A horvát és a román határon is épülhet kerítés

Mórahalom, 2015. július 18.
Katonák NATO-drótot rögzítenek a kerítés tetejére az ideiglenes biztonsági határzár 175 méteres mórahalmi mintaszakaszán a magyar-szerb határon 2015. július 18-án.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Mórahalom, 2015. július 18. Katonák NATO-drótot rögzítenek a kerítés tetejére az ideiglenes biztonsági határzár 175 méteres mórahalmi mintaszakaszán a magyar-szerb határon 2015. július 18-án. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Vágólapra másolva!
Romániában és Horvátországban is épülhet még hasonló kerítés, az EU-nak inkább ütközőállamok kellenek, mintsem megváltoztatná a dublini szerződésben rögzített bevándorláspolitikáját – véli a Huffington Post újságírója.
Vágólapra másolva!

„Orbán és az EU kölcsönösen egymásra vannak utalva: Orbán az ország felét EU-s pénzből építi újjá, az EU-nak pedig Magyarországra mint ütközőállamra van szükségbe, ahol feltartóztatják a nyugat felé igyekvő menekülteket” – írja a liberális amerikai lap szerzője, aki szerint azonban a kerítés nem fogja megoldani a menekültkrízist.

– véli a szerző. Ezért szerinte valószínűleg épülni fognak még hasonló kerítések a régióban, hiszen egész Európában a határőrizet szigorítása a tendencia.

Katonák építik a kerítést Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

EU-s pénzből

A szerző felidézi, hogy júniusban a magyar külügy belengette, hogy kilép a dublini egyezményből (az egyezmény lényege, hogy egy határátlépő csak egy tagországban adhat be menedékkérelmet, így a migránsok elvileg csak ott kérhetnek menedéket, ahol először beléptek az EU-ba). Ez a „blöff”

lehetővé tette, hogy az összeomlóban lévő magyar menekültügyi infrastruktúra több pénzt kapjon,

és hogy Magyarország ne fogadjon be az EU más országai által visszautasított menekülteket.

A magyar menekültügyet – írja a Huffington Post – már korábban is szinte teljes egészében az Európai Menekültalap finanszírozta. Szerintük azonban az EU centrumországainak így is jobban megéri pénzelni a perifériaországok határrendészetét, mint elismerni a dublini rendszer hiányosságait. 2011-ben az EU emberjogi bírósága elmarasztalta Görögországot a menekültekkel szembeni durva bánásmód miatt: Magyarország kapcsán már óvatosabb az unió, a szerző szerint, ha elismernék, hogy a magyar bevándorlásügy nem működik megfelelően, az

„újabb szöget verne a dublini rendszer koporsójába”.

Dublin reformja helyett

A dublini egyezményt sokan kritizálják, többek között az ENSZ menekültügyi hivatala, az UNHCR is.

Bírálói szerint a rendszer túl nagy nyomás alatt tartja az EU perifériáján fekvő országok menekültügyi szerveit,

mivel a legtöbben itt lépnek be először az EU-ba. Ezek az országok gyakran kevésbé képesek vagy hajlandóak a menedékkérők támogatására és védelmére, ami hátráltatja a kérelmek benyújtását és elbírálását. A Huffington Post szerint, ha az EU elismerné, hogy a perifériaországok nem alkalmasak a rendkívül sok menedékkérő fogadására, a kérelmek feldolgozására, radikálisan meg kellene reformálni a bevándorláspolitikáját.

Migránsok a szabadkai vasútállomáson Forrás: MTI/Molnár Edvárd

Többe került a konzultáció, mint a menekültek

A szerző az EU mellett a magyar kormányt is kritizálja, megemlíti, hogy a bevándorlásról szóló

nemzeti konzultáció (a plakátkampány nélkül) egyedül kétszer annyiba került,

mint a menekültek ellátásának összes költsége. Szerinte a kampány furcsán egybeesik azzal, hogy a Fidesz népszerűségét az elmúlt hónapokban megtépázták a korrupciós botrányok és a növekvő szegénység, valamint a Jobbik erősödése. „A magyar bevándorláspolitika nagyrészt a Fidesz jelenlegi belpolitikai pozíciójára vezethető vissza” – írja.