Matolcsyék rátették a kezüket a tőzsdére

gazdasági bizottság
Budapest, 2014. december 9. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén 2014. december 9-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Vágólapra másolva!
A Magyar Nemzeti Bank 13,2 milliárd forintért megvásárolja a magyar értéktőzsde 68,8 százalékát, ezzel tulajdonrésze 75,8 százalékra nő. A jegybank a kisrészvényeseket is kivásárolná a tőzsdéből, és sok újítás bevezetésére készül.
Vágólapra másolva!

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) minősített többségi tulajdonosává válik a magyar értéktőzsdének, jelentette be november 24-én, kedden a jegybank azt követően, hogy pénteken aláírták az adásvételi szerződést a Budapesti Értéktőzsdében (BÉT) 68,8 százalékos tulajdonnal bíró osztrák CEESEG AG-val és az Österreichische Kontrollbank AG-val.

Kell a versenyhivatal engedélye

Az adásvételhez a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is szükséges, ezért a jegybank tervei szerint a tranzakció zárása 2015. december közepén valósulhat meg. A vételár részvényenként 3550 forint, azaz

a teljes csomagért 13,2 milliárd forintot fizet a jegybank.

A tőzsde vételára a jövőbeli eredményességen túl tükrözi a BÉT-nek a KELER-csoportban meglévő közel 47 százalékos részesedésének értékét is. A BÉT vételárának meghatározását független, nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapozta meg - közölte az MNB.

A kisrészvényeseket kivásárolnák

Az ügylettel az MNB részesedése - mivel már eddig is a részvények 6,95 százalékát birtokolta - 75,8 százalékra nő a BÉT-ben. Az új piacfejlesztési stratégia kialakításában és megvalósításában az MNB együtt szeretne működni a jelenlegi meghatározó társtulajdonosokkal, a nagyszámú kisrészvényesnek pedig vételi ajánlatot kíván tenni - olvasható a jegybank közleményében.

A jegybanké lett a tőzsde Forrás: MTI/Soós Lajos

Túl sok a külföldi

A BÉT alapvető gazdasági szerepe, hogy a hazai vállalatok számára tőkebevonási lehetőséget biztosítson. Ezt a szerepét a hazai tőkepiac az elmúlt években - a régiós tőzsdeszövetség, a CEESEG tagjaként - egyre kevésbé töltötte be. A tőzsde keresleti oldalán ma a külföldi intézmények túlsúlya a jellemző. A kibocsátások száma és a forgalom olyannyira lecsökkent, hogy a tőkepiac jelenleg nem tölti be szerepét, így - a nemzetközi trendeknek megfelelően - az állam beavatkozása vált szükségessé - magyarázta az ügyletet az MNB.

Jót tehet a tőzsdének

A tulajdonoscsere valóban jót tehet a tőzsdének, erről itt írtunk bővebben. Ahhoz, hogy valóban a maximumot hozza ki a magyar tőzsdéből a jegybank, sok változtatásra lesz szükség. Gazdaságfejlesztési célból talán a legfontosabb a hazai magánkézben lévő közép- és nagyvállalatok tőkepiaci bevonása, mind a részvény-, mind a kötvénypiacon keresztül.

A másik fontos terület a (részben) állami vállalatok tőzsdei bevezetése. Ez alapvetően az állam hajlandóságán múlik, ami talán meg is van. Ez azért lenne fontos, mert nagy forgalmú részvények nélkül minden jó szándék ellenére is elsilányul a tőzsde: nem elég sok kis papír, kellenek a nagy húzónevek.

Újítások lesznek

A BÉT meghatározó tulajdonosaként a magyar jegybank számos olyan stratégiai újítás bevezetésére készül, amelyek a hazai tőkepiac fejlesztését szolgálják, és amelyek megfelelő ösztönzőket biztosítanak a hazai tőzsdei kibocsátók és befektetők számára. E stratégia, illetve a tőzsde működésének átalakítása eredményeként egy egészségesebb szerkezetű pénzügyi rendszer jöhet létre az országban, amely egyre hatékonyabb módon szolgálja a gazdasági növekedést - fejtette ki közleményében a jegybank. A BÉT változatlanul a XETRA kereskedési platformon keresztül bonyolítja le ügyleteit - tette hozzá az új tulajdonos.