Az Európai Központi Bank statisztikái alapján Európában a finnek jutnak a legolcsóbban hitelhez, ha lakást szeretnének vásárolni, 2015 júniusában 1,44 százalék volt az átlagos hitelköltség mutató náluk. A másik végletet Bulgária képviseli, euró alapon 6,66 százalék, a nemzeti valuta, leva alapon 6,27 százalék a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója.
Magyarország csak egy hellyel előzi meg a bolgár kamatszintet,
nálunk a második legdrágább az lakáscélú finanszírozás költsége, írja közleményében az Otthon Centrum Hitel Center.
A szomszédos országokban mindenhol kedvezőbbek a lakáshitelek kondíciói, a legközelebb a horvát ajánlatok állnak a magyar költségszinthez, 5,46 százalékkal, a legtávolabb pedig az ausztriai kamatszintek vannak, az EU átlagnak megfelelő 2,48 százalékkal.
„A magyar hitelköltségek értékelésénél nagyon fontos az átlagos szót kiemelni” – mondta Bánfalvi László, az Otthon Centrum Hitel Center ügyvezető igazgatója. – „A jelenlegi banki ajánlatokban találunk már lakáshitelt 3,64 százalékért, vagy speciális esetben 3,38 százalékon is. Az 5 százalék alatti kamatok, változó kamatozással nem számítanak különlegesnek, akár általánosnak is mondhatjuk. Ugyanakkor a 10 vagy 15 évre fix kamatozású hitelajánlatok kamatai magasabb szinten, 6,6 – 6,9 százalék körül mozognak.”
Jelentős csökkenés a magyar átlagos hitelköltség mutatóban a lakáshitelek piacán nem várható a közeljövőben, különösen annak fényében, hogy az MNB-nél nem várható további jegybanki kamatcsökkentés. A hitelköltségek csökkenése ellen hat az is, hogy
az idei második negyedévben ismét emelkedés indult a nem teljesítő hitelek aránya a lakossági hiteleknél,
az arány az MNB adatai szerint 16,6 százalék. Ez magasabb kockázatot jelent a bankok számára, amit a magasabb kamatfelárban kompenzálnak.
Bár a magyar alapkamat historikus mélyponton van, még ez is sokkal magasabb, mint az EKB 0,05 százalékos alaprátája. A különbséget viszont az alapkamat feletti kamatfelárak szintje mutatja meg. A szomszédos országok közül egyedül Horvátországban magasabb a kamatfelár. Az ausztriai, az euró övezeti átlag, valamint a román kamatfelár az egyik legalacsonyabb. A magas magyar kamatfelár mögött a már említett nagyobb kockázatok húzódnak meg.
A Világbank adatai szerint Ausztriában a nem teljesítő hitelek aránya a teljes hitelezési szektorban 2014-ben 4 százalék körül mozogott,
és Szlovákiában is 5,3 százalékot tettek ki, míg idehaza 15,3 százalék volt ez a mutató.
Bár a lakáscélú hitelek költségszintjét tekintve lehet, hogy Magyarország sereghajtó, egy átlagos, városi, 55 négyzetméteres lakás hitelből finanszírozott megvásárlása Magyarországon, illetve a szomszédos országokban, a helyi lakásárakat és átlagjövedelmeket figyelembe véve, ugyanakkora terhet ró a magyar átlagpolgárra, mint a szlovákiai vagy ausztriai szomszédokra.
Egy főre jutó, városi környezetben jellemző havi átlagfizetést figyelembe véve, az adott ország átlagos városi lakásárait alapul véve,
egy átlag magyarnak 7,8 éven keresztül kell a fizetését félretennie egy 55 négyzetméteres városi lakás megvásárlásához.
Ez a szint alig marad el az ausztriai, vagy szlovéniai értéktől. Emögött az áll, hogy bár a szlovén fizetések kétszerese, az osztrák fizetések pedig négyszerese a magyar átlagnak, Magyarországon a legalacsonyabbak az ingatlanok árai.