Ezek a cégek a késő ’90-es évek techlufijának estek áldozatul. Kiléptek a fényre egy óriási és – ami fontosabb – teljesen új ötlettel, befektetőt is sikerült meggyőzniük, majd egy-két év alatt kilobbant alóluk piac, hírnév és lehetőség. Hogy aztán hamarosan érkezzen egy újabb vállalkozó szellemű csapat, és ezúttal stabilizálja szinte szóról-szóra ugyanazt.
A TaskRabbit házkörüli teendőket szervez ki pici, lokális piacokon. Közkedvelt beceneve a teendők eBaye. A felhasználó posztolja a feladatot és azt, mennyit hajlandó fizetni érte. Ezek után előzőleg letesztelt, apró-cseprő ügyintézést vállaló jelentkezők licitálnak a munkáért. Ugyanezt a „szomszéd segít szomszédnak” szellemű platformot már 1999-ben kitalálta egy MyLackey nevű startup. Élt tizenhat hónapot. Pedig komoly kockázati tőke támogatta.
Első pillantásra a Napster olyan volt, mintha a világ minden lemezboltja kirakott volna egy táblát a kirakatba: "Legyetek szívesek, vigyétek el a teljes készletünket. Ingyen." A felhasználók úgy cserélgették egymás közt az mp3-file-okat, mintha nem lenne holnap, de aztán beütött a jogos mennykő, a szerzői jog körüli procedúrák két év és egy hónap működés után felemésztették a céget. A Spotify már tanult az esetből, a legális streamelést választotta.
A befektetői cápaként ismert Mark Cuban – aki már 12 évesen szemeteszsákokkal üzletelt, hogy összejöjjön a pénz edzőcipőre, gimnazista korában pedig rendezvényszervezéssel, tánctanítással és pincérkedéssel egészítette ki a zsebpénzét – számtalan ötlete közül az egyik, egy internetes audio- és videólejátszó startup annak ellenére vidám történet, hogy végül a későbbi érkező, a YouTube csinált világkarriert és lett a második Google. A Broadcast milliárdossá tette az alapítóit, akik épp hogy a dotcompukkanás előtt értékesítették a startupot a Yahoonak 5,7 milliárd dollárért. A Yahoo egyébként azonnal megfelezte a céget, a Yahoo Platinumra terelte a videós tartalmat, a Yahoo Launchcastra pedig a hanganyagokat.
Éppenséggel ez az a mondat, amelyből soha nem lenne szabad kimaradnia egy üstökösként induló, de 12 év után végelgyengülésben kimúlt magyar fejlesztés, az iWiw nevének: nem Mark Zuckerberg volt az első, akinek eszébe jutott a közösségi networking.
Az angolszász világ azonban két olyan fejlesztőt tart számon a műfaj szellemi atyjaként, akik az indulás pillanatában még egyetemre jártak. Stephan Paternot and Todd Krizelman a Cornellen ismerkedtek meg, ott is csaptak bele a lecsóba 1994-ben – tíz évvel a Facebook előtt. Startupjuk, TheGlobe, 1998-ban lépett tőzsdére, és azonnal rekordot állított fel az első napi forgalomban. A huszonéves alapítók milliomosok lettek. A részvények azonban a dotcom lufi áldozatául estek, 2008-ban pedig felszámolták a vállalatot.
Paul Allen, a Microsoft egyik társalapítója akár családok százezreinek tudott volna segíteni a kuponalapú csoportos vásárlással – kedvező árak, nagy kiszerelés mindenből –, de a 2000-ben alapított Mercato egyetlen év alatt bedőlt. A modell szerint minél többen iratkoztak fel egy termékre, annál olcsóbban kaphatták meg. Az Amazon előretörését azonban nem bírták el. Végül az e-kereskedelmen belül önálló iparág lett a tömeges, ezért jutányos vásárlás. Ha a Mercata ma jelenne meg a piacon, valódi terminátora nem a gigawebáruház lenne, hanem bármelyik kuponos oldal. Ebből az Egyesült Államokban a Groupon és a LivingSocial a legismertebbek, Magyarországon pedig többek közt a Bónusz Brigád, a Veddvelem és a Kuponvilág.