Magyarországon emailben marketingelni az E-kereskedelemről szóló törvény és a Reklámtörvény hatálya alá esik. Vagyis ha már a vállalkozás feltünteti a nevét, a tevékenységét, az e-mail pedig tartalma szerint a cég profilját adó termék vagy szolgáltatás népszerűsítése, ismertségének növelése, a vásárlás ösztönzése. „Tehát azt mondhatjuk, hogy e-mailek, e-brosúrák, bemutatkozó anyagok, képek, promóciókról, kiárusításról, játékokról, nyereményjátékokról, ajándékról, kedvezményekről, kuponokról, valamint új termékekről és szolgáltatásokról szóló e-hírlevelek, elektronikus megkeresések mind-mind eDM-nek tekinthetők" – írja közleményében az ügyvédi iroda.
Olyannyira, hogy ha a levél engedélyt kér minderre, már az is az eDM kategóriája alá esik.
„Minden további nélkül küldhet
– mondta dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda internetjogi szakértője. Az is biztonságos, ha az e-mailben nem szerepel személyes információ, ha tehát a címben az @ jel előtt olyan általános szó áll, mint
Míg a nemzetközi gyakorlat úgynvezett opt-in, opt-out és soft opt-in lehetőséget ismer el, a magyar jog csak az opt-in eDM-et fogadja el szabályosként. EDM-et az kaphat, aki előzetes beleegyezését adta hozzá, azaz kipipálta a vonatkozó négyzetet a honlapon vagy az alkalmazásban. A direkt marketingelő cégnek minden esetben lehetővé kell tennie a címzettnek, hogy bármikor leiratkozhasson.
Kötelező megjelölni, hogy a levél elektronikus hirdetés vagy kereskedelmi kommunikáció. Az eDM feladója pedig csakis a cég hivatalos neve lehet.
Ha egy kft.-nek webáruháza van, az nem küldhet hírlvelet vagy marketing anyagot, csak a társaság.
Továbbá egyszerű hozzáférést kell biztosítani az ügyfél részére a hirdetésben szereplő kedvezmények, díjak, ajándékok, promóciós versenyekre való felhívások, játékok, nyereményjátékok feltételeihez, ami lehet például egy, a hírlevélben elhelyezett, közvetlenül a szabályzatra mutató link is.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság feketelistát állított össze azokról a kifejezett eDM tevékenységekről, amelyeket a NAIH tipikusan törvénybe ütközőnek minősít, és amelyekért 2015. október 1-je óta jogában áll valamennyi olyan céget akár 20 millió forintra is megbírságolni, amely nem tartja be a fenti játékszabályokat. Az eDM-ező cég számíthat pénzbüntetésre, ha
Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társa internetes szakértője hozzátette, mindenképp külön rendelkezést kell megfogalmazni az általános szerződési feltételekben vagy külön adatvédelmi szabályzatban a hírlevelekről vagy az elektronikus marketinganyagokról. Ha ezeket adatvédelemben jártas jogi szakértő állítja össze, könnyen kivédhető a NAIH bírsága.