A most kihirdetett jogszabály-módosítás onnan kapta a nevét, a lex Garancsit, hogy
a három éve kormányzati döntéssel bevezetett tiltással ellehetetlenített médiacég időközben gazdát cserélt,
és már részben a kormányfővel jóban lévő Garancsi István érdekeltsége.
A Magyar Közlönyben kihirdetett változtatás előzménye, hogy a kormánypártban úgy találták, ma már nem veszélyesek annyira a közlekedőkre az utak mentén elhelyezett plakátok és reklámtáblák, melyeket a villany- és telefonpóznákra függesztettek.
A leginkább a városokban, belterületen sűrűn elhelyezett ilyen reklámhordozók közlekedésre gyakorolt hatása - nevezetesen, hogy elvonják-e a sofőrök figyelmét a vezetéstől - egészen addig nem érdekelte a politikát, míg az ebben a hirdetési szegmensben monopolhelyzetben lévő spanyol-magyar vegyes vállalatot, az ESMA Zrt.-t meg nem próbálta vásárolni Simicska Lajos. Sikertelenül.
A közterületi hirdetési piacon jelentős befolyással bíró Simicska-érdekeltségek 2009-ben piaci hírek szerint vételi ajánlatot tettek az ESMA Zrt.-re, ám Bleuer István - aki egy időben a Népszava napilap tulajdonosa is volt - nem adta el a jól menő vállalkozást a jobboldali médiavállalkozónak.
Nem sokkal később, 2010 decemberében jelent meg a közlekedési törvények azon módosítása, miszerint a jövőben "tilos elhelyezni" reklámtáblát többek között villany- és telefonoszlopokon. Egy évvel később újabb módosítást hoztak: a meglévő reklámtáblákat is el kell távolítani.
Az indoklás szerint "a közlekedés biztonságát veszélyeztető táblák visszaszorítása" volt a cél.
Ezek a lépések ellehetetlenítették az ESMA-t, amely a 90-es években szerzett kizárólagos bérleti jogot a villanyoszlop-hirdetésekre.
Az ESMA-nak országszerte 15 ezer hirdetőtáblája volt, ennek fele Budapesten.
A tiltás hatására a cég 2009-es, négymilliárd feletti árbevétele és egymilliárdos haszna 2013-ra 520 milliós forgalomra és 200 milliós veszteségre csökkent. Az ESMA tavaly hasonló árbevétel mellett szerény, mindössze 7 milliós nyereséget termelt.
Az legjövedelmezőbb bevételi forrásától megfosztott ESMA vegetált az utóbbi években, még annak ellenére is, hogy tavaly tavasszal a Kúria részben megsemmisítette a korábbi korlátozást. Kimondták, hogy addig alkotmány- és törvényellenesen korlátozták a választási plakátok kihelyezését a villanyoszlopokon, és ezzel
a Kúria úgy döntött, kampányban a tiltást nem kell alkalmazni.
Idén áprilisban aztán Bleuer váratlanul bejelentette, hogy az ESMA menedzsmentje részére értékesíti a társaságot. A vevő az április közepén alapított Gar-Dam Zrt. volt, amelynek vezetője Gátai Péter. Bleuer azt is közölte, hogy a beruházás nagysága miatt egy pénzügyi befektetőre is szükség volt, aki Garancsi István lett.
Gátai akkor a Népszavának azt mondta, hogy nem a médiaháborúról, és nem a Simicska Lajos elleni küzdelemről szól, hogy a kormányfőhöz közel álló Garancsi tulajdont szerzett az ESMA Zrt.-ben. Azt is közölte, hogy Garancsi résztulajdona 30 százalék a cégben. Néhány héttel a tulajdonosváltás után nyújtották be a lex Garancsiként elhíresült jogszabály-módosítást, amit most hirdettek ki.
Mint az az Origo portréjából kiderül, Garancsi Istvánt már 2011-ben Orbán Viktor közeli barátjaként, sőt a kormányfő „fociügyi megbízottjaként" tartották számon, pedig akkor még csak a természetjáró és kerékpáros turizmus és úthálózat fejlesztésével bízták meg miniszterelnöki biztosként.
Az Origo egy korábbi cikke szerint Garancsi nemcsak hogy rendszeresen fut, biciklizik és túrázik, egy különleges, hét kilométer futásból és negyvennégy kilométer biciklizésből álló edzésen huszonhat percet vert a teljes Videoton-focicsapatra, amelyet még 2007-ben vásárolt meg.
A közgazdász Garancsi korábban azt mondta, Orbán Viktorral 2008-ban találkozott először személyesen. Neve viszont még az előző Orbán-kormány idején, a CD Hungary állami cég vitatott privatizációjával kapcsolatban vált ismertté. Garancsi a futballüzlet mellett ingatlanokkal foglalkozik.