Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) könnyen az Orbán-kormány egyik legkárosabb húzása lehet, miközben nem valószínű, hogy beváltja a hozzá fűzött reményeket. Pontokba szedtük, hogy milyen negatív hatásai lehetnek az ingyen osztott millióknak és az olcsó hitelnek.
Az új lakások nem nőnek gomba módjára a földből. Még ha el is indulnak a beruházások, a számuk valószínűleg még jó ideig elmarad a megnövekedett kereslettől. Ha pedig többen akarnak új lakást venni, mint amennyivel több lakás épül, akkor az árak fognak emelkedni.
Így volt ez 2000-es évek elején is, így lesz ez valószínűleg most is. (Az áfacsökkenésnek lehet ellentétes hatása, de az nem változtat a képen, hogy a támogatás miatt magasabbak lesznek az árak.) Ez pedig azt jelenti, hogy valójában
a kivitelezők teszik zsebre majd a pénzt, amit az adóforintjainkból elosztogat az állam.
A telektulajdonosok is egyre dörzsölhetik a tenyerüket.
Az új ingatlanoknak valahol állniuk is kell.
Ahogy a lakásárak elszállhatnak, úgy a telkek is drágulni fognak, ahogy megérkeznek a csokos vevők.
Nem tudni, hogy összességében milyen hatása lesz a használtlakás-piacra a csoknak. Budapesten kevésbé kerülhetnek rossz helyzetbe az eladók, de vidéken akár el is értéktelenedhetnek az ingatlanok.
Ki vesz meg egy 5,5 milliós házat, ha 10 milliót kap, hogy sajátot építsen?
Szélsőséges esetben teljesen eladhatatlanná is válhatnak a vidéki használt ingatlanok, sőt, a fővárosiak forgalma is nagyban csökkenhet.
Szedjük csak sorra az előző pontokat. Drága ingatlanok, egyre növekvő telekárak, eladhatatlan vidéki házak. Ezekből mind az következik, hogy azok a szegény családok,
akik nem mernek, vagy nem tudnak bevállalni három gyereket, költözni se tudnak majd.
Pedig adót (amiből a támogatást végső soron finanszírozzák) ők is fizetnek. Sőt, Magyarországon jelenleg a legszegényebbek adóterhe magasabb a jövedelmükhöz képest, mint a gazdagoké.
Amíg a gazdagok viszonylag jó körülmények közül költözhetnek új lakásokba, addig
a szegények maradhatnak a viskóikban.
Ez azt jelenti, hogy az óriási áldozat ellenére alig javul valamennyire a magyarok lakáshelyzete vagy az energiahatékonyság.
Budapesten nehéz új ingatlant találni a belvárosban, építkezni egyszerűen lehetetlen. Ebből következik, hogy a családok kijjebb költöznek. A messzebbről munkába igyekvő emberek pedig nagyobb járműforgalmat jelentenek, és mindent ami ezzel jár: dugók, balesetek, légszennyezettség.
A házak ugyan nem csak úgy kinőnek a földből, de élelmes vállalkozók gyorsan fel tudják építeni az álmok palotáját. Úgy, hogy az első évben kiderül, hogy ázik a tető, vékonyak a falak, penészedik minden. Az építkezések felfutásával a kínálat egyre inkább közelíti, majd meghaladja a keresletet, ami a még takarékosabban kivitelezett házak építésére ösztönözheti ezeket a vállalkozásokat. Nem csak drága lesz a lakás, a minőség is romolhat.
A csokos időszakban új lakást venni nem egy életbiztosítás.
Néhány év múlva ugyanis a most megvásárolt új lakások bekerülnek a használtpiacra.
Akkor persze egyre kevesebbet érhetnek. Ha bajba kerül a család, és el kell adnia az ingatlanját, akkor azzal sokat bukhat majd.
Az előbbi pont főleg a fővárosban lehet gond. Ott fordulhat elő, hogy a családok nem találnak megfelelő lakást 10 millió forintból. Így hitelt kell felvenniük, hogy kihasználhassák a támogatást. Néhány év múlva persze már kevesebbet érhet a lakás, így még fedezetként sem lesz olyan jó.
A jelenlegi rendszerben semmi sem akadályozza meg, hogy második vagy akár harmadik ingatlanukat vegyék meg az emberek a csokból. Ezzel befektetés váljon a támogatásból.
Rengeteg kárt okozhat a csok. Eközben lehet, hogy nem is éri el a célját:
nem fog több gyermek születni,
olyanok, akiknek nincs, vagy nem terveztek három gyereket, az ingyenmilliók ígéretére sem változtatnak elképzeléseiken, miközben a költségvetésre óriási teher kerül.
Mivel a csokot óriási kamatokkal kell visszafizetniük, ha nem lesz meg a vállalt számú gyerek,
a gyermektelen párok számára óriási kockázat belevágni és kérni az ingyenmilliókat.
Hiszen, ha nem jön össze a vállalt gyerekszám, akkor magas kamatokkal kell visszafizetni a támogatást, és ebbe bele is rokkanhat a család.
S persze tudjuk, hogy Magyarországon élünk. Emlékszünk még arra is, nem is olyan régről, hogyan százalékoltak le embereket üzletszerűen néhány százezer forintért. Nem nehéz elképzelni azt sem, hogy kamu meddőségi papírokkal sokan meg akarják majd úszni a kötelezettségüket a jövőben úgy, hogy az ingyenmilliók is megmaradhassanak.
