A fogyasztói szokás változására figyelmeztetetett John Rossiter, a Sony Pictures Television Networks (SPT) közép-európai főnöke nemrég egy médiapiaci konferencián. A szakember szerint a régióban a következő pár évben erősödő tendenciát mutatnak a lineáris – azaz
leülős és végignézős
tévézéssel szemben a VOD-tartalmat kínáló szolgáltatások. Rossiter megállapítása szerint a lineáris fogyasztás egyre inkább a háttértévézés irányába tolódik mindenhol a világon. Aki pedig többet akar, vagy mélyebben érdeklődik egy-egy téma iránt, az elindul
a pénzért lekérhető szolgáltatások irányába.
new media kisokos:
A svéd Ericsson kutatói egy másik kísérletben viszont bebizonyították, hogy a tévézésnek – mint fogyasztói tevékenységnek – van két meghatározó tulajdonsága, amelyek miatt
még mindig vonzó nagy tömegek számára.
Először is – még mindig – könnyen közösségi tevékenységgé válhat, ez a „tábortűz”-effektus a televíziózásban. Nem modern fogalom, de még mindig működik; ez az, amikor rajtakapjuk magunkat, hogy
körbeüljük a tévét, és nézzük.
A másik oka a lineáris tévézés változatlan sikerének a kutatók szerint
az élő adás varázsa,
ilyenkor a fogyasztók adott pillanatban, egyszerre akarják elérni az adott tartalmat. Ezért az élményért cserébe megváltoztatják akár korábbi nézői szokásaikat is.
A legfrissebb kutatások eredményei szerint megállapítható, hogy Magyarországon
a nők szánnak jelentősen hosszabb időt a tévézésre
– ezen belül a kis háztartásban élők, az 50 év felettiek, az alacsonyabb végzettségűek és/vagy társadalmi státuszúak, valamint a 40 évnél idősebb egyedülállók. Vörös Csilla, a Nielsen Nézettségmérés ügyvezető igazgatója a médiakonferencián elmondta:
a nők egész nap nagyobb arányban tévéznek,
és hétvégén is hamarabb nyúlnak a távirányító után, mint a férfiak.
A kutatócég adatai alapján elmondható, hogy a hazai GRP-tömeg (bruttó elérés) közel 60 százaléka a nőkre esik – közülük 3,5 milliót lehet elérni tévén keresztül, míg a férfiaknál 2,8 milliót – naponta. Emellé állítva azt a tényt, hogy
a nők teszik ki a fő bevásárlók 81 százalékát,
logikusnak látszik, hogy a tévéreklám még mindig remek megoldás, ha tömeges elérést szeretne egy hirdető. Az egyedi elérésre pedig ott az internet, ez mélyebb és személyesebb kapcsolatot jelenthet a márkákkal, de
jóval többet is kell adni – tartalomban természetesen.
Pontosan kell céloznia az OTT-piacon megjelenni kívánó tartalomszolgáltatónak, mert a magyar közönség például
nem hajlandó fizetni olyasmiért, amit ingyen is elérhet.
Akkor sem, ha ez illegális tartalomletöltéssel, azaz kalózkodással jár. A világszerte OTT-éllovas Netflix például eléggé hiányos adatbázissal állt versenybe itthon. de az amerikai központban is volt baj, elég.
A jelenlegi adatok szerint itthon a VOD-szolgáltatásokat egyelőre egy szűk, az online videotartalmakért fizetni
képes és hajlandó kör
keresi, a többséget pedig tökéletesen kiszolgálják a hagyományos tévétársaságok lineáris műsorai.