprogramból és az állami szektorból többen menjenek át a magánszektorba dolgozni. Erre lenne szükség ahhoz, hogy egészségesebbé váljon a magyar munkaerő-piac” - közölte a szakember.

A munkanélküliségi ráta csökkenését több tényező is segítette. Egyrészről a közfoglalkoztatottak magas szintje hozzájárul az elmúlt időszakban látott kedvező folyamatokhoz. Másrészről a gazdasági növekedés, és így a versenyszféra bővülése is támogatta a csökkenést – mondta az Erste Bank Barczel Vivien, makrogazdasági elemzője.

Emellett érdemes még megjegyezni, hogy áprilisban már a szezonális hatások is éreztethetik hatásukat. A nyári idénymunkák megjelenésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is csökkenést szokott mutatni.

Úgy gondoljuk, hogy a csökkenő trend folytatódhat idén is a munkanélküliségi ráta esetében. A 2015-ben látott 6,8 százalékos rátát követően idei évben átlagosan 5,8 százalékra eshet a mutató.

12 éves mélyponton a munkanélküliség

A munkaerőpiac hosszú évek óta a feszesnek mondható, ami néhány ágazatban már effektív munkaerő-hiányt jelent – mondta Oszlay András, a Takarékbank elemzője.

Nyárra, amikor a szezonális munkahelyek is megsokasodnak a munkanélküliségi ráta 5,5 százalék alá is csökkenhet, éves átlagban pedig akár több mint egy százalékponttal is mérséklődhet a tavalyi 6,8 százalékról. – mondta Oszlay András, a Takarékbank elemzője.

A foglalkoztatás javulását magas béremelkedés kísér, márciusban a reálbérek éve növekedési üteme meghaladta a 8 százalékot, ami a háztartások vásárlóerejét komolyan javítja – mondta az elemző.

A Takarékbank elemzője szerint éves átlagban a magyar gazdaság 2 százalékot elérő, azt esetleg enyhén meg is haladó ütemben bővülhet 2016-ban.