A 2013-as magyar GDP 29 114 milliárd forint volt, ennek mintegy felét az állam költi el. A kiadások között szerepel az oktatás, az egészségügy, a rendfenntartás, de ebből a pénzből épülnek a stadionok is. Egy gazdagabb országban, ahol az egy főre eső termelés értéke nagyobb, hasonló arányú költés esetén is magasabb színvonalú szolgáltatásokra számíthatunk.
Egy szegényebb uniós országban, mint amilyen Magyarország is, relatíve nagyobb szeletet kell kivenni a közösből ahhoz, hogy a szolgáltatási színvonal megközelítse a tehetősebb országokét. A különbségeket némileg csökkenti, hogy a szerényebb összegből gazdálkodó országokban alacsonyabbak a fizetések és az árszínvonal is. Az adott ország lehetőségeit jól leírhatja az egy főre eső termelés értéke.
Az adatokon jól látszik, hogy Magyarország nem egy gazdag ország. Jól meg kell fontolnia, hova teszi a pénzét. Az Eurostat legfrissebb elemzéséből nemcsak az derül ki, mire mennek el az adóforintjaink, de az is, hogy más országok mit csinálnak másképp.
Van gazdagabb és szegényebb ország is, ahol arányaiban kevesebb vagy több pénzről dönt az állam. A környékünkön például Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában is jóval kisebb arányban használja fel az állam az ország által megtermelt pénzt. Szlovéniában és Ausztriában viszont többet költenek a központi költségvetés terhére, mint itthon.
Magyarországon a GDP közel felét költi el az állam, alig többet az európai átlagnál.
De ebbe beletartoznak azok a jóléti államok is, ahol nemcsak az állami szolgáltatások színvonala, de a különböző segélyek, támogatások összege is jóval magasabb, mint nálunk.
A Magyarországhoz közelebb lévő és közvetlenül velünk versengő országok többségében, például Romániában lényegesebb kisebb arányban osztják újra a megtermelt vagyont. Ezek az országok gyorsabban is növekedhetnek Magyarországnál.
A kiadási szerkezetet nézve Magyarország több területen is lényegesen többet költ, mint az európai átlag.
Ez igaz például a közszolgáltatásokra, de a rekreációra, a sportra és a kultúrára is.
A gazdasági támogatásokra kiadott összeg is jelentős, leginkább különböző közlekedési vállalatok kapják meg ezeket a pénzeket. Amikor például vonatjegyet veszünk, gondoljunk arra, hogy a GDP 3,7 százaléka a hazai közlekedés támogatására megy el.
Az idei és a nemrég nyilvánosságra került, a parlamentben ezekben a napokban megvitatott 2016-os költségvetés sem hozott lényeges változást a fenti 2013-as számokhoz képest.