Csak minden ötödik magyar takarékoskodik a nyugdíjas éveire

SOCIAL AID FOR ELDERLY PERSON B. BOISSONNET / BSIP

A három jellemző nyugdíjcélú megtakarítás közül a nyugdíjbiztosítás volt képes érdemi növekedésre az elmúlt években.

Bár a magyarok többsége tisztában van azzal, hogy nyugdíjas éveire félre kell tennie, az emberek többsége nem rendelkezik semmilyen megtakarítással. A nyugdíjpénztári tagok vannak a legtöbben, ám évek óta egymillió körül stagnál a pénztárak taglétszáma, a nem rendszeresen fizetők aránya pedig az elmúlt időszakban megnégyszereződött – mostanra csak minden második tag teljesít rendszeres befizetést a számlájára .

A nyugdíj-előtakarékosság hosszú távú, évtizedekre szóló döntés Forrás: 123rf.com

A már tíz éve elérhető nyugdíj-előtakarékossági számla az igazán profiknak való, akik könnyű kézzel tudják alakítani saját befektetéseiket. Nem meglepő, hogy ez a kör az első időszaktól fogva a társadalomnak csak egy sajátos rétegét fedi le .

Kevesen tesznek félre

A 2014 óta adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítás az egyetlen, amely képes volt érdemi változtatásra a nyugdíjcélú megtakarítások terén. Tavaly év végéig a társaságok több mint 130 ezer ilyen, voltaképpen specializált életbiztosítást kötöttek. Bár ez a szám impozáns – főleg a többi nyugdíjcélú megtakarításnál tapasztalható stagnáláshoz képest –, az öngondoskodási trend megváltozásához még ennek is a többszörösére volna szükség – a különböző felmérések azt mutatják, hogy

csak minden ötödik honfitársunk tesz félre ténylegesen nyugdíjcélra:

egy 15 országban készült felmérés szerint például Magyarország az utolsó előtti helyen áll a nyugdíjra való felkészültségben.

A nyugdíjbiztosítás mellett az egyik legfontosabb érv az, hogy ez az egyetlen olyan megtakarítási forma, amely

akár több évtizedre előre is garantált összegű kifizetést nyújthat

a hagyományos nyugdíjbiztosítások esetén – hangsúlyozza Sztanó Imre, a MABISZ Ügyvezető Elnökségi tagja. Fontos kiemelni, hogy a nyugdíjbiztosítás lehetőséget nyújt arra, hogy az ügyfelek tevékenyen beleszóljanak a megtakarításaik kezelésébe, ám ez nem kötelező, akár beavatkozás nélkül is gurul a szekér.

A lehetőségeket és az elvárásokat hosszú távra érdemes meghatározni Forrás: BSIP/B. BOISSONNET / BSIP/B. Boissonnet

A pénztári megtakarításoknál viszonylag szűk az egyéni döntés lehetősége, a nyesznél viszont az oda nem figyelés okozhat kellemetlen meglepetést. A biztosítás mellett szólhat, hogy ha az ügyfél folyamatos díjú verziót választ, akkor muszáj lesz minden hónapban átutalni a díjat, hogy a biztosítás megmaradjon, vagyis

a rendszer ösztönöz a rendszeres megtakarításra.

Ilyen kötelezettség a pénztáraknál nincs, a passzív tagok számlája megmarad, ám a vagyon így nem gyarapodik.

Követhetők a költségek

Amire mindhárom nyugdíjmegoldás esetén érdemes odafigyelni, az a költség. A biztosítások meglehetősen jól alakíthatók, hiszen szabadon megválasztható, milyen eszközalapokból álljon a portfólió, és további fejlődési irány lehet a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosításoknál az elérhető eszközalapok palettájának további bővítése. Ne feledjük, hogy a három megoldás közül

a biztosítások költségmutatója (teljes költség mutató - tkm) az egyedüli, amely ténylegesen tartalmaz minden költségelemet

– az önkéntes nyugdíjpénztárhoz és a NYESZ-hez nem jár hasonló mutató. A nyugdíjbiztosításokra már vonatkozik az MNB nyugdíjbiztosítási ajánlásában megszabott költségkorlát is, amelynek a termékek a pénzügyi felügyelet értékelése szerint meg is felelnek.

A nyugdíjbiztosítások „árát" tehát a tkm adja meg, ami azt jelenti: a tkm-nek megfelelő hozam mellett lesz a biztosítás nullszaldós, a tényleges hozam az e fölötti rész. Vagyis ha egy biztosítás tkm-je például két százalék, akkor öt százalékos éves hozamból három százalék gyarapítja a megtakarítást. Azaz ennek fényében

érdemes a tkm-eket és a befektetési lehetőségeket mérlegelni,

nyugdíjcélú megtakarításokról lévén szó persze hosszú távra tekintve. .

Azt is hozzá kell tenni, hogy a magasabb hozamvárakozás minden esetben magasabb kockázattal jár. Azt pedig mindenkinek magának kell eldöntenie, kész-e erre a kockázatvállalásra: ha korábban csak állampapírban és lekötött betétben tartotta a pénzét, nem biztos, hogy egy jóval nagyobb kockázatú megtakarításban kell gondolkodnia. Ilyen esetekben célszerű a garantált kifizetést nyújtó hagyományos nyugdíjbiztosítások közül választani, vagy például úgynevezett céldátum eszközalapokba pakolni a megtakarítást.

Kötelezettség hosszú távon

Érdemes nagyon alaposan megfontolni, mennyi a folyamatos díjú biztosítás esetében az a díj, amit minden körülmények között fizetni tud az ügyfél. Mivel ez hosszú távú döntés, nem elég a pillanatnyi, adott esetben átlag feletti fizetéshez, juttatáshoz mérni a díjat, úgy kell meghatározni az összeget, hogy az később se legyen irreálisan megterhelő. A MABISZ adatai szerint

az átlagos biztosítási díj 208 ezer forint per év, vagyis havi 17,3 ezer forint.

Ez a nettó átlagbérnek nagyjából tíz százaléka.

A megtakarítás 20 százaléka, legfeljebb évi 130 ezer forint szja-kedvezmény igényelhető Fotó: Szabó Balázs [origo]

Ha az ügyfelek például az év végi bónuszukat, jutalmukat vagy akár végkielégítésüket szeretnék befektetni, érdemesebb egyszeri díjas biztosítást kötniük. Ez nem jár állandó kötelezettséggel. Érdemes lehet az év végére időzíteni a szerződés megkötését, hiszen ebben az esetben a megtakarításhoz járó, húsz százalékos, legfeljebb 130 ezer forint értékű szja-kedvezmény viszonylag gyorsan a számlára kerül. Persze a rendszeres biztosításokra befizetett havidíjakat is ki lehet egészíteni eseti befizetésekkel.

A december végéig befizetett biztosítási díj után a következő év bevallási határidejéig, május 20-ig jön meg az adókedvezmény, ami szintén a biztosítás értékét gyarapítja. Ez az MNB tájékoztatója szerint tavaly őszig már

1 milliárd forintot jelentett összesen.

Ne feledjük azonban, hogy nyugdíjbiztosítások hosszú távra, akár évtizedekre szólnak, így szerződéskötési döntésünk meghozatalakor is erre fókuszáljunk, és igyekezzünk ezt a döntést a későbbiekben is szem előtt tartani.

Verseny az ügyfelekért

Tavaly összesen 29 milliárd forint volt a nyugdíjbiztosítások díjbevétele, ebből 2,2 milliárd forint volt az eseti és egyszeri díjas szerződés. Vagyis

a többség inkább rendszeresen utal fix összeget.

A korábbi évek sikerterméke, a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit linked életbiztosítás viszi a prímet a nyugdíjbiztosításoknál is, a 29 milliárd forintból 19,8 milliárd forint volt unit linked biztosítás díjbevétele.

A piaci tapasztalatok szerint

az életbiztosítási piacon a nyugdíjbiztosításoké a legdinamikusabban fejlődő szegmens,

ezért olyan verseny alakult ki a szolgáltatók között, amiből az ügyfelek valóban profitálnak – fűzi hozzá Sztanó Imre – „Egy tényező biztos: minél fiatalabban kezd el valaki nyugdíj célra félretenni, annál jelentősebb nyugdíjvagyont tud felhalmozni, vagy másik oldalról megközelítve annál kisebb havi rendszeres megtakarítással tud ugyanakkora vagyont képezni. Akár így, akár úgy,

minél előbb kezdünk bele, annál jobb."

A cikk megjelenését a Magyar Biztosítók Szövetsége támogatta.