Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Mindegyik nemzet elbukik – így fogalmazott Douglass North neves gazdaságtörténész annak kapcsán, hogy milyen gazdasági pályát járnak be a korábbi és a jelenlegi nagyhatalmak. Az Antall József Tudásközpont által kiadott Egyensúlyban – című kötet a nagyhatalmak gazdaságtörténetét és választási lehetőségeiket mutatja be az ókori Rómától az Egyesült Államokig.
A legtöbb nemzet válságok leküzdésével születik és marad fenn. Róma akár egy, kettő, három vagy öt évszázaddal korábban is elbukhatott volna, mint ahogy végül összeomlott. Ezt a tanulságot nem szabad elfelejtenie a modern nemzeteknek. Svédország példája is megmutatta, hogy a nagy európai államok is
sikeresek lehetnek a reformok útján.
Ezzel ellentétben Görögország arra példa, hogy a reformok ellenére, hogyan válhat kudarcos országgá. Ami már két évtizede történik Japánban és kísérti Európát az utóbbi időben, míg az Egyesült Államokban most kezd elszabadulni, az egy globális költségvetési vihar kezdete, s nem a vége – írja Glenn Hubbard és Tim Kane legfrissebb könyvében.
A szerzők szerint az egész 21. század eleji világrendszer törékeny, s a demográfia, valamint az adósság alakulása csak növeli a kockázatokat. „Mindnyájunknak fel kell ismernünk azt, hogy amikor a múlt nagyhatalmai hanyatlottak, csak ritkán léptek a helyükbe kihívóik.
Róma elbukott, és a világ elsötétült ezer évre.
A mi nemzedékünk Amerikája, és a világ más nagyhatalmai azzal a súlyos kérdéssel szembesülnek, hogy képesek-e idejében okulni az újabb, gazdagabb és jobban a gazdaságra összpontosító történelemből, hogy kijavítsák a hibáikat”.
Az Egyensúlyban című kiadvány szerint az ókori Rómától a 16–17. századi spanyol udvaron és a 19. századi Brit Birodalmon keresztül a ma Amerikájáig minden politikai nagyhatalom egyben korának meghatározó gazdasági hatalma is volt. A nevük egyet jelentett egy addig elképzelhetetlennek hitt életszínvonal megvalósításával. De végül mind elbuktak.
Van-e közös gyökere ezeknek a bukástörténeteknek? Mit tanulhatunk a példájukból? A közgazdász-szerzőpáros most kézben tartott könyvében elgondolkodtató időutazásra, a nagyhatalmak gazdaságtörténetébe kalauzol, hogy
felfejtse a gazdasági hanyatlás történelmileg ismétlődő, közös okait.
A nagyhatalmak tündöklésének és bukásának bemutatásához a szerzők a politikatörténet, a közgazdaságtan és a közösségi pszichológia legújabb eredményeit használják fel. A kötet nem csak történeti áttekintés, de figyelmeztetés is: a tanulságok levonása segíthet felismerni a gazdasági-társadalmi egyensúly megőrzésének fontosságát.
A kötetben többször hivatkoznak Paul Kennedy, amerikai történész 1987-ben megjelent, A nagyhatalmak tündöklése és bukása – című nagy sikert arató művére. A szerzők sok esetben egyetértenek a három évtizeddel ezelőtt született korszakalkotó művel, de többször bírálják is, mivel több jóslata (Japán megállíthatatlan fejlődése) nem jött be.
Glenn Hubbard és Tim Kane a legnagyobb problémának
az amerikai gazdaság egyensúlytalanságát tartják.
Szerintük fenntarthatatlan a nagyhatalom jelenlegi költségvetési politikája, ezért több javaslatot is tesznek annak megoldására. Szerintük úgy kellene módosítani az amerikai alkotmányt, hogy kizárólag a költségvetési egyensúlyra összpontosítson, és próbáljon ideológiamentes lenni.
A szerzőpáros úgy látja, a kiegyensúlyozott költségvetést megkívánó törvénynek utat kellene nyitnia egy alacsonyabb adósság-GDP-arány felé. Például a törvénybe iktatástól kezdve a megelőző évtizedben jellemző átlagos költségvetési lyukat hét éven keresztül évenként egyheteddel kellene szűkíteni. Ezzel elkerülhetőek lennének a hirtelen, egyesek szerint recessziós sokkok.
Összességében a szerzők nem gondolják azt, hogy az USA egy hanyatló nemzet, mivel az amerikai demokrácia erősebbnek bizonyult a kételkedők és cinikusok összes aggodalmánál. Azonban
az amerikai politikai stagnálás,
valamint a gazdasági intézmények észrevétlen eróziója aggodalommal tölt el az írókat. A fordulópontok a történelemben valódik, és botorság lenne az Egyesült Államoknak megpróbálnia azt, hogy milyen messze mehet el a pártoskodásban és a költségvetési egyensúlytalanságban a bukás előtt.
