Az első negyedévben 1407 új lakás épült, 10,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma az új lakóépület építésére vonatkozó egyszerű bejelentésekkel együtt 4765 volt, kétszer annyi, mint az egy évvel korábbi 2381 - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 300 négyzetméter alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma a megyei jogú városokban 144,5 százalékkal nőtt, csaknem két és félszeresére emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Budapesten 77,8 százalékos volt a növekedés,
a városokban 50,5, a községekben 59,8 százalékkal több engedélyt adtak ki.
Budapesten az épített lakások száma 18,8, a községekben 41,6 százalékkal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 37,3 százalékkal nőtt.
Az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 54-ről 45 százalékra csökkent, míg a többszintes, többlakásos épületeké 25-ről 48 százalékra nőtt.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4 négyzetméterrel, 96 négyzetméterre csökkent.
A KSH jelentése szerint a természetes személyek által épített lakások aránya 56-ról 49 százalékra esett, a vállalkozások által építetteké 44-ről 50 százalékra emelkedett egy év alatt az idei első negyedévben.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint bár a piac megmozdult,
egyelőre csak tervezett vagy nemrég indult lakásfejlesztésekről van szó,
azaz arra még várni kell, hogy az új lakások megjelenjenek a piacon. Németh Dávid szerint csak jövőre várható komolyabb növekedés, a tavalyi alig 8 ezres szinthez képest megduplázódhat az új építésű lakások száma a magyar piacon.
Véleménye szerint a lakástámogatási rendszer és a várható lakáspiaci fejlődés miatt még
a mostaninál is nagyobb különbség alakulhat ki az ország különböző régiói között.
A fejlettnek mondható, gazdaságilag erős térségekben, városokban jóval nagyobb fejlődésre lehet számítani, mint az elmaradottabb vidékeken.