Valószínű, hogy Görögország csak akkor tudja kifizetni június 30-án az IMF-nek azt a 1,5 milliárd eurót, amivel tartozik, ha a Bloomberg elemzőinek igazuk van, és Athénnak minden külső segítség nélkül van ennyi pénze.
Az újabb hitelt a görögök akkor sem fogják időben megkapni, ha még az IMF-határidő előtt meg tudnak egyezni a hitelezőkkel.
A megállapodást ugyanis jóvá kell hagynia a görög törvényhozásnak, sőt az eurócsoport tagállamai közül is többnek, például a németnek. A Bild.de vezető német kormánypárti politikusokat idézve már korábban arról írt, kizárt, hogy Berlinben rohamtempóban, esetleg egy-két nap alatt szavazzanak egy legalább hétmilliárd eurós megállapodásról.
A németek tehát nem fognak kapkodni. Az ráadásul enyhén szólva kérdéses, hogy Alekszisz Ciprasz egyáltalán keresztül tud-e vinni a görög törvényhozáson egy olyan megállapodást, aminél enyhébbre mondta azt a saját pártjának és koalíciós partnerének több képviselője, hogy nem szavazza meg. A Szirizának önmagában nincs többsége a törvényhozásban, a Független Görögökkel együtt is csak 12 képviselővel van többjük, mint az ellenzéknek.
Van rá esély, hogy a kormány ugyan elveszti a szirizás képviselők egy részét, és akár a koalíciós partnert teljesen, de ellenzéki szavazatokkal át tudja vinni a megállapodást. Ez valószínűleg kormányválsághoz és előrehozott választásokhoz vezetne.
Egyszóval még ha (és ez egyelőre nagy ha) a görög kormány meg is tud állapodni a hitelezőivel, pénzhez akkor sem jut a hó végéig. De mi lesz, ha saját zsebből nem tudja kifizetni az IMF-et? Államcsőd?
Vannak azért kiskapuk, amikkel Athén gyorsan pénzhez juthat, emlékeztet az Open Europe kutatóintézet igazgatója, Nina Schick. Az egyik legkézenfekvőbb, ha
az Európai Központi Bank (EKB) engedélyezi Görögországnak, hogy rövid lejáratú állampapírokat bocsásson ki még körülbelül 2 milliárd euró értékben.
Ezeket a görög bankok megvennék, a kormány pénzhez jutna.
Az EKB úgy is segíthet, ha még július előtt kifizeti Görögországnak azt az 1,9 milliárd eurót, amivel görög állampapírok eladásából tartozik.
De még ha az EKB nem segíti ki Görögországot, akkor is messze az államcsőd.
Az IMF-fel szemben még soha egyetlen állam sem ment csődbe,
pedig már nagyon sok országgal előfordult, hogy nem fizetett időben. Az mondjuk igaz, hogy fejlett országgal még sosem történt ilyen, jelenleg csak Zimbabwénak van hátraléka, régebben pedig olyan országoknak sikerült bekerülniük ebbe az illusztris klubba, mint Afganisztán, Jugoszlávia és Szomália. (Az IMF például ebben az anyagban mutatja be a késedelmes kötelezettség intézményét.)
A Valutaalap a 80-as évek végén és a 90-es évek elején szigorított a késedelmes kötelezettségekkel kapcsolatos szabályain. Ennek egyik eleme volt, hogy megelőző jelleggel elkezdte szigorúbb feltételekhez kötni a kölcsönöket.
Mi történik tehát, ha Görögország június 30-ig nem fizet az IMF-nek? Az első egy hónapban semmi.
Az IMF késedelmes kötelezettségekkel foglalkozó szabályai szerint a szervezet egy hónapos türelmi időt ad.
Ha ez lejárt, Christine Lagarde IMF-vezér értesíti az igazgatóságot, hogy Görögországnak késedelmes kötelezettsége van. A késedelem csak ekkor válik hivatalossá.
Ha Görögország az egy hónapos türelmi időben fizet, akkor tényleg semmi nem történik, leszámítva az ország jó hírén esett csorbát. Ha Görögország a piacról finanszírozná magát, elveszne iránta a bizalom, államadósságát csak drágábban tudná megújítani. Mivel Athén már most képtelen a piacról pénzt szerezni, az egész se nem osztana, se nem szorozna, véli elemzésében Raoul Ruparel az Open Europe-tól.
Az, hogy Athénnak késedelmes kötelezettsége van az IMF felé, még nem jelentené, hogy csődben van. Viszont a szabályzat szerint a szervezet megszüntetne mindenféle együttműködést Görögországgal.
Amikor Görögországnak hivatalosan késedelmes kötelezettsége keletkezik az IMF-fel szemben, akkor elvileg az eurócsoporttól kapott kölcsönök vonatkozásában is csődben lévőnek lehet tekinteni. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközzel (EFSF) kötött szerződés ezt mondja ki, bár az is szerepel benne, hogy az EFSF nem köteles a csőd tényét kimondani.
Ezen a ponton az EFSF-en és az eurócsoport tagjain múlik, hogyan lépnek fel Görögországgal szemben, csődöt jelentenek-e az adósság egészére vagy egy részére.
Ami a magánkézben lévő görög adósságot illeti, a 2012-es adósságátstrukturálás során olyan záradékokat kaptak, amik szerint csak akkor kell Görögországot rájuk nézve csődben lévőnek tekinteni, ha Athén már az IMF-fel és az EFSF-fel szemben is csődben van.
Az Európai Központi Bank (EKB) kezében lévő görög kötvények csődzáradékairól nem tudni, életbe lépnének-e ebben a helyzetben.
Az viszont valószínű, hogy az EKB nem nyújtana több segítséget a görög bankoknak.
A legoptimistább forgatókönyv tehát az, hogy Görögország még június vége előtt meg tud egyezni a hitelezőivel. A megállapodás ugyan nem megy át időben a görög és/vagy a német törvényhozáson, de az EKB kisegíti Athént, vagy Athén saját zsebből tudja állni a cechet, fizetnek az IMF-nek, és valamikor júliusban hozzájutnak az újabb hitelhez.
A legrosszabb forgatókönyv pedig az, amely szerint nem lesz megegyezés június végéig, sőt később sem, a görögök nem fizetnek az IMF-nek, és lassan elindulnak az államcsőd felé vezető, legalább egy hónapos úton.