Hiába a boltzár eltörlése, öt vasárnapból három kiesik

vasárnapi zárva tartás, bolt, üzlet, vasárnap, nyitva tartás
Vágólapra másolva!
A múlt csak május 22-én kezdődik, addig a hirtelenség és a piros betűs ünnepek többször a vasárnapi vásárlás útjába állnak. A boltzár eltörlése után egyre több üzlet jelentette be, mikortól nyit ki vasárnaponként, a házhoz szállítás is újra beindul. A plázákban sok üzlet inkább zárva maradna, de nem tehetik. A villanyos dolgozók bejelentették a sztrájkhelyzetet, a Tesco fizetésemelést ajánl a dolgozóinak, a NAV-osok bére biztosan emelkedik. A kormány év végén elkezdené leépíteni a közfoglalkoztatottakat. Egyre több ágazat áll sorba áfacsökkentésért, Varga Mihály szerint általános csökkentésre nincs pénz. A nyugdíjasok kiakadtak, mert a kormány csak annyi nyugdíjemelést adna, amennyi az infláció. Ez volt a héten a gazdaságban.
Vágólapra másolva!

A vasárnapi boltzárat kevesebb mint egy hét alatt törölte el a kormány és a parlament, de jóval tovább tart majd, amíg minden visszaáll a régi kerékvágásba, és igazán beindulhat a vasárnapi vásárlás. Április 24-től vasárnaponként már a Metro-áruházak többsége, az Aldik, a Lidl-üzletek és a Sparok is nyitva lesznek. A Praktikerekben május 8-tól lehet csempét nézegetni, az IKEA-ban pedig május 22-től lehet vasárnap is vásárolni. Ebben a cikkben gyűjtöttük össze, hogy a nagyobb üzletek melyik vasárnaptól nyitnak újra.

A múlt még nem kezdődik el

A munkavállalókat az április 17-ei vasárnapra még nem lehetett beosztani, csak abban az esetben, ha számukra a rendkívüli munkavégzés szerinti díjazást biztosították. A boltzár eltörlése április 16-án, szombaton lépett életbe, a jogszabály pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben,

a legtöbb üzlet egy-két nap alatt nem tudott reagálni az új helyzetre.

Május 1-je és 15-e piros betűs nap (a munka ünnepe és pünkösd), az üzletek a boltzártól függetlenül nem nyithatnak ki.

A boltzár eltörlésétől május 22-éig ugyan öt vasárnap van a naptárban, a boltok mégis csak két vasárnapon tudnak kinyitni.

Újranyitnak a plázák

Bezárástól tartanak azok az üzlettulajdonosok, akik a plázákban lévő nem kereskedelmi tevékenységet folytató üzleteiket nem akarják kinyitni vasárnaponként. Vannak olyanok, akik megszokták és megszerették a vasárnapi boltzárat, féltik az alkalmazottaikat, de

nem mernek szembemenni a bevásárlóközpontok vezetésével,

mert azonnal szerződést bontanának velük.

A plázákban lévő üzletek bérleti szerződései kötelező nyitvatartási időről rendelkeznek, vagyis kötelezték a bérlőket, hogy a bérbeadó által meghatározott nyitvatartási idővel megegyezően tartsák nyitva boltjaikat.

A boltzárnak vége, a gyakorlatban május 22-től indul be rendesen a vasárnapi vásárlás Fotó: Marton Szilvia - Origo

Újranyit az internet

A webáruházak is levehetik a zárva táblát, mivel rájuk is vonatkozott a tavaly március 15-e után életbe lépő vasárnapi boltzár eltörlése. Azok, akik a boltzár előtt vasárnap is házhoz szállítást vállaltak,

ismét kiviszik a hét utolsó napján a megrendelt termékeket.

Újra lesz bérpótlék

A boltok vasárnapi újranyitásához összességében több ezer munkavállaló felvételére és több tízmilliárd forint bérpótlék kifizetésére van szükség, mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Világgazdaságnak.

A Tesco több fizetést ígér

Közeledtek az álláspontok a Tesco vezetése és a szakszervezetek között. Az április 18-ai bértárgyalásokon a munkáltató 17-–22 százalékos béremelést ígért az árufeltöltőtől a pénztárosig, a hentestől a pékekig - mondta Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke. Az emelt bért a nyári hónapokban, júniusban vagy júliusban kaphatják meg először az alkalmazottak.

A KDFSZ elnöke azt mondta, a bértárgyalások még zajlanak, mivel szeretnék elérni, hogy a munkáltató vállaljon garanciát arra, hogy

a béremelés folyamatos legyen, és ne álljon meg a nyári 15 százalékos bérfejlesztésnél.

A vasárnapi pótlékról ezúttal nem esett szó.

A Tesco béremelést ígér a dolgozóinak Fotó: Bielik István - Origo

Az államtitkár kevesebb közmunkást ígér

2016 őszétől várhatóan megkezdődik a közfoglalkoztatottak leépítése, ami a bürokráciacsökkentés következő lépcsőfoka lesz, mondta Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára elmondta, ma

a 4,7 millió munkavállaló közül 1,1 millió közfoglalkoztatott,

a kormány azt szeretné, ha a közmunkások a munkaerőpiacon találnának maguknak állást.

A szakszervezet sztrájkkal fenyeget

A 2016. évi bértárgyalások folytatását kezdeményezik a villamosenergia-ipari munkáltatók a szakszervezeteknél - tájékoztatott az EDF Démász, az E.ON csoport, az Elmű-Émász társaságcsoport és az MVM-csoport. Az ágazati szakszervezet szerint közelebb vannak a megállapodáshoz, de bejelentették a sztrájkhelyzetet. Ha nem tudnak megállapodni a munkáltatókkal, és a bíróság időben megállapítja az elégséges szolgáltatás mértékét,

májusban jöhet a sztrájk.

A NAV béremelést ad

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal azon alkalmazottai, akik a NAV-törvény alá tartoznak, három lépésben 50 százalékos, a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak, illetve jelentősen átalakul az illetményrendszer is, jelentette be Tállai András, a NAV vezetője. Életpályamodellt vezetnek be az adóhivatali dolgozók számára is. Tállai András később azt is elárulta, hogy a NAV-osok bére várhatóan júliustól emelkedik.

A NAV-osok valószínűleg júliustól kapnak fizetésemelést Fotó: MTI/Máthé Zoltán

A NAV ránéz az online seftelőkre

Az adóhatóság rászáll a közösségi adok-veszek oldalakra is. Lapértesülés szerint a NAV-osok kis tételben vesznek majd termékeket a különböző csoportokban olyan tagoktól, akik több terméket is árulnak.

Egy jó poszt minden pénzt megér?

A Facebook azzal az ötlettel állhat elő a közeljövőben, hogy egyes felhasználók pénzt kérhetnének, hogy lássuk a bejegyzéseiket. A Verge magazin egy kérdőívben szúrta ki a Facebook tervét. A cég arról érdeklődött a felhasználóknál, hogy

mit szólnának ahhoz, ha pénzt kérhetnének egyes tartalmakért.

Magas az áfa, de kell a pénz az államnak

Lehet, hogy a Facebook egy része fizetős lesz, viszont valószínűleg olcsóbb lesz a baromfihús, a tej, a tojás és az étterem. Legalábbis Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint a 2017-től tervezett áfacsökkentés következtében egy családnál évi 35-40 ezer forinttal marad több pénz.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta a Figyelőnek, szerinte magas a 27 százalékos áfa,

csökkentésére azonban nincs szabad forrás a 2017-es költségvetésben.

A kormány hosszú távú szándéka az áfa felső kulcsának 25 százalékra vagy az alá csökkentése.

Varga Mihály szerint magas az áfa, de kell a pénz a költségvetésbe, általános csökkentés egyelőre nem lesz Fotó: Bielik István - Origo

Egy mindenkiért, mindenki az áfacsökkentésért

Fazekas Sándor azt állította a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. évértékelő rendezvényén, hogy a kormány már foglalkozik a halhús áfájának csökkentésével.

A miniszter szerint célszerű lenne a halhús esetében is 5 százalékra csökkenteni az áfát.

A zöldség-gyümölcs termelők aggódnak, hogy a tej- és a húsáfacsalással foglalkozó csoportok átnyergelnek a kertészeti termékekre, növelve az áfacsalt áruk arányát és mennyiségét,

további versenyhátrányt okozva ezzel a hazai zöldség-gyümölcs termelőknek.

Kis infláció, kis nyugdíjemelés

Varga Mihály bejelentette, hogy a nyugdíjasok 2017-ben az infláció előre jelzett mértékével megegyező nyugdíjemelésre számíthatnak, mert a költségvetés készítésekor cél, hogy az ellátások megőrizzék reálértéküket.

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége tiltakozott a tervezett nyugdíjemelés mértéke, módja és indoklása ellen. A szervezet kifogásolta, hogy egyeztetés nélkül döntött a kormány az emelés mértékéről. Elkeserítőnek nevezték, hogy a rendszerváltás utáni időszakban - amióta létezik szabályozott évenkénti nyugdíjemelés -

2017-ben fogják a legalacsonyabb nyugdíjemelést kapni,

és felháborítónak tartják, hogy a tervezett intézkedés indoklására

Azt már mi tesszük hozzá, hogy az átlagos inflációt főleg az üzemanyagok ára húzza le, az élelmiszerek például jobban drágulnak.

A nyugdíjasok érdekképviselete kiakadt, mert csak az átlaginflációt követné a nyugdíjemelés Forrás: AFP/Philippe Huguen

Már nem drágul tovább

Az autótulajdonosok egyik szeme sírhat, a másik nevethet. 2016 első negyedévében a személygépkocsikra kötött kgfb-szerződések éves díja 31 600 forint volt, ami 31 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkor regisztrált 24 100 forintos összeget. Viszont úgy tűnik, az árak legalább már stagnálnak, nem emelkednek tovább.

Annak a statisztikának hiszek...

Egy felnőttre számolva 88 ezer forint, két felnőttre és két gyerekre számolva 255 246 forint lett volna a létminimum 2015-ben azzal a módszertannal számítva, amit a KSH már nem használ. A régi módszertannal a Policy Agenda számolta ki a létminimumot.

Korrupcióban díjnyertes

Magyarországon a cégvezetők harmada szerint elfogadható ajándékot vagy szívességet adni egy üzlet megszerzéséért cserébe, ez az arány a régióban 17 százalék, a fejlett piacokon pedig nyolc.

A cégvezetők kétharmada szerint az állam nem lép fel hatékonyan a korrupció ellen.

A magyar cégvezetők 66 százaléka szerint sok a vesztegetési ügy, a kelet-európai átlag 46 százalék, derült ki a kétévente kiadott Globális Visszaélési Felméréséből.

Jók a számok

A Nemzetgazdasági Minisztérium közölte, hogyan áll az államháztartás. A központi alrendszer január-márciusi hiánya 125,8 milliárd forint volt, amely a legalacsonyabb az elmúlt másfél évtizedben, és jóval kevesebb a tavaly első negyedéves 536,7 milliárd forintnál.

A márciusi hiány 140,8 milliárd forintot tett ki, egy éve 226 milliárd forint volt.

az államadósság is csökkent