Már a kormány szemét is szúrja a rengeteg kápé

Készpénzben fuldoklik az ország. Már Varga Mihály is erről panaszkodik, tenni is szeretne valamit. Megoldás azonban alig van. A kormány nem tudja visszacsinálni a saját intézkedéseit, amelyek a legtöbb bajt okozzák. Sorra vettük, hogy mit tehetnénk a készpénz ellen. 

Túlzás nélkül: ellep minket a készpénz.

Ez nagyobb baj, mint elsőre gondolná. És nem csak azért, mert egy afrikai ország képét festjük magunkról a világnak, hanem azért is, mert a készpénz élteti leginkább a feketegazdaságot is. Ráadásul sokba is kerül, ha nem a bankban tartjuk a pénzünket. A folyamatos újragyártás, szállítás, csalások, ellenőrzések összes költsége évi 100 milliárdos nagyságrendet jelent az országnak. Ennyit költ az állam idén a csokra, pedig tízezresekből nem lehet házat építeni.

A készpénz sokba kerül Forrás: AFP/Ilmars Znotins

De a pénz hiányzik a pénzügyi rendszerből is, és itt nem csak a „szegény” biztosítási ügynökök munkáját féltjük: több betéttel és befektetéssel olcsóbban tudnának hitelt adni a bankok. Olcsóbb hitellel pedig gyorsabban nőhetnének a vállalkozások és az ország is.

A kormány csinálta a bajt

A legnagyobb gondot a tarnzakciós illeték plusz az ingyenes készpénzfelvétel okozza. Még aki számlára kapja is a pénzét, az is egyből kiveszi, mert akkor legalább nem kell mindenféle díjakat fizetnie a banknak (illetve az államnak), mint utaláskor. A rejtett költségek szaporodnak, a pénzügyi infláció is elszabadult az elmúlt években. A kormány intézkedései miatt kész anyagi csőd bankban hagyni a pénzünket. És nincs is miért, mert

a nullával kezdődő kamatok nem fogják megmenteni a családi költségvetést.

A pénzügyi termékek drágulása és feltételezhető okai Forrás: KSH

Ebben a helyzetben tűnt fel a Nemzetgazdasági Minisztériumban, hogy baj van.

De a legnagyobb problémát okozó ingyenes készpénzfelvételt nem tudják visszavonni.

Pont most visszakozott a kormány a vasárnapi boltzár ügyében. Valószínűleg nem engedhet meg magának még egy hátraarcot.

Legalább a tranzakciós illeték ne lenne

A pénzügyi műveleteket terhelő adókat viszont csökkenthetnék

arcveszteség nélkül. Eredetileg is úgy képzelték el a tranzakciós illetéket, hogy a készpénzfelvételt jobban terheli. Most azonban az ingyenes készpénzfelvétel miatt csak a bankok fizetnek, és rejtett díjakban szedik be a pluszköltségeket. Az elektronikus tranzakciók megdrágultak.

Miért utaljam, ha a készpénz ingyen van? Forrás: AFP/Bob Strong

Logikus lenne a kormány részéről, hogy csökkentse a 3 ezrelékes tranzakciós illetéket az elektronikus tranzakciókon. A baj csak az, hogy 2016-ra 200 milliárdos bevételre számít ebből a kormány. A többi adócsökkentéssel járó veszteség mellett ennek csökkenését már nem biztos, hogy elviselné a költségvetés.

Varga Mihály tehát most valami olyan probléma megoldásán gondolkozik, amit nagyrészt a kormánya csinált. De visszacsinálni semmit nem tud.

Mit tehet akkor Varga a készpénz ellen?

Az emberek nem viszik bankba a pénzüket mert, ott

magasak a költségek, és nem kapnak a pénzükért semmit.

Hiába létezik alapszámla, amit az EU-ban találtak ki, hogy a kiskeretűeknek is hozzáférhetőek legyenek a banki termékek, ezek is drágák. Az alapszámla díja a minimálbér 1 százalékában van maximalizálva normál tranzakciók mellett. De már ez is közel ezer forintos költséget jelent, miközben bárki ingyen leveheti a pénzt a számlájáról. Ha van is megtakarításuk, inkább otthon tartják, mert a bankban úgysem adnak érte semmit. Főleg nem annyit, hogy fedezze a banki költségeket.

Az alacsony kamat kedvez a készpénznek Forrás: Origo

Pedig ha sokat fizetnek a bankok, akkor az emberek nem akarnák elbukni a hozamot azzal, hogy a párnacihában tartják a pénzüket. De ha a banki kamat magasabb, akkor az állampapíroknak is többet kell fizetniük. Épp csúcson van a lakossági állampapír-állomány, a költségvetésnek sokba kerülne, ha magasabb kamatokkal kellene csábítani az embereket. A költségvetés tehát a magasabb kamatokkal is rosszul járna.

Vagy legalább, ha mindenhol lehetne kártyával fizetni

Sokszor az is akadálya a pénz számlán tartásának, hogy egyszerűen lehetetlen elkölteni, mert sok bolt nem fogad el kártyát.

Magyarországon már 2014-től meghatározták a kártyás vásárlásoknál a maximális interchange díjat. Ezt szedi be a kártyatársaság a boltoktól, így a kereskedők költsége csökkent. A kártyás vásárlás olcsóbb lett, de mégse ugrott meg igazán a POS-terminálok száma. Pesten is könnyen bele lehet szaladni egy olyan boltba, ahol nem lehet kártyával fizetni, vidéken még reménytelenebb a helyzet. A kereskedelmi egységek alig több, mint harmadában fogadnak el most kártyát.

Az alvilág is szereti a készpénzt Forrás: Police.hu

Az MNB még 2013-ban próbálta meg Fejér megyében javítani a helyzetet. A MasterCard 1 millió eurót tett ebbe a projektbe, de folytatása nem igazán lett. A helyzet azóta sem javult jelentősen. A boltosok pedig érzik, hogy a vásárlók zsebe tele van kápéval, minek költenének felesleges terminálokra a kisboltokban. Tehát a POS-terminálok azért sem tudnak jobban terjedni, mert van ingyenes készpénzfelvétel.

A magyar kártya sem lenne megoldás

Az MNB-nél pedzegették, hogy a Giro Zrt.-vel közösen létrehozhatnak egy magyar kártyaelszámoló rendszert. Szerintük, ha

a magyar kártyával magyar terminálon fizetnek, akkor olcsóbb lenne itthon elszámolni ezt a tranzakciót.

De ebben azért nem lehetünk olyan biztosak. Egyrészt, ahogy már írtuk, a nagy kártyatársaságok díjai már maximálva vannak, ráadásul a MasterCard és a Visa nagyságrendekkel több műveletet kezel. A nagyobb számosság miatt méretgazdaságosabbak, tehát olcsóbbak tudnak lenni.

Egyszerűen ne lehessen készpénzt használni

Ha a minisztérium sehogy sem tudja szép szóval rávenni az embereket arra, hogy a ropogós bankjegyek helyett a kártyájukat használják, akkor a tiltás talán elérhet valamit. A vállalkozásoknál már most is van egy 1,5 milliós felső limit a készpénzes fizetésre. Valami hasonló segíthetne a lakossági készpénzállomány csökkentésében is. Ez azt jelentené, hogy

egy bizonyos összeg felett csak utalni lehetne.

Ilyen nagy összegű tranzakciók lehetnének az autóvásárlások, lakásvásárlások, de akár egy nagyobb értékű elektronikai eszköz beszerzése is.

Egyre nő a készpénzállomány Forrás: MNB

Ennek hátránya, hogy valójában nem nagyon lehet ellenőrizni, hogy mekkora összeget adnak át egymásnak az emberek. A szúrópróbaszerű ellenőrzések hatástalanok lehetnek a nagy számú adásvétel miatt. Egy ilyen szabályt valószínűleg senki sem venne komolyan, vagy tartana be.

Szüntessük meg a 10 és a 20 ezrest

Amerikában is hasonló problémával küzdenek, az alvilág miatt akarják visszafogni a készpénzforgalmat. Ott felmerült, hogy a nagyobb címleteket szüntessék meg. Nekünk is

mi szükség igazából 10 és 20 ezresre?

A sarki kisboltban tuti el sem fogadják. Ezek a nagy címletek csak azért vannak, hogy a párnacihában kisebb helyet foglaljon a vagyonkánk. Meg a maffiózóknak is egyszerűbb, ha két bőrönddel mászkálnak, mint tízzel. Minél kisebb címletekben tudjuk tartani a megtakarításunkat, annál inkább megnőnek az ehhez kapcsolt költségek, és talán hajlandók vagyunk a bankban hagyni a fizetésünket.

Ez az elképzelés inkább csak vicc, hiszen sokan átválthatnának 5 ezresekre, ezzel pedig csak a készpénzhez kapcsolódó költségek nőnének.

Kis módosítások

Máris kifogytunk az ötletekből, amiből jól látszik, hogy ha a kormány nem vonja vissza az ingyenes készpénzfelvételt, vagy nem nyúl a tranzakciós illetékhez, akkor szinte eszköztelen a készpénz elleni harcban. Kis kiigazítás lehetne a tranzakciós illeték felülvizsgálata, vagy ha meg nem is szüntetnék, de legalább rugalmasabbá tennék az ingyenes készpénzfelvétel intézményét. Például, ha nem korlátoznák havi két alkalomra, akkor az emberek nem vennék ki azonnal az összes pénzüket, csak amikor tényleg szükségük van rá.