Nincs jó hírünk a nyugdíjas éveire

A magyar nyugdíjasok sokkal elégedetlenebbek saját életminőségükkel, mint az áltagos európaiak. A 65-74 éves korosztályban csak a bolgárok látják a magyarokénál is borúsabban az életüket. A 75 évnél idősebb magyarok mindössze 7,8 százaléka értékelte jónak az egészségi állapotát, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal.

Az adatok elkeserítőek, ha figyelembe vesszük, hogy a magyar nyugdíjasok egészségügyi célú kiadása kiemelkedően magas európai összehasonlításban, miközben kultúrára, öltözködésre vagy akár étteremre jóval kevesebb jut – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító elemzéséből.

Nincs nagy jólét

A CIG Pannónia elemzése szerint nem csak a fiatalokhoz, de európai társaikhoz képest is rosszabbnak érzékelik általában az életminőségüket a magyar nyugdíjasok: a 65-74 évesek a 0-tól 10 pontig terjedő skálán 5,9-re értékelik szubjektív jólétüket, az európai átlagnyugdíjas ezzel szemben 7 pontot ad a jólétére.

Forrás: Vinoth Chandar/Flickr

A kor előrehaladtával az élettel való szubjektív elégedettség ráadásul folyamatosan csökken,

74 év felett már csak 5,6 pontos átlaggal értékelik a magyarok.

Minden harmadik nyugdíjas nehezen látja el magát

Az életminőség értékelése nem független az egészségi állapottól sem. A magyarok szubjektív értékelése minden korosztályban rendre elmarad az európai átlagtól. A 65–74 éves magyarok mindössze 16 százaléka a 75 événél idősebbek 7,8 százaléka érzi úgy, hogy jó, vagy nagyon jó az egészségi állapota. Ezzel szemben az Európai Unió 28 tagállamban a nyugdíjasok 37 százaléka érzi jónak egészségi állapotát.

Forrás: Creaturesareteachers.co.uk

Az életkor előrehaladtával a mindennapi tevékenységeket korlátozó problémák is gyakoribbak: a mozgás korlátozottsága a 60-74 évesek harmadát, és a 75 év felettiek kétharmadát érinti. Mindez az önellátás képességét is befolyásolja: a 65 év felettiek 29 százaléka korlátozott legálabb egy, önellátással kapcsolatos tevékenységben. Például nem tud felkelni az ágyból, vagy nem tud önállóan étkezni.

A magyar nyugdíj magas?

Az életminőség megítélése természetesen nem független a nyugdíjtól és a fogyasztás színvonalától sem. Európában az olasz, a lengyel, a holland, a finn és a portugál mellett a magyar állami nyugdíjrendszer alkalmaz legkevésbé a nyugdíjakat egyenlősítő mechanizmusokat, így nincs olyan drasztikus eltérés az aktív kori keresethez képest. Hazánkban a kereseti rangsor közepén elhelyezkedők ennek köszönhetően nyugdíjba vonulásukkor ma átlagosan a korábbi keresetük 94 százalékát kapják meg.

Zagyvaparti idősek otthona Fotó: Polyák Attila - Origo

Az alacsonyabb életszínvonalból adódóan azonban a nyugdíjaskor fogyasztási színvonala elmarad az európai átlagtól.

Kultúrára és szórakozásra például mindössze 5134 forint jut havonta,

ruházatra és lábbelire még ennyi se, mindössze 1769 forint, a legkevesebb pedig étteremre és szálláshelyre, 1424 forint.

A rosszabb egészségi állapotból adódóan ugyanakkor a magyarok többet költenek egészségükre, főként a gyógyszerekre: 7657 forintot havonta.

Nő a nyugdíjban eltöltött idő

A mai magyar nyugdíjrendszer az aktív évekhez képest még relatív biztonságot nyújt, a társadalom elöregedése, a nyugdíjasok arányának növekedése azonban már középtávon is jelentős terhet ró az ellátórendszerre. A magyar férfiak átalagosan 14,5, a nők 18,4 évet töltenek nyugdíjban – ez mindkét nem esetében 1,5 évvel több, mint 10 évvel korábban.