Kiszámolhatja, hogy ráfizet-e a karácsonyi hitelekre

A karácsonykor népszerű „gyorskölcsönökhöz" kínált kényelmi szolgáltatások jelentős többletköltséggel járhatnak, figyemeztet a Magyar Nemzeti Bank. Az át nem gondolt hitelfelvételtől 14 napon belül díjmentesen és indoklás nélküli el lehet állni. Jó tudni, hogy a műszaki termékekhez vásárolható kiterjesztett garancia általában egy speciális biztosítási szerződést takar.

A karácsonyi időszakban sokan igényelnek kis összegű fogyasztási hitelt (pl. áruhitel, személyi kölcsön, hitelkártya) az ünnepi költségek fedezésére. Alapvető fontosságú, hogy a fogyasztók a szerződés aláírása előtt körültekintően tájékozódjanak a hitelek jellemzőiről és feltételeiről.

Érdemes megfontolni, hogy tényleg szükség van-e a hitelfelvételre (vagy a beszerzések például családi kölcsönből is megoldhatók), s ha igen, melyik hitelfajta a legkedvezőbb.

A fogyasztási hitelek törlesztése évekig is elnyúlhat, a nem fizetés vagyontárgyak elvesztéséhez is vezethet.

Át nem gondolt, erőn felüli hitelből történő vásárlás után is jogszabályi lehetőség van arra, hogy – ha a hitel folyósítása még nem történt meg –

az ügyfél a szerződéskötés utáni 14 napon belül indoklás nélkül elálljon a hitelszerződéstől.

Az elállás a hitelhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja.

Amennyiben a hitelösszeget folyósították, a hitelszerződés 14 napon belül díjmentesen felmondható, ilyen esetben ugyanakkor a hitel összege legkésőbb 30 napon belül, az adott időszakra megállapított időarányos hitelkamattal együtt fizetendő vissza.

A hitelszerződéstől való elállás (felmondás) a megvásárolt termékre megkötött szerződést nem érinti, ez utóbbival összefüggésben az egyéb, nem pénzügyi jellegű jogszabályok alapján fennálló elállási (felmondási) jog gyakorolható.

A fogyasztási hitelek egy évre vetített, tőkén felül fizetendő kamatát, egyéb költségeit a teljes hiteldíj mutató (THM) tartalmazza. Egyes – gyakran magas – nem szerződésszerű teljesítéshez kötődő költségek (pl. késedelmi kamat, futamidő-hosszabbítás /prolongáció/ díja) értelemszerűen nem részei a THM-nek.

A Magyar Nemzeti Bank figyelmeztet a gyorskölcsönök veszélyeire Forrás: MTI/Balaton József

Célszerű átgondolni, hogy biztosan fizethetők-e majd határidőben a törlesztőrészletek.

Késedelem esetén ugyanis a szerződéses kamatnál jellemzően lényegesen magasabb késedelmi kamatot is ki kell majd fizetni, ami további nehézséget okozhat.

A „gyorskölcsönökhöz" gyakran választható olyan kényelmi szolgáltatás, amely például a szerződéskötés és a törlesztés teljes körű otthoni ügyintézését teszi lehetővé, ám ennek díját szintén nem számítják bele a THM-be, miközben az a visszafizetendő összeget akár meg is duplázhatja.

A szerződés megkötése előtt ezért nagyon fontos a THM-en kívüli költségek mértékéről, összegéről is alaposan tájékozódni.

A kamatok, törlesztőrészletek, egyéb díjak – különösen heti törlesztés esetén – önmagukban nem feltétlenül nagy összegek, azonban összeadódva már jelentős többletköltséget jelenthetnek a háztartásoknak.

A kereskedők nagyobb értékű, új műszaki és elektronikai készülékek vásárlásánál gyakran kínálnak a termék mellé (a kötelező szavatosság és jótállás körét és idejét kibővítő) úgynevezett kiterjesztett garanciabiztosítást vagy termékbiztosítást. Érdemes tudni, hogy mindkét szolgáltatás mögött jellemzően egy speciális biztosítási konstrukció áll, melyet a kereskedő kizárólag a biztosító társaság – jegybanki nyilvántartásban szereplő – ügynökeként nyújthat a vásárlóknak.

Egyre jellemzőbb ugyanakkor az is, hogy az ilyen típusú biztosítást maga a kereskedő köti meg a biztosítóval, és ehhez csatlakozik biztosítottként a terméket megvásárló fogyasztó. A biztosítási díjat ilyen esetben közvetlenül a kereskedő részére kell megfizetni, írja az MNB.

A kiterjesztett garanciabiztosításnál a biztosító (szerződéstől függően általában 1-4 évig) a gyári hibából eredő károkat téríti meg, míg a termékbiztosítás az előre nem látható külső fizikai események (pl. tűzeset, vihar) miatti meghibásodásra (pl. törés, sérülés) nyújt fedezetet.

A biztosítási szerződéseken (vagy a felek megegyezésén) alapuló „garancia", valamint a jogszabály által előírt kötelező jótállás és szavatosság feltételei akár jelentősen eltérhetnek egymástól.

A biztosítási szerződés megkötését megelőzően ragaszkodni kell ahhoz, hogy a biztosítással összefüggésben az összes kérdésre választ kapjon a vásárló. Különösen arra, hogy mely eseményekre terjed ki, és melyekre nem terjed ki a biztosítás, illetve milyen szabályok vonatkoznak az önrészre. Fontos információ továbbá, hogy csoportos biztosításhoz való csatlakozással, vagy közvetlenül a biztosítóval történő szerződéskötéssel jön-e létre a biztosítási védelem. A szóbeli tájékoztatás mellett ragaszkodni kell írásos tájékoztató anyag átadásához is, figyelmeztet a jegybank.