Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Orbán Viktor pontosan tudja, mit tett a Fidesz eddig a magyar gazdasággal, és azt is tudja, mi következik, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján elég nyíltan beszélt ezekről a kérdésekről. A miniszterelnök már nagyon régen csak baráti vagy semmilyen közönség előtt beszél (példa az évértékelők vagy a péntek reggeli Kossuth rádiós interjúk), alapvetően a Fidesz választóinak. A MKIK rendezvénye nem ilyen volt.
A MKIK alapvetően közel áll a kormányhoz, több projektben, például a szakképzés átalakításában vesznek részt. De nem kritikátlanok, a kormány Parragh László kamaraelnök megnyitójában kapott hideget-meleget, bár azért főleg meleget. Az ötszáz fős hallgatóságot pedig vállalkozók, gazdasági szereplők alkották. Ennek Orbán Viktor teljes mértékben tudatában is volt, ezt jól jelezte, amikor egyik érvét a „pártszimpátiától függetlenül mind látjuk” kitétellel vezette fel.
A miniszterelnök beszédéből ezért nagyrészt hiányoztak a szavazóknak szánt lelkesítő szólamok, dakota közmondások, aforizmák, hasonlatok és az ellenzéknek bevitt oldalvágások. Meglehetősen nyíltan beszélt viszont a gazdasági összefüggésekről, és abból, amit elmondott, úgy látszik, tökéletesen tisztában van azzal, hogy az elmúlt évek intézkedéseinek mik a hozadékai, mik a hátrányai, és milyen további lépéseket terveznek.
A gazdaság legnagyobb problémája, hogy a Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja (nhp) nélkül a vállalati hitelezés csökkent volna az elmúlt évben, véli a miniszterelnök. Azt is elmondta, hogy a jegybank nem folytathatja a végtelenségig az nhp-t, a bankoknak növelniük kell a hitelezési tevékenységüket. Ezért csökkenti a kormány a bankadót, cserébe, ahogy az Erstével kötött megállapodásban szerepel (bár a bank nevét Orbán Viktor azonnal visszaszívta), intenzívebb hitelezést várnak el. „Tűzszünetet kötöttünk a bankokkal, ami reméljük tartós béke lesz” – mondta.
Orbán Viktor szerint az elmúlt évek egyik sikeres reformja a rezsicsökkentés és a bankelszámoltatás, mivel ezek fogyasztás-, és ezáltal gazdasági növekedést okoztak. Vagyis a gazdasági növekedés (legalábbis részben) a bankrendszerből és a közszolgáltatókból kisajtolt pénzből valósult meg. A miniszterelnök nem mondta, hogy újabb rezsicsökkentésre készülnének, újabb bankelszámoltatásra pedig nincs lehetőség. A bankokadót viszont csökkentik, a bankokkal békét kötnek.
Orbán Viktor beszélt arról, mennyire fontosak az uniós források. És, tegyük hozzá, ezúttal beszéde csak nyomokban tartalmazott unióellenes retorikát („Európában nagyobb a becsülete a vitának, mint a munkának”), szabadságharcot pedig nyomokban sem. Elismerte viszont, hogy trükköztek az uniós támogatásokkal (a trükk szót visszavonta, és azonnal óvatosságra cserélte): 500 milliárd forinttal túlvállalták magukat, arra számítva, hogy úgyis lesznek olyan beruházások, amik nem valósulnak meg, viszont így biztosan le tudják hívni a teljes rendelkezésre álló keretet. Ezzel vállalták azt a kockázatot, hogy ha az uniós keretnél több beruházás valósul meg végül, akkor azokat a költségvetésből kell finanszírozni.
Bevezető előadásában Parragh László a gazdasági eredmények, a kormány, Orbán Viktor személyes teljesítménye és az együttműködés ünneplésén kívül azért számos kritikai megjegyzést is mondott:
Amíg a kamaraelnök a tennivalókat sorolta, Orbán Viktor serényen jegyzetelt, a papírjait rendezte, aztán a tollát szitálta a két ujja között, vagy, mert alig várta, hogy válaszolhasson, vagy, mert nem tudta, mit fog válaszolni.
A felvetések nagy részére ugyanis nem kapott választ Parragh László. Adócsökkentést annyit ígért a miniszterelnök, hogy 2016-tól nő a családi adókedvezmény két gyerek után (ezt eddig is tudtuk), és elmondta, hogy szerinte a forgalmat adóztatni igazságosabb, mint a jövedelmet (ezt is tudtuk: „A jó jövedelemadó nulla százalékos” – mondta most). Emlékeztetett rá, az online kasszáknak és az ekaernek mekkora szerepe van az áfacsalások visszaszorításában (ez sem volt újdonság).
Parragh László azt sem tudta meg, mitől fognak itthon maradni a munkavállalók, azt meg pláne nem, hogy mitől fognak hazajönni azok, akik már külföldre mentek.
Azt viszont elismerte Orbán Viktor, hogy az ART újragondolásra szorul, az Államreform Bizottság ezzel is foglalkozni fog, ott az Iparkamara is elmondhatja a véleményét. Ami a NAV-ot illeti, a miniszterelnök szerint is fontos a jó viszony az adózókkal, de az már kevés, „nem lelkizni kell, eredményekre van szükség”. A végcél tehát egyrészt az adózás egyszerűsítése, és az, hogy a jó adózók minél kevesebbszer kerüljenek egyáltalán kapcsolatba a NAV-val, minél kevesebbszer ellenőrizzék őket. Emellett a lehető legtöbb embert ki kell vonni az adóbevallási kötelezettség alól.
Az előadás után, kérdésre válaszolva a miniszterelnök elmondta, ha rajta múlna, megszüntetné a cafeteriát. „Nem vagyok közgazdász, vállalkozó meg végképp nem. Az egyszerű dolgokhoz vonzódom” – mondta. De mivel az emberek szeretik, és a tavalyi átalakítás a gazdaságnak (a turizmusnak) és „a magyar népléleknek is megfelel” várhatóan a rendszer marad olyan, amilyen most.
