Fülkeforradalom volt a görög népszavazás

Athén Görögország válság Szintagma tér a népszavazási eredményt ünneplők.
Fotó:Dudás Szabolcs
2015.07.05.
Athén Görögország válság Szintagma tér a népszavazási eredményt ünneplők. Fotó:Dudás Szabolcs 2015.07.05.
Vágólapra másolva!
A Fidesz leginkább magáról beszélt, a Jobbik és az LMP a neoliberalizmus bukását látja, az MSZP aggódik Görögország miatt. Így reagáltak a magyar pártok a görög népszavazásra.
Vágólapra másolva!

Rogán Antalnak a rezsicsökkentés jut eszébe a görög népszavazásról, Schiffer András szerint Orbán Viktornak állást kellene foglalnia Ciprasz mellett. Az MSZP szerint csak a felelősség áttolása és populizmus volt a görög népszavazás, a Jobbik viszont példát venne a Szirizáról. Az Origo a magyar parlament pártjait kérdezte arról, hogyan értékelik a hétvégi görögországi népszavazást, és hogy látják a görögök kilátásait.

Nem akarnak megszorításokat

Görögországban Alekszisz Ciprasz és kormánya, a baloldali Sziriza vezette koalíció népszavazást írt ki arról, elfogadják-e azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Központi Bank támasztott az újabb segélycsomagért cserébe.

A népszavazási eredményt ünneplők a Szintagma téren Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Egyúttal azonban azt is jelentheti, hogy Görögország fizetésképtelenné válhat, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.

Oxi és rezsicsökkentés

„A görögök határozottan elutasították a megszorításokat, az IMF-féle válságkezelést” – mondta Rogán Antal. A Fidesz frakcióvezetője szerint

ilyen népszavazás Magyarországon is volt 2010 áprilisában,

amikor a Gyurcsány–Bajnai-kormányt, az IMF-es válságkezelést, a megszorításokat utasították el a magyarok, és elzavarták azokat, akik még a görögországinál is mélyebb helyzetbe taszították volna hazánkat” – mondta Rogán Antal.

Rogán Antal szerint érdemes megnézni az elmúlt öt évet. Görögország más európai országokkal együtt végigcsinálta azt, amit az IMF kért, és nincsenek kinn a bajból. „Ezzel ellentétben a magyar reformok működnek” – fogalmazott, példaként a foglalkoztatottság növekedését és a rezsicsökkentést említve.

Nem spekulálnak

A Fideszben nem kívántak konkrétabban állást foglalni, hogy mire számítanak a görögországi népszavazás után. Nem kaptunk választ arra a kérdésre sem, hogy Orbán Viktor – ahogy azt Schiffer András javasolta – ki fog-e állni Ciprasz mellett.

A Fidesz szerint Görögország hiába teljesítette az IMF követeléseit Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Felelősség áthárítása

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője szerint a felelősség áttolása volt az emberekre, amikor kiírták a népszavazást Görögországban, és annak módját sem látják teljesen korrektnek. „A nép szava és a nép döntése egy demokráciában mindig iránymutató kell hogy legyen, így a görög döntés kapcsán is. Ugyanakkor tudni kell, hogy egy rapid módon lebonyolított referendum, amely

példátlan módon a szavazólapon a »nemet« helyezte előre,

és amely veszélyesen populista alapokra épült, nem feloldani, inkább mélyíteni fogja a válságot” – modta.

Engedni kell

„Ez immár nemcsak Görögország, de a teljes európai közösség válsága, amely - hiába felelős mindkét oldal - egyértelműen megmutatta, hogy a populista erők csak feszítik Európa problémáit, nem pedig könnyítik azokat. Józanságra, bölcsességre és kompromisszumkészségre van szükség, nem pedig gőgös és hazardírozó naciopopulizmusra.

Ujhelyi szerint Görögországnak az Európai Unióban van a helye. „A végső megoldáshoz kompromisszumra van szükség. Ehhez egyik oldalról több szolidaritás kell, ugyanakkor a görögöknek is fel kell ismerniük és vállalniuk az elmúlt évtizedekben felhalmozott felelősségüket.”

Inkább ez, mint a megszorítások

„A Sziriza és a Jobbik programja sokban hasonlít, az a fajta küzdelem, amit a Sziriza felvállalt, sokban hasonlít a Jobbik célkitűzéseihez, még ha az ország helyzete más is” – mondta az Origónak Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője. Szerinte jó hír, hogy a nemek győztek a népszavazáson, szerinte az eredmény azt üzeni, hogy „megbukott a neoliberális gazdaságpolitika és az a koncepció, amely az EU-ból birodalmat építene a nemzetek Európája helyett”.

Gyöngyösi szerint

„a görögök két nehéz út között választották a jobbat”.

Szerinte rosszabbul jártak volna, ha engednek az újabb hitelcsomagért kért feltételeknek, például az állami cégek privatizációjának.

Új mentőcsomag segítene

Ezzel együtt szerinte szükséges lenne, hogy az EU újabb mentőcsomagot juttasson Görögország számára, és hogy a hitelezői elengedjék az államadósság egy részét. „A megszorító intézkedések nem fognak működni, ez Magyarországon is bebizonyosodott például a Bokros-csomag idején. Nyugdíjcsökkentés, állami bérek csökkentése helyett olyan gazdasági mentőcsomagra lenne szükségük a görögöknek, amit nagyrészt munkahelyteremtésre költhetnének.”

Hozzátette, emellett a görög kormány által is javasolt adósság-átütemezésre, -elengedésre is szükség lehet a görög gazdaság talpra állításához, de Magyarországnak szerinte szintén tárgyalnia kéne az államadósság részleges elengedéséről, hogy elkerülje azt a helyzetet, amibe Görögország került.

Alekszisz Ciprasz görög kormányfő többször kijelentette, mindenképpen az eurózónában és az EU-n belül látják biztosítottnak Görögország jövőjét. Gyöngyösi szerint azonban elkerülhetetlen, és akár jobb is, ha saját valutát vezetnek be.

Folytatni kell a tárgyalásokat, de a népszavazás eredménye kell, hogy legyen a tárgyalási alap. Emellett nehéz lesz Görögországnak eurózónatagként kilábalni a válságból, elkerülhetetlenné válhat a nemzeti valuta bevezetése.”

A görög bankszámlákról csak napi 60 eurót lehet kivenni Fotó: Dudás Szabolcs - Origo

Erős felhatalmazás

Niedermüller Péter, a DK alelnöke szerint „Európának és Görögországnak az az érdeke, hogy Görögország az Európai Unió és az euróövezet tagja maradjon”. Mint mai közleményében írta, el kell kerülni, hogy a hitelezők és az eurócsoport tagjai a népszavazást a jövőbeni tárgyalások akadályának tekintsék, másrészt pedig azt, hogy Görögország azt hihesse, hogy bármilyen intézkedés nélkül kijuthat a válságból – vagyis szerintük megszorítások nélkül nem lehet rendbe tenni a görög gazdaságot.

„A népszavazás világossá tette, hogy a Görögországnak adott ajánlat túl van a görögök befogadó- és tűrőképességén” - értékelte az eredményt a politikus, aki szerint Alekszisz Ciprasz kormánya erős felhatalmazással kezdheti újra az egyeztetéseket.

A tőke vagy az emberek Európája

Kérdésünkre, hogy egyetért-e a görög népszavazás eredményével, Schiffer András, az LMP társelnöke azt válaszolta, „egy demokrata nem tehet mást, mint hogy elfogadja a népszavazás eredményét”. Szerinte ezt kellene tennie az Európai Bizottságnak is, amelynek egyben döntenie is kell, „a tőke vagy az emberek Európáját akarja”.

Szerinte a szavazás azt is mutatja, hogy nem működhet egy kétsebességes Európai Unió, ahol a központi országok igazságtalan előnyt élveznek a perifériával szemben, „különösen, ha az eurózónába is belépnek”.

Orbán valljon színt

Schiffer úgy fogalmazott, „a Ciprasz-kormány bölcsességét mutatja, hogy felismerték, hogy nincs más választás, mint népszavazást kiírni. A görög nép pedig felelős döntést hozott, hiszen éppen a megszorító politika tette kezelhetetlenné az adósságállományt Görögországban, a megszorítások tették lehetetlenné a gazdasági növekedést”.

Alekszisz Ciprasz és Angela Merkel ütköztek a legtöbbet Forrás: MTI/Andrea Bonetti

Az LMP ezzel szemben a Ciprasz-féle beruházó politikához áll közelebb, mondta Schiffer András, ennek lényege, hogy az oktatáson, kutatáson és a jóléti rendszereken nem érdemes spórolni, hiszen ezek is megtérülő befektetések. „Az Orbán-kormány viszont alapvetően az EU központi államai által elvárt megszorító politikát folytatja, még ha szavakban mást is mond” – mondta.

Hozzátette: ezzel együtt el kell ismerni, hogy a kormány többször szembement az EU elvárásaival, Orbán Viktortól ezért is elvárható lenne, hogy nyilatkozatban vállaljon szolidaritást a görög kormánnyal. „Magyarországnak stratégiai érdeke is lenne, hogy a kisebb EU-tagállamok között legyen együttműködés.”