Vegyen állami földet, amíg még megteheti

Fadd, 2015. október 8. Kombájn aratja a kukoricát Fadd-Dombori határában 2015. október 8-án.

A kormány döntött az állami földek nagy részének eladásáról. Az árverések november 16-án kezdődnek. A földek nem lesznek olcsók, hiszen a piaci ár felett 10 százalékról indulnak az árverések, de így is érdemes lesz licitálni - meg is mutatjuk, mennyire megéri ma földet venni Magyarországon. Ráadásul a várhatóan nagyon olcsó hitel miatt szinte kockázatmentesen lehet befektetni most a mezőgazdaságba. A jelenlegi bérlők lépéselőnyben vannak, de akár az utcáról is be lehet esni az árverésekre. 

A kormány döntött az állami földek nagy részének eladásáról, amelyből összesen 300 milliárd bevételt vár. A földekre szinte bárki licitálhat, aki az adott földterület környéken (20 kilométeren belül) lakik, és földművesnek számít.

A képesítést pedig egy néhány hetes tanfolyammal is meg lehet szerezni.

A díja sem kifizethetetlen összeg: 240 ezer forint.

Biztos befektetés lett a termőföld Forrás: AFP

Tőke kell már a részvételhez is

Attól függően, hogyan alakulnak a földterületek árai, valószínűleg csak a legjobb földeknél lesz tolongás, mert a megyei és területi átlagár plusz 10 százalékról indulnak a licitek. Az átlagnál rosszabb minőségű földek iránt tehát valószínűleg nem sokan érdeklődnek majd, míg a jobb területeket elviszik a tőkeerős gazdák.

Kombájn aratja a kukoricát Fadd-Dombori határában, 2015. október 8-án. Forrás: MTI/Kiss Dániel

Van még néhány feltétel ugyanis, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy valaki licitálhasson a földekre. Egy magánszemély például maximum 350 hektárt vehet, amelyet a vásárlás után 20 évig nem adhat el. Ezen túlmenően csak magyar állampolgárok és természetes személyek vehetnek részt az árveréseken, nekik pedig

be kell fizetniük az árverési biztosítékot és a regisztrációs díjat.

Az előbbi a földdarab kikiáltási árának 10 százaléka, amit csak az árverés után, 8 napon belül kaphatnak vissza. Utóbbi (a regisztrációs díj) árverési naponként 30 ezer forint, és nem jár vissza.

KAPCSOLÓDÓ rendelethttp://kozlony.magyarorszag.hu/hivatalos-lapok/cc62f6add2e88ded58a438fb6bd751ee8b19a2cf/dokumentumok/e26f926162ed7fe25f5cfd234dbf84f6585e360f/letoltes

Hitelből is nagyon megéri

Úgy tűnik, az sem feltétlenül lesz akadály ugyanakkor, ha valaki nem rendelkezik megfelelő tőkével. Lázár János arról számolt be csütörtökön, hogy a Magyar Fejlesztési Bank összesen 150 milliárd forintos hitelkeretet biztosít.

A maximum húszéves futamidejű kedvezményes hitel kamata 1,95 százalék lehet.

A kölcsön összege minimum 3 millió, maximum pedig 300 millió forint. A bérlőktől csak 10 százalékos, míg mindenki mástól 20 százalékos önerőt kérnek.

Ha viszont tényleg lehet majd ilyen olcsón hitelt kapni, akkor igazából bárkinek megéri földet venni. Még ha nem is műveli meg valaki a területet, csak rendben tartja azt, és felveszi a hektáronként járó uniós pénzeket, akkor is többet nyer, mint a hitel kamata, amelyet a vásárlás érdekében vett fel.

Termőföldek átlagos eladási árai járásonként Forrás: OTP Termőföld Értéktérkép 2015

Kiszámoltuk, mekkora hozama van a földterületnek, ha annak tulajdonosa semmi mást nem tesz, mint évente kétszer rendbe teteti (felszántatja) azt, és benyújtja igényét a hektáronként járó 70 ezer forintos területalapú támogatásra. (A számítás során évi 20 ezer forintos művélési költséggel számoltunk, és beletettünk minden egyéb költséget, amit az állami föld megvásárlása jelent.)

A föld árához képest mekkora hozamot lehet elérni, ha csak a támogatást vesszük fel, és évi 20 ezer forintot költünk a terület rendbetételére Forrás: Origo

Külön oszlopban azt is szerepeltettük, hogy mekkora ez a hozam, ha a vásárláshoz még le kell tenni egy 240 ezer forintos díjért megszerezhető aranykalászosgazda-vizsgát is.

Természetesen a hozam a táblában szereplő értékeknél magasabb is lehet, ha valaki be is veti a területet, és annak eladásából bevétele keletkezik.

Nagyok az eltérések az árakban

Egyelőre sok azonban a kérdőjel is. A napokban megjelent árveréseket szabályozó rendelet szerint

a földek kikiáltási árai a megyei és területi ár +10 százalék lehetnek.

A Vidékfejlesztési Minisztériumtól megkérdeztük, hogy pontosan hogyan számolják majd ezt ki, de eddig választ nem kaptunk. Nem mindegy például, hogy megyei vagy helyi átlagárral számolnak, hiszen óriási különbségek vannak az országban az egyes földterületek forgalmi értéke között. Akár adott megyén belül is előfordulhatnak hektáronként milliós eltérések.

A bérlő előnyben van

Könnyű a dolguk ugyanakkor azoknak, akik a földeket már legalább 3 éve bérlik az államtól, hiszen elővásárlási joguk van. Nekik nem kell licitálni, elég, ha az árverés után jelzik igényüket, és a legmagasabb licitet kifizetve övék lehet a föld.

Munkagépek dolgoznak a kukorica betakarításán Forrás: MTI/Kiss Dániel

Alig licitálhat majd valaki

Bár a fentebbiek alapján érdemes licitálni a földekre, könnyen előfordulhat, hogy kevesen harcolnak majd a területekért, mivel csak helyi lakos (a földterület legfeljebb 20 kilométeres körzetében élő) földműveseknek nyitott a lehetőség, akiknek ráadásul egy nagyobb összeget is le kell tenniük az asztalra minden egyes földterület után.

Akinek elővásárlási joga van, az pedig maximum azért mehet el az árverésekre, nehogy érvénytelen legyen az egész, és ne veszítse el a lehetőséget a föld megvásárlására. De a legmagasabb licitet nem ő fogja adni, hiszen elővásárlási jogával az eredmény kihirdetése utáni 8. napig élhet.

Ekkor a legmagasabb licitált áron el is viheti a földet.

Forrás: AFP/Jean-Francois Monier

Ráadásul a fenti hozamszámításunk alapján az is látszik, hogy nagyon megéri még hitelből is megvenni a földet (míg a kamat az eddigi hírek alapján maximum 2-2,5 százalék lesz, a hozamok 3 százalékról kezdődnek). Tehát borítékolható, hogy akinek elővásárlási joga van, az élni is fog vele.