A z generációnak már lételeme lesz a távmunka

Man sitting on sofa working on laptop, boy sitting next to him pointing remote control

A magyar vezetők többsége tart a távmunkától, azonban a Z-generáció magasan iskolázott tagjai elvárják majd a rugalmasságot a munkahelyükön. Még a GDP-t is felpörgetné a kötetlen munkaidő, ehhez azonban hiányzik a kulcs a kultúránkból: a bizalom. Szakértő segítségével vizsgáljuk a távmunka lehetőségeit Magyarországon.

Egyre nagyobb az igény

„Amerikában és Nyugat- Európában ma már 30-40 éves trend a távmunka, míg Magyarország erősen le van maradva, pedig a magasan képzett fiataloknak egyre fontosabb érték a rugalmas munkahely.

A kétezres évek óta nem nőtt a távmunkások száma az országban, bár a technikai adottságok megvannak, a munkaszervezési és gondolkodásbeli problémák komoly akadályt jelentenek”

- mondta Breiner Ildikó távmunkaszakértő az Üzletrésznek. Bár a magyar vállalatok többsége tájékozatlan és elutasító a távmunkával szemben, egyre nagyobb rá az igény.

A z generáció tagjai (akik az kilencvenes évek végén születtek) 5-10 éven belül a munkaerőpiacra lépnek. Ők várhatóan erősen szorgalmazni fogják a tablethez, telefonhoz köthető munkavégzési formát. A startupvilágban is fontos a rugalmasság és a digitális technológia, ezért a startupközösségek abszolút távmunkára törekszenek. Eközben egyre több olyan munkakör jön létre, amely megköveteli a szabad mozgásteret, akár országokon átívelően. Egy autóösszeszerelő csarnok esetében persze nem merül fel a téma, de a jövőben több vállalat lesz kénytelen vállalni a távmunkát.

A magasan képzett fiatalok elvárják a rugalmasságot a munkahelyükön Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

A gazdaságnak is jót tenne

Nehezíti a távmunka népszerűsödését, hogy mindenki mást ért rajta. Jogi értelemben akkor beszélünk távmunkáról, amikor távmunkaszerződést köt a munkáltató és a munkavállaló, és szigorúan megszabják a munkavégzés feltételeit. Sokkal általánosabb azonban az a vélekedés, hogy minden, a munkáltatótól (irodától) távol, rugalmas munkaidőben, infokommunikációs eszközzel végzett munka távmunkának tekinthető, a szerződés jellegétől függetlenül.

Ma a távmunka már nem is annyira forma, mint szervezési módszer.

Olyan területeken, mint az online markering vagy a programozás, automatikusan kialakul, így nem is távmunkaként tekintenek rá. „Ha egy cég sikerrel működteti ezt a rugalmasságra és bizalomra épülő módszert, a munkaadó és a munkavállaló is profitálhat belőle. Sőt nemcsak az egyes vállalatokra, hanem a magyar gazdaság egészére is pozitív hatással lehet. Az ember a legnagyobb érték egy vállalatban, és az elégedett munkaerő a kulcs a termelékenység növekedéséhez. Ennek a belátása komoly hiányosság az itthoni vállalati kultúrában” – véli a szakértő.

Bíznunk kéne egymásban

Breiner Ildikó szerint a bizalom hiánya olyan társadalmi probléma, amely hátráltatja a távmunka elterjedését Magyarországon. Munkaadói oldalon a leggyakoribb aggály az adatbiztonság, illetve, hogy nincs lehetőség ellenőrizni a kollégákat.

A távmunka magával hoz egy új nézőpontot, amely szerint nem a munkával töltött idő számít, hanem az elvégzett feladatmennyiség. Magyarországon azonban ennek egyáltalán nincs kultúrája,

a vezetők akkor hiszik el, hogy valaki jól dolgozik, ha a munkahelyén tölt minimum napi nyolc órát. Persze ez kétoldalú dolog, hiszen a beosztottak részéről is erős fegyelem és munkamorál kell. A bizalom nemcsak távmunka esetén, hanem egyébként is alábecsült gazdasági tényező nálunk. A szakértő Francis Fukuyama politikai közgazdász gondolatait idézte, miszerint egy ország gazdasági fejlettségét önmagában is javítja, ha magas az emberek általános bizalmi szintje egymás iránt.

Van, aki visszavágyik az irodába

Előfordul, hogy visszavágynak a hagyományos munkahelyi környezetbe azok, akiknek megadatik a távmunka lehetősége. A nyilvánvaló hátrányokon kívül, mint az elszigetelődés és a magány, más nehézségek is vannak. A távmunkához komoly fegyelem kell: ha az ember elhatározza, hogy egy adott idősávban dolgozik, akkor tényleg dolgozni kell. Ha nem is vagyunk irodához kötve, az elvárásoknak meg kell felelni és tartani a határidőket. Ehhez a saját érdekünkben ki kell alakítani a munkahelyi körülményeket is: rendezzünk be egy dolgozószobát vagy sarkot kényelmes székkel, asztallal és monitorral.

Nehéz elfogadtatni a családdal, hogy otthon bezárkózunk és dolgozunk Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson

A másik komoly nehézség elfogadtatni a családdal, hogy bár otthon vagyunk, becsukjuk magunk mögött az ajtót és a munkára koncentrálunk ahelyett, hogy együtt töltenénk az időt. Fontos ezt megbeszélni velük, mert ha megoldatlan marad a probléma, nagyban csökken a hatékonyság. „Ezek miatt sokan nem is vállalják a távmunkát. Tényleg sokkal nehezebb, mint gondoljuk, ezért érdemes próbaidővel kezdeni. Először próbáljuk ki heti néhány napon, és fokozatosan szokjunk át az otthoni munkára. Ha pedig valaki úgy érzi, hogy ez nem az ő műfaja, nem érdemes erőltetni” – mondta a távmunkaszakértő.

Hatékony, ha jól csinálják

Ahhoz, hogy a távmunka minden előnyét élvezhessük, fontos tisztában lenni néhány problémás kérdéssel. A rugalmasságon kívül olyan értékeket kapcsolunk a távmunkához, mint a hatékonyság a munkavégzés és a költségek szempontjából is, de ezek nem mennek maguktól, hanem tenni kell értük. Hogy ne sérüljön a hatékonyság, emailben vagy telefonon adjuk ki a munkát, és törekedjünk a világos fogalmazásra, különben előfordulhat, hogy nem az elvárásoknak megfelelően készül el egy-egy munka. Arra sem árt felkészülni, hogy

a távmunka nem költségmentes, jó eséllyel beruházásra lesz szükség az informatikai megoldásokhoz.

Ráadásul ideális esetben nem arról van szó, hogy a kollégák sosem találkoznak. „Fontos a munkavállalók elszigetelődésének megelőzése: például személyes találkozók szervezésével, megbeszélések és közösségépítő rendezvények tartásával, aminek szintén vannak költségei” – hívja fel a figyelmet Breiner Ildikó.