Láttunk már brókert, ez a kőgazdag emberek világa – mondta a közrádióban Orbán Viktor, akit a Questor bedőléséről kérdeztek. A miniszterelnök szerint nem szabad hagyni, hogy a más vagyonát eltüntető brókerek megússzák. Ezt mondta március 7-én is, amikor a Buda-Cash ügye volt aktuális. Csütörtökön a rendőrség 3 embert állított elő, köztük Tarsoly Csabát, a Quaestor-cégbirodalom vezetőjét. Akinek addig volt ideje arra hogy új vezetőt találjon: egy középfokú végzettségel sem rendelkező, börtönviselt közmunkást. Ebből később visszatáncolt, és bejelentette, hogy ismét átveszi a cég irányítását.
Orbán Viktor szerint szó sem volt a Questor-ügyről, amikor a Buda-Cash bedőlése miatt úgy döntött: ha van állami pénz brókercégeknél, azt ki kell venni. A kormányfő lépését magyarázta Lázár János miniszter is, mondván, Orbán Viktor az egyszerű életösztönre hagyatkozott. Giró-Szász András államtitkárral tartott sajtótájékoztatójukon többször megismételték, a kormányfő a Buda-Cash botrány február végi kirobbanása utáni héten, a március elejei kormányülésen döntött erről.
Ám az M1 Híradója szerint a Buda-Cash-ügy kirobbanásának másnapján, a február 25-én tartott kormányülésen - nem pedig március 4-én - utasította Orbán Viktor a minisztereket, hogy vizsgálják meg, van-e pénz kockázatos helyeken, és ha igen, azokat vegyék ki.
A miniszterelnöki utasítás tehát két héttel a Quaestor-ügy kirobbanása előtt történt. Ez azért fontos, mert a csütörtöki tájékoztatón Lázár János és Giró-Szász András is arról beszélt: sem Orbán Viktor, sem a kormány nem volt bennfentes információk birtokában.
Kartellgyanú miatt elutasította az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakasza építésének magyar kérelmét az Európai Bizottság. Az autópályát elvileg öt építőipari cég építené (köztük a Közgép és a Strabag is), azonban az EB szerint gyanúsan magasak a beruházás költségei: a 30 kilométeres távon átlagosan 4 milliárdért épülne egy kilométer autópálya. Igaz, az egységnyi hosszra vetített adat megtévesztő, a költségeket ugyanis egy Tisza-híd is megdobja. Az autópálya építését eredetileg az EU is finanszírozta volna, azonban a mostani döntéssel megvonták a támogatást a projekttől.
Magyarország várhatóan nem nyújtja be újra jóváhagyásra az Európai Bizottságnak a szakasz megépítésére vonatkozó projektet. Jakub Adamowicz, a Bizottság regionális fejlesztésért felelős szóvivője szerint a kérelmet Magyarország 2013 végén nyújtotta be, de a Bizottság sosem hagyta jóvá. „Magyarország visszavonta, miután a bizottság aggodalmainak adott hangot a magas költségek miatt” – mondta ki a szóvivő.
Múlt hét vasárnap debütált a kötelező boltzár. A Parlament februárban fogadta el a nagyobb üzletek kötelező vasárnapi zárvatartásáról szóló törvényt, a jogszabály március 15-én lépett életbe. Az Origo úgy tapasztalta, az új törvényt egyelőre kevéssé érezték meg a vásárlók.
A boltzár sokkal inkább aggasztja a boltok alkalmazottjait, különösen a diákmunkásokat, akik közül több ezren dolgoztak hétvégenként.
Lázár János a törvény további szigorítását javasolta. „Minden olyan lépést érdemes támogatni, amely csökkenti azok számát, akiknek vasárnap dolgozniuk kell. Magyarországon 4 milliónyian dolgoznak, és közülük egymilliónyian vasárnap is, ami nagyon sok” – mondta.
412 ember munkahelye került veszélybe Dunaújvárosban. A Triumph szerdán bejelentette: mérlegelik, hogy eladják magyarországi telephelyüket. Ami biztos, hogy augusztusig egy 170 munkást érintő átalakítást terveznek. Ennek az eredményétől függ, mi lesz a többi munkahely sorsa. A magyar mellett még két osztrák gyárat is érint a vállalat leépítése. A felsőőri (Oberwart) gyár teljesen leáll, és többen elveszíthetik a munkájukat Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) is. A német székhelyű Triumph a világ egyik legnagyobb fehérneműgyártója.
A pénzváltóknak is kötelező lenne az online pénztárgépek használata. Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára szerdán azt mondta, megállapodtak a Magyarországi Pénzváltók Országos szövetségével, ők maguk kérték, írják elő nekik az online pénztárgépek használatát.
Az államtitkár szerint a döntés erősíti a pénzügyi szektor, a pénzügyi szolgáltatások állami felügyeletét és ellenőrzését, valamint elősegíti a fogyasztók védelmét. Az online pénztárgépek bevezetése könnyebbé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank felügyeletet gyakoroljon a pénzváltók felett is.