Az orosz válság átrendezi a magyar terveket

palaolaj palagáz hidraulikus törés Kalifornia Lost Hills Monterey Palamező
Hidraulikus töréssel termelnek ki olajat és gázt a kaliforniai Lost Hillsben a Monterey Palamezőn
Vágólapra másolva!
Az ukrán válság és a várható orosz recesszió a magyar gazdaságra is komoly hatással lesz az Origo által megkérdezett elemzők szerint. Szélsőséges esetben Moszkva akár újra fizetésképtelenné válhat, ahogy 1998-ban. Hogyan érint ez minket?
Vágólapra másolva!

Oroszország komoly válságba zuhant, s ennek kiterjedését és mélységét egyelőre még nem is látjuk, mondta Róna Péter az Origónak. A közgazdász szerint, ha Moszkva nem tud zöld ágra vergődni a Nyugattal, akkor egykönnyen nem fog tudni kikecmeregni a válságból. Az Európai Unió és az Egyesült Államok kereskedelmi szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben, Moszkva erre válaszul bizonyos termékekre embargót vezetett be.

Recesszió vár Oroszországra

Ez pedig már érinti a mi exportra épülő gazdaságunkat is. Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető makroelemzője az Origónak azt mondta, hogy sokan már 3-4 százalékos orosz recesszióval számolnak 2015-re. Nem tesznek jót a magas kamatok és az infláció sem – zuhan a rubel árfolyama is –, ráadásul a brutális olajárcsökkenés miatt kieső bevételeket Moszkva megszorításokkal pótolná. Így csökkennek majd a jövedelmek, ez pedig már az orosz importot is érinti. Kondrát Zsolt szerint ezt még a német gazdaság is meg fogja érezni.

Forintgyengülés, hozamemelkedés jöhet

Magyarország GDP-jére tizedekben mérhető hatást fog gyakorolni az orosz recesszió, továbbá hozamnövekedést – az állam drágábban fogja tudni finanszírozni adósságait – és forintgyengülést is hozhat. Kondrát szerint a forintosítás miatt a devizahitelesek már védve lesznek ettől, és a hazai fogyasztást sem fogja jelentősen befolyásolni.

Elzárhatják a csapokat Forrás: Origo

A legrosszabb forgatókönyv szerinte az lehet, ha az oroszok elzárnák a gázt. Ez már nagyon komoly visszaesést eredményezne, akár recesszióba is tolhatná a magyar gazdaságot. Ehhez azonban további szankciók kellenének, amelyek hatására a piacok is megrendülnének, így összeadódnának a különböző negatív hatások. Összességében jelenleg erre mégis kevés az esély.

Naponta tízmilliókban mérhető a kár

A kormány szeptemberben még úgy számolt, hogy az orosz embargó miatt a magyar gazdaság naponta 70 millió forintot veszít. Az MKB makroelemzője szerint ez éves szinten nem éri el a GDP egy százalékát sem, ugyanakkor nem zárta ki, hogy ehhez képest még markánsan romolhat a helyzet.

Mi lesz a magyar exporttal?

A hazai gazdaságot a kivitel húzza, így nagyon fontos, hogy mi történik azokkal a piacokkal, ahová exportálunk. Ukrajna súlya körülbelül 3 százalékos részesedésével messze nem jelentéktelen a magyar exportban, míg Oroszország 4-5 százalékos súllyal bír a teljes magyar kivitelből, mondta Török Zoltán. A Raiffeisen vezető elemzője szerint Ukrajna esetében meredeken csökkent az oda exportáló magyar cégek lehetősége a krízissel, de Oroszország felé a kereskedelmi szankciók ellenére sem ilyen súlyos a helyzet.

Mi lesz az exportunkkal? Forrás: AFP

Szerinte azokat az exportáló cégeket, amelyek eddig megúszták az embargó negatív hatásait, a jövő évi orosz gazdasági recesszió már utoléri, és szintén bekerülnek ebbe a körbe.

Vannak jótékony hatások is

Török Zoltán úgy véli, hogy a magyar gazdaságot 2015-ben „viszonylag jelentős kár” fogja érni a fentiek miatt. Ha az Ukrajnába és az Oroszországba irányuló exportunk 30-50 százalékkal csökken, akkor az a teljes magyar exportot 2-3 százalékkal vetheti vissza. Az elemző szerint még kérdéses, hogy egy ilyen mértékű kiesés pótolható-e. Szerinte ez megoldható, de a negatív hatások így is jelentősek lesznek.

A hazai gazdaságra vonatkozóan ugyanakkor vannak jótékony hatások is: Török Zoltán szerint az alacsony olajár jótékonyan fog hatni a fogyasztásra, és a külkereskedelmi mérlegünket is javítja. Úgy véli, összességében a gazdasági növekedésünket 0,3-0,4 százalékkal lassíthatja az ukrán válság és az orosz recesszió.

Varga az olajról, Orbán a rubelről

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán arról beszélt, hogy a jövő év első felében, ha tartósan alacsony olajárral lehet számolni, akkor a magyar gazdaság növekedési kilátásai javulnak. A kormányzati prognózis 2,5 százalék 2015-re, de ha az olajár a jelenlegi szinten stabilizálódik egy időre, akkor akár 0,5-0,6 százalékponttal gyorsabb gazdasági növekedés is lehet jövőre, mondta a miniszter.

A kormány áttekintette az orosz gazdaság helyzetét, és megállapította, hogy a rubelválság kedvezőtlenül érinti ugyan a magyar gazdaságot is, de „nem adjuk fel a terveinket”, csak azokat át kell ütemezni, közölte csütörtökön Orbán Viktor. Az MTI beszámolója szerint a kormányfő elmondta, hogy az oroszországi magyar beruházások értéke csökken, és a rubelválság – az Oroszországot sújtó uniós szankciókkal együtt – a magyar exportlehetőségeket is súlyosan érinti.

Orosz–amerikai ellentét a háttérben

Az olajár zuhanásának, az orosz gazdaság megrendülésének vagy a rubelárfolyam elszállásának okai mögött is egy nagyon régi szembenállás rajzolódik ki: az utóbbi hónapokban az Egyesült Államok és Oroszország már-már a hidegháborút idéző szembenállása csúcsosodik ki a világgazdaságban.

Róna Péter szerint Washington határozottan támogatta az EU integrációját, amelyben fontos szerepet szánt Németországnak is. 2009-ben azonban – tehát éppen az euróválság közepén – a német alkotmánybíróság döntése után gyakorlatilag leállt az integráció, ugyanis a németek azóta szinte mindenre nemet mondtak, összegzett a közgazdász. Szerinte még az amerikaiakat is meglepte a németek álláspontja.

Gazdasági fegyverré vált az olajár Forrás: AFP/David Mcnew

A dezintegrációs folyamatok pedig éppen a periférián található országokat sújtják leginkább, Oroszország felé tolva őket. A közgazdász úgy véli, hogy ennek nem örült az Egyesült Államok: Washington szerint ezt a folyamatot meg kell állítani, és ezt most meg is teszik.

Mesterségesen alacsony olajár

Róna Péter szerint az USA rávette az öböl menti országokat – például az egyik legnagyobb kitermelőt, Szaúd-Arábiát is –, hogy ne fogják vissza a termelésüket. Úgy látja, hogy az Egyesült Államoknak a saját belső gazdasága miatt nagyon fontos, hogy 70-80 dollár környékén mozogjon az olaj ára – igaz, a héten már járt 60 dollár alatt is.

Fizetésképtelenné válhat Oroszország?

A világgazdaság lassulóban van, az olajár pedig zuhan. A közgazdász szerint 1998-ban is hasonló folyamatok zajlottak le, amikor az olajár szintén összeomlott: akkor Oroszország fizetésképtelenné is vált. Akkoriban sem csak a gazdasági folyamatok vezettek az áreséshez, ebben a politika is hangsúlyos szerepet játszott.

Amerika nem enged

Róna Péter szerint az USA nem is fogja engedni, hogy belátható időn belül ismét 80 dollár fölé kússzanak az árak. Illetve egy feltétellel talán mégis: ha Oroszország kivonul Ukrajnából – a Krímről lehet békés tárgyalásokat folytatni, de előtte ki kell vonulniuk az oroszoknak.

Az orosz költségvetés 106 dolláros olajár mellett még tartható, Róna úgy véli, hogy alatta már nem. 80 dollár felett még csak az orosz cégek, míg alatta már a magánszektor is bajba kerülhet. A jelenlegi 60 dollár körüli árakkal már jóval ez alatt a szint alatt vagyunk.

Magyarországra Goodfriend hozta az üzenetet Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A közgazdász szerint Magyarország helyzete ebben a történetben nagyon kérdésessé vált, ugyanis az USA nem bízik a magyar kormányban, és ennek egyértelmű hangot is adott az elmúlt hónapokban.